Miután felemelkedett előttünk a Nemzeti Filmintézet fóti filmstúdiójának sorompója, két percet kell autóznunk épülőfélben lévő csarnokok és kék konténerek között. Az utat olykor törmelék- és földhalmok szegélyezik – nagyban zajlik ugyanis a stúdió fejlesztése, bővítése –, majd egy parkoló közelében egy középkori várkapura, s a hozzá tartozó falak egy szakaszára leszünk figyelmesek. Megérkeztünk az eddigi legnagyobb hazai filmes vállalkozás, a Hunyadi című tévésorozat forgatására.
A Hunyadi-sorozat a magyar filmszakma talán legnagyobb vállalása
– Ez a 169. forgatási nap a 173-ból. Augusztus 1-jén tartjuk az utolsót, azzal befejezzük a 2022 júliusában kezdett forgatást és következik a másfél éves utómunka – mondja Krskó Tibor producer, miközben az imént megpillantott kulissza felé indulunk.
– Ez Hunyad várának udvara, több epizódban is lesznek itt felvett jelenetek. A bejáratig vezető híd a sorozatban hosszabbnak és magasabbnak hat majd. A felvételek előtt ugyanis kék szőnyeggel borítottuk be. Ez a számítógépes utómunka kelléke:
ahol a valóságban kék felületek mutatkoznak, ott a képernyőn a néző vizuális effektusokkal, például CGI-jal előállított látványelemekkel találkozik majd. Persze ezt csak kevesen veszik észre, a valóság és a filmes trükkök végül egységes egészet alkotnak
– magyarázza.
Kisvártatva impozáns középkori várudvaron találjuk magunkat. Bal kéz felé indulunk, házfalaknak támasztott pajzsok, s fegyverekkel megrakott szekerek között.
– A kulissza egy részét eredetileg az 1983-as, Esztergályos Károly rendezésében készült, Hamlet című tévédrámához építették. Azóta több, itt forgatott amerikai sorozatban használták, például Az utolsó királyságban vagy a Vajákban. Mi – tizenhét hetes munkával – átépítettük, bővítettük – mondja kalauzunk, s a korhűnek tűnő falakra mutat: – A vázuk fa, a külső borításuk festett habkarton. A fegyverek hegye pedig, bár fémnek tűnik, gumi – fog kézbe egy harci bárdot.
Arra, hogy a kellékek közül egyik se tűnjön túlságosan újnak, külön ügyeltünk. Ha valamelyik mégis ezt a benyomást keltette, a kellékesek bekenték sárral, vérrel, korommal, hogy ezzel is erősítsék a benyomást, hogy használt eszközökről van szó.
Néhány perc elteltével Erdélyből a Száva torkolatához érkezünk, vagyis már a díszletegyüttes azon elemében járunk, amely a Nándorfehérváron játszódó jeleneteknek biztosított helyszínt. Miután felértünk a kellékvár mellvédjére és lepillantunk, láthatjuk, hogy kívülről létrák támaszkodnak a falnak, s odalent a janicsárok vörös jelmezébe öltözött férfiak azzal vannak elfoglalva, hogy – vastag sportszőnyegek fölé – kartondobozokból összeállított, úgynevezett kaszkadőrszőnyeget alakítsanak ki.
– A létrák az ostromjelenet kellékei, a rájuk erősített drótok nem fognak látszani a filmben. Most azért kellenek, mert a daruk, amelyekhez vezetnek, a megrántásukkal döntik majd le őket a falról. A sportszőnyegek és dobozok pedig a kaszkadőrök munkáját segítik: azokra zuhannak majd a mellvédről letaszított ostromlók – mondja Krskó Tibor.
A vár alatt kialakított – a cselekmény szerint az ostromló hadak, a valóságban viszont a pirotechnikusok által – felperzselt, még mindig füstölgő faluban olykor a janicsárok ruhájába öltözött statiszták zúdulnak az utcára, harsány üvöltés közepette.
Azon képsorokat rögzítik éppen, melyeket a falu feldúlását bemutató jelenetekben láthat majd a néző.
Egy kameráktól távol lévő zugból, ahol nem zavarjuk a felvételt, kikémlelünk az utcát betöltő forgatagra.
