Tanácsadó cikkek százai sorakoznak a neten arról, hogyan szerettessük meg a gyerekekkel az olvasást. Szinte mindegyik kiemeli a kiskori felolvasást, illetve a szülői példát. Arról azonban nem esik szó, hogy a modern lakberendezési trendek miként hatnak a társadalom olvasási szokásaira. Ezt legutóbb a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Tárki kutatta 2020-ban. A hazai válaszolók negyvenöt százaléka nem szeret olvasni, a férfiak ötvenkilenc százaléka szinte soha nem vesz könyvet a kezébe, és a magyar felnőttek mindössze tizenhárom százaléka olvas legalább hetente. A csökkenés tizenkét százalékos 2005 és huszonkettő 1989 óta.
Tény, hogy az elmúlt közel húsz és negyven évben exponenciálisan nőttek a szabadidő eltöltésének lehetőségei. Az internet nyomán felgyorsult kommunikáció miatt kevésbé vonzó a könyvolvasás, mert egyfajta lassú életstílust testesít meg, továbbá nagyobb szellemi energia befektetését igényli, mint egy film megtekintése vagy videójáték lejátszása.
Nem teszik divatossá az olvasást a XXI. századi lakberendezési trendek sem. Az elmúlt években divatos minimalizmus a könyvespolcokat többé-kevésbé kiradírozta a nappalik berendezéséből.
Az amerikai belsőépítészetben ez jó ideje megszokott, mivel ott a nappali inkább családi vagy tévészobaként funkcionál, a könyveket a dolgozószobában vagy külön könyvtárszobában helyezik el. Az európai szokások azonban korábban a nappali ékének tartották a könyvespolcot. A XXI. század felgyorsult világában a háziasszonyok takarítási idejének lerövidítése okán először szekrénybe zárták a könyveket, majd leginkább száműzték eme porfogó, helyfoglaló, haszontalan tárgyakat. Úgyis mindenki online olvas, az e-könyv-olvasókon a házi könyvtár sokszorosa kaphat helyet, és még a környezetet sem károsítjuk a sok papír felhasználásával. Tiszta nyereség, nem? Nem.
