Az elmúlt bő ötvenévnyi konzervdoboz-kinézettől megszabadított épület végre fellélegezhet, újra él, és az ember álla is leesik a végeredménytől. Nehéz felfogni, hogyan lehetett egy ilyen kincset egy gányolt dobozzal évtizedekig elrejteni a szem elől. Igazi díszhomlokzat tárul a szemünk elé, klasszicizáló stílusú, pilaszterekkel összefoglalt hármas emeletsor, balluszteres attika; a felújítás során ügyeltek a nyílászárók és a domborművek részletgazdagságára, a díszítősorok finomságaira, így az egész tömeg rendkívül impozáns látványt nyújt a téren, messze felülmúlva a környezetét.
A Blaha Lujza tér szerkezete és a Corvin Áruház is hatalmas átalakuláson esett át az idők folyamán. 1926-ban, amikor megnyílt, a téren állt a Nemzeti Színházzá avanzsált Népszínház, nagyobb vállalati székházak is sorakoztak a szomszédságban, növelve a tér jelentőségét, amire a Corvin még rá is tett egy lapáttal. Így hamarosan divat lett vidékről feljárni és az ország legelegánsabb áruházában vásárolni.
Ahogy Ybl Ervin A Corvin-Árúház c. korabeli írásában fogalmaz: „Igazi díszhomlokzatot tervezett itt Reiss Zoltán, az árúház építője. (…) Nemcsak önmagában kell megkomponálni az épület arculatát, hanem művészi érzékű architektus a környezettel is összhangba óhajtja hozni a homlokzatokat.”
A Corvin évtizedekkel megelőzte a korát
A maga korában az áruház egy rendkívül modern, csúcsra járatott gépezet volt, okos marketingjével évtizedekkel megelőzte a korát és irányt mutatott a mai értelemben vett plázák számára, hazánkban legalábbis. Az a hétköznapi fogyasztói kényelem, ami mára az életünk része lett, valahol itt kezdődött el. Igazi látványosság volt 1931-ben az ország első mozgólépcsője. Időszakosan divatbemutatók, művészeti kiállítások, megújuló kirakatok váltakoztak, délutánonként élőzene szólt, varrónők szabták a ruhákat a vevőkre, csomagküldő szolgálatot működtettek, a vásárlókat pedig ügyes reklámkampányokkal, ingyenes katalógusokkal és kitörölhetetlen szlogenekkel csábították, mágnesként vonzották az embereket. Négy emeletnyi pazar elegancia a drága luxuscikkektől az olcsó tömegtermékekig jól megfért egymással a különböző osztályokon.
A munkavállalókat pedig külön meg is becsülték, még bölcsőde is volt az ott dolgozók gyermekei számára. Hány nagyvállalat mondhatja el ugyanezt magáról száz évvel később? Nem nehéz tehát belátni, milyen talpraesett vezetés kellett hozzá, hogy mindez jól működjön, azonban a világháború hamar véget vetett a jólétnek, az ’56-os forradalom során pedig súlyos károkat szenvedett az épület.
Mivel felújítani akkoriban tíz év alatt sem sikerült, 1967-ben bedobozolták a homlokzatot, elrejtve minden esztétikát, ami jobb időkre emlékeztethetett volna. Ideiglenes, költséghatékony megoldásnak szánták – és egy örökkévalóság lett belőle. Ahogy az épület is elvesztette minden történeti szépségét, úgy a környék is vele együtt kezdett egyre inkább lepusztulni. Nem csak a homlokzatot sikerült leegyszerűsíteni és elrejteni: az átépítések okozta károk nyomai a felújítás során váltak szembetűnővé, amikor is 2018-ban lekerült az alumíniumburkolat a homlokzatról, és olyan pusztítással kellett szembenézni, mint például a szobor közepébe szúrt tartószerkezet.
A Corvin rekonstrukciója a végéhez közeledik, mára azonban gyökeresen megváltozott a környék. A Nemzeti Színház épületét még a metróépítkezések alkalmával lebontották, a Rákóczi út és a József körút forgalma egy autópályáéval vetekszik, a Blaha az ezredfordulóra egy vállalhatatlan környék lett, és innen nagyon nehéz talpra állni. A „Minden szinten szinte minden” szlogen már nem volt elég a nyugati ízlésen és értékeken nevelkedett fiatalság számára: a régimódi nagyáruházak ideje lejárt, már nem tudtak lépést tartani az újabb, divatos plázákkal. 2003-ban a Corvin közel állt a bontáshoz, ezt a műemlékvédelem akadályozta meg az épület védetté nyilvánításával, 2008-ban pedig több elborult terv is napvilágot látott az újrahasznosításról, lidércnyomásszerű belső térrel, iszonyatos, posztmodern előtetővel, de szerencsére semmi nem lett az egészből.