– A sorozat tíz epizódjában négy nagyszabású csatajelenet lesz majd: a vaskapui, a várnai, a galambóci, valamint a nándorfehérvári. Ma a tizedikben látható nándorfehérvári csatát forgatjuk éppen, melyben négy-ötezer várvédő szállt szembe II. Mehmed szultán 70 – 120 ezer fős oszmán haderejével – mondja Hazai Cecília producer. – Összességében
mintegy 600 fős stábbal dolgoztunk, egy-egy nagyobb akció felvételét igénylő napon 200-250 fő volt jelen. Egy-egy forgatási nap sokszor 12 órás volt, valamennyire három-négy hasznos perc jutott, vagyis ennyit tudtunk felvenni abból, ami később a sorozatban is látható lesz.
A csatajelenet egyik szünetében aztán Lengyel Balázs showrunner – aki a forgatókönyvírók stábját irányította, s a tizedik epizód rendezője – szakít néhány percet az idejéből, hogy beszéljen velünk:
– A showrunner felel azért, hogy a produkció megfelelő minőségben, meghatározott határidőre elkészüljön. Ha tehát azt tapasztalná, hogy a munkálatok lassabban haladnak, mint kellene, bizonyos jeleneteket kihagyna a forgatókönyvből, másokat meg összevonna, egyszerűsítene. A Hunyadi esetében nem kell ilyesmit tenni: a forgatás az ütemtervnek megfelelően zajlik – mondja.
És ha már a forgatókönyv került szóba: a szkriptet négyfős csapat írta Bán Mór regényfolyama alapján, amely jelenleg tizenhárom kötetből áll, és még nem zárult le.
– E regényfolyamból akár több évados, számos epizódból álló sorozatot is létre lehetett volna hozni, de az volt a feladatunk, hogy tíz részbe sűrítsük a cselekményt. Így megőriztük a kulcspillanatokat, s megtartottuk a legfontosabb karaktereket – magyarázza Lengyel Balázs.
A középpontban természetesen Hunyadi áll – az ő karrierje, szerelmének és házasságának története –, de emellett – Brankovics György szerb despota lánya, a török szultán háremébe került Mara nézőpontjából – bemutatjuk az ottomán oldalt is.
Külön szálat kap például Cillei Ulrik, Habsburg Albert és Frigyes, I. Ulászló magyar király, ahogy Zsigmond király és köre is.
És hogy hogyan lehet tíz órába sűríteni egy több ezer oldalt megtöltő történetet?
– Kiosztottuk, melyikünk melyik epizód szkriptjét írja meg, és nekiláttunk. A munka során végig kapcsolatban álltunk Bán Mórral, a regényfolyam szerzőjével, tehát pontosan ismertük például a lezárásra vonatkozó elképzeléseit. Egyébként a forgatókönyv első változatának megírása a legkönnyebb az egészben. Ami utána következik – a forgatás során előálló helyzetek megoldása, a szkript módosítása –, az már jóval nehezebb.
Az utolsó epizód esetében például a 13. verziót forgattuk le, és ehhez tudni kell, hogy egy-egy dialógus átírása még nem jelenti azt, hogy a forgatókönyv új verziószámot kap. Ez csak akkor következik be, ha a cselekmény megváltozik
– említi.
Fontos megismertetni a nézőkkel Nándorfehérvár és a déli harangszó történetét
A sorozat egyik fontos vállalása megismertetni a nézőkkel, hogy a pápa a nándorfehérvári csata előtt miért rendelte el a déli harangszó megtartását, s a harangkongás utóbb hogyan kapcsolódott össze a diadallal és a török felett aratott győzelem emlékével.
– Ha tehát Hemingway nem írt volna már egy háborús regényt azzal a címmel, hogy Akiért a harang szól, akár mi is adhattuk volna a sorozatnak – mondja a showrunner.
A főszerepet alakító Kádár L. Gellért lakókocsija felé indulunk, s közben felfigyelünk rá: utunkat lótetemek és holttestek szegélyezik – persze nem igaziak, csupán a csatajelenetek után használt kellékek.
Látványukat azt teszi meghökkentővé, hogy a szünetet tartó statiszták a maradványok között pihennek, nemegyszer hasonló mozdulatlanságba merevedve, mint a bábok. Így leginkább az alapján lehet eldönteni, melyikük élettelen, s melyikük élő, hogy kinek a kezében van mobiltelefon.