A Blaha felszínét azóta sikerült úgy-ahogy rendezni, de a tér még nem heverte ki az elmúlt fél évszázadnyi leharcoltságot. Ez bizonyosan nagyon lassú folyamat lesz, és ilyen körülmények mellett a felújított Corvin kicsit úgy fest, mint egy magányos, csiszolatlan gyémánt.
Augusztusban nyit a Corvin
Az újjászülető épületet irodai és kereskedelmi, vendéglátói funkciókkal fogják megtölteni, illetve művészeti galéria is helyet kap majd. Mindez azért tűnik szokatlan húzásnak, mert az épület közvetlen szomszédja is egy alig néhány éve épült, modern pláza. Felvetődik tehát a kérdés, hogy 2023-ban milyen újat tud majd nyújtani a Corvin a pesti embereknek. Előny vagy hátrány lesz két totálisan különböző megjelenésű, de hasonló funkciójú épület egymás mellett? A Blaha közlekedési csomópont lett, a tér áldozatul esett az átmenő forgalomnak. Láthatóan nem volt szempont a tér tervezésekor, hogy valamelyik bevásárlóközpont is kényelmes és kulturált keretek közt, nagyobb kültéri kiszolgálóegységgel nyisson a szellős és így meglehetősen funkciótlan tér felé; a Corvin előtti ülőpados növénysziget a karfás, bordó székekkel ezt mindenképpen akadályozza, pedig nagy előnyt jelenthetett volna.
A 2000-es években a Corvintető egy, a fiatalok és a művészek körében jól ismert szórakozóhely volt, ahol koncertek, filmvetítések is várták az érdeklődőket. Hogy a jelen felállás keretében lesz-e panorámabár vagy sem, erről még nincsenek információk, kíváncsian várjuk a fejleményeket. Az épület átadására most még várni kell egy kicsit: a tervezett 2019-es átadáshoz képest a bonyolult tervezési és kivitelezési folyamatok miatt előreláthatólag augusztusban fog megnyitni a nagyközönség számára. Talán előkerülnek olyan elfeledett szép terek is, mint a díszudvar vagy a díszes lépcsősorok, vagy az eddig álmennyezettel elzárt felülvilágítók, amik eredetileg a természetes fényt engedték be az alsóbb szintekre. Jelenleg az áruházban és az azt kiszolgáló épületrészben még komoly munkálatok folynak, de a karácsonyi nagybevásárlást talán már itt intézhetjük, hiszen „Nincs karácsony Corvin nélkül”.
Ybl Ervin ma is helytálló szavaival élve „Köszönetet kell mondanunk az építtető társaságnak és Reiss Zoltánnak, a tervező építésznek, hogy ilyen nemesen elgondolt alkotással gazdagították fővárosunknak annyi ízléstelenséggel megrakott zavaros arculatát”.
Feledtetik a rombolást
Balogh Olivér, az üzemeltető Corvin Áruház Kft. képviseletében elmondta, hogy mind a kereskedelmi, mind az irodaházi főbejáratnál megpróbáltak építészetileg visszautalni az eredeti épületre. A kereskedelmi főbejáratnál visszaállították a régi, dupla szintes bejáratot, ahol a kazettás mennyezet az eredeti épületet fogja megidézni. Az irodabejáratnál – ami az eredeti épületnél nem létezett –, az áruház 1926-os üvegtégláiból épített üvegfal állít majd emléket az áruház lassan százéves múltjának. Az alumíniumhomlokzat 1967-es felszerelése elképesztő pusztítást okozott. Az alumínium tartóvasait a szobrok közepébe erősítették, a Blaha Lujza tér fölé benyúló főpárkányt a díszkorláttal együtt leverték, a belső terekben pedig az első emelet műemléki mennyezetét pusztulásra ítélték. A megfelelő dokumentációk és a kivitelezők munkájának köszönhetően azonban sikerült helyrehozni minden rombolást az épületben. A felújítás első szakasza a végéhez közeledik, jelenleg elektromos, gépészeti, liftekkel kapcsolatos és belsőépítészeti kivitelezés zajlik, ezek kellenek ahhoz, hogy a Corvin Palace kereskedelmi területei augusztus végével meg tudjanak nyitni. Egy, a régi Corvintetőhöz hasonló panorámabárral, szórakoztató egységgel kapcsolatban még folynak tárgyalások. A jövő év elején tervezik megnyitni az Apolló Art Centert, ami Budapest egyik legnagyobb, modern kereskedelmi galériája lesz.
Borítókép: A megújult Corvinban vendéglátóhelyek, üzletek nyílnak, és művészeti galéria is helyet kap (Fotó: Kurucz Árpád)