Kádár L. Gellértet a Hunyadi I. felirattal ellátott lakókocsiban találjuk. Páncélt visel, arcát lőporfüst és vér borítja (értsd: jelmezben és sminkben van), és éppen ebédel, de érkezésünkre azonnal félretolja a tányért.
Noha Hunyadi János a román történelemkönyvekben is szerepel, nem igazán emlékszem, mit tanultam róla az iskolában. Annyi rémlik, hogy leginkább Mátyás király apjaként van számontartva. A Hunyadival kapcsolatos ismereteimet tehát leginkább a regénysorozat bővítette: az utolsó casting előtt ugyanis megkaptam belőle a már megjelent könyveket, amiket befaltam
– mondja.
A marosvásárhelyi színház addigi tagja, az ottani Tompa Miklós Társulat háromszéki illetőségű színésze – aki azóta felmondott Marosvásárhelyen, és Budapestre költözött, hogy eljátszhassa a sorozat főszerepét – úgy érzi, Hunyadi bátor és erős férfi volt.
– A maga korában olyan minőséget képviselt, amit a körülötte lévők nem tudtak felülmúlni. Voltak céljai, szándékai, s mindent azok elérésének rendelt alá.
Számomra ezért az a sorozat legfontosabb üzenete, hogy kellő akaraterővel az ember bármit képes elérni, amit maga elé célként kitűzött.
Emellett az is fontos, hogy Hunyadi nem változtatta meg a véleményét, nem módosította a céljait, tetteiért ugyanakkor felelősséget vállalt – jellemzi az általa alakított figurát.
A forgatás megkezdése előtt fél évig gyakorolt a filmben szereplő kaszkadőrökkel: lovagló-, közelharc- és vívóleckéket vett tőlük. Így a legtöbb harci jelenetben ő látható, nem helyettesíti dublőr.
– E felkészülés során közelebb jutottam saját magam megértéséhez is, például sikerült felfedeznem a bennem rejlő férfierőt. Azaz: sikerül tanulnom valamit a karaktertől! – említi.
Sorozat a nemzetközi piacra
A Hunyadi című filmsorozat vezető producere Robert Lantos, vagyis Lantos Róbert, a budapesti születésű, Kanadában élő filmes szakember.
Ő David Cronenberg kanadai rendező Karambol; EXistenZ – Az életjáték; valamint az Eastern Promises – Gyilkos ígéretek című filmjei producere. De akik figyelemmel kísérik a nemzetközi koprodukcióban készült magyar alkotásokat, azok jól tudják, hogy Szabó István A napfény íze, valamint Csodálatos Júlia című filmjeinek is ő volt a motorja e minőségben.
A Hunyadi további rendezői: az Oscarra jelölt Robert Dornhelm (aki – egyebek mellett – a Bécsi vér, valamint a Mária Terézia című szériákon dolgozott); Nagypál Orsi (neve a Terápia, valamint a The Outpost című sorozatok kapcsán lehet ismerős); valamint Szász Attila (ő rendezte például az Apró mesék és az Örök tél című filmeket és A berni követ című tévéfilmet).
Kádár L. Gellért mellett a következő magyar színészek tűnnek fel a fontosabb szerepekben: Rujder Vivien (Szilágyi Erzsébet szerepében), Törőcsik Franciska (aki Brankovics Marát alakítja), de játszik még a filmben többek közt Mátray László, Csémy Balázs, Medveczky Balázs és Fekete Ernő is. A török szultánt ugyanakkor török, a szerb despotát szerb színész fogja alakítani. Mindannyian az anyanyelvükön szólalnak majd meg a filmben, szavaikat feliratozzák a magyar nézőknek.
Talán ebből is kitűnik, hogy a készítők a nemzetközi filmpiacra is szánják a sorozatot, ahol a Rise of the Raven (vagyis: A holló felemelkedése) címmel fut majd. A magyar változatot a tervek szerint 2024 végén vetíti a TV2 – amely idehaza és Szlovéniában is birtokolja a jogokat –, míg Ausztriában az osztrák közszolgálati televízió, az ORF adja le.
De a készítők szeretnének valamelyik nagyobb streamingszolgáltatóval is megállapodni, hogy a sorozat epizódjai bekerüljenek a kínálatukba. Így a nézők vélhetőleg nemcsak a tévék műsorán, hanem az interneten elérhető tartalmak között is találkozhatnak majd a Hunyadival.
Nagybáncsai Mátyás: História az vitéz Hunyadi János vajdáról (1560)
