Sportvárosok: Budapest a tizedik a listán, az atlétikai vb-vel is bizonyít

London, Párizs, Los Angeles vagy Barcelona. Most Budapest is feliratkozna a legsikeresebb sportvárosok listájára. A svájci BCW tanácsadó cég 2023-as százas listája szerint a kezdeményezés sikeres: Budapest a 10. helyet szerezte meg. Kérdés, megéri-e a befektetett energia és az anyagi ráfordítás. Tény, a nagy sportesemények ellenzői ritkán veszik figyelembe a másodlagos gazdasági funkciókat.

(SP)CHINA-SHENYANG-ATHLETICS-NATIONAL CHAMPIONSHIPS-DAY 3 (CN) Fotó: AFP/Wang Lili

Amikor a kilencvenes években Magyarország többedszerre vesztette el az éppen aktuális futball Európa-bajnokság rendezésére kiírt pályázatot, a rádióban a műsorvezetők rendre  gúnyolódtak az eseten. Hiszen igazán érdekes, hogy a FIFA szakemberei kevéssé hitték el, hogy a magyarok képesek világversenyt rendezni, miután év év után ugyanarra a mezőre vitte ki őket a reménybeli rendezőbizottság, mondván, majd ott fogják felépíteni a stadiont. Az eredmény ugyanaz maradt: Magyarország elvétve rendezett rangos világversenyt, aligha számított sikeres sportvárosnak.

Az új atlétikai stadion Budapesten. A stadionok építése, a régiek felújítása és hasznosításuk is fontos szerepet játszik a sportvárossá válásban. Fotó: AFP/Attila Kisbenedek

Az elmúlt években komoly sportberuházások készültek el, ennek elismeréseként egyre-másra kaptak magyar helyszínek rendezési jogot. A BCW a sportesemények száma, a szakértők visszajelzései, illetve a jövőbeli kilátások nyomán választotta be idén először Budapestet a tíz legjobb sportváros közé. Főként a vizes világbajnokság, a labdarúgó Európa-liga döntője, az augusztus 19-én kezdődő atlétikai vb, illetve a sportlétesítmények fejlesztése számított.

Budapestnek kidolgozott turisztikai imázsa van, amelybe beletartozik a kulturális örökség, az egészségturizmus, így a gyógyfürdő- és wellness-szolgáltatások, illetve a buli- és fesztiválturizmus. A sportturizmus egy újabb brand, újabb attrakció, ami embereket vonz

 – mondja el Kiss Róbert, a tajvani I-Shou Egyetem oktatója.

Sportvárosnak lenni kiváltság

Néhány évtizeddel ezelőtt neves sporteseményt rendezni kiváltságnak és megtiszteltetésnek számított. Ezért is okozott hatalmas megdöbbenést, amikor Denver visszalépett az 1976-os téli olimpia megrendezésétől a túlzott költségek és a környezetvédelmi aggályok miatt. Tény, hogy a legnagyobb sportesemények létszáma – beleértve a versenyzőket, az edzőket, a kiszolgálószemélyzetet és a média képviselőit – az ötvenes és a hetvenes évek között megduplázódott. Az elmúlt harminc évben pedig megarendezvényekről lehet beszélni, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a nagy sportági szövetségek egyre több elvárást csatolnak a nyertes pályázathoz. Nem elég világklasszis sportrendezvényhelyszíneket építeni, szállodák, metrók, autóutak garmadájával kell rendelkeznie a kiválasztott városnak vagy régiónak, egyre inkább előtérbe kerül a fenntarthatóság is, hogy a létrejövő fejlesztések bekerüljenek a lakossági és/vagy nemzeti sportéleti körforgásba.

Az 1976-os montreali, a 2004-es athéni, a 2016-os riói, illetve a Tokió 2020 (+1) olimpia vált a sportesemény-rendezésekhez köthető ikonikus bukások szinonimájává. Montrealnak harminc évébe került, mire minden adósságát sikerült törlesztenie, ezért is hívták a Big O-nak (Nagy O) nevezett olimpiai stadiont a québeciek Big Owe-nak (Nagy Tartozás). A második athéni olimpia nemcsak a görög pénzügyi válság egyik fontos katalizátora lett, hanem a kihasználatlanná vált milliós épületeket azóta legfeljebb rozsdaövezeti turisták látogatják. Rió a Zika-vírusról, a korrupcióról, a hevenyészve elkészített épületekről és a hatalmas adósságról lett híres, Tokió pedig a folyamatos botrányokról, a nézők kizárásáról, illetve a legnagyobb szponzor, a Toyota az utolsó pillanatban történt visszalépéséről.

A mérleg másik serpenyőjében az 1984-es Los Angeles-i, az 1992-es barcelonai és a 2000-res sydney-i játékok szerepelnek. A második Los Angeles-i olimpia minden idők legsikeresebbje, Barcelona pedig jelentősen hozzájárult Spanyolország kilencvenes évekbeli gazdasági fejlődéséhez. 

Sydney az ezredforduló hurráoptimizmusában külön világot teremtett, azóta pedig az olimpiai park évente tízmilliókat vonzó turistalátványosság, amely ráadásul még azelőtt teljesítette az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak vonatkozó feltételeit, hogy azokat 2015-ben a közgyűlés elfogadta volna. Új-Dél-Wales célja, hogy 2030-ig a sydney-i olimpiai park a „sport Szilícium-völgye” legyen.

Hasonló startupinkubátorok szerveződtek már olimpiai helyszínek körül Párizsban, Berlinben és Los Angelesben is. Céljuk, hogy a sportcélra létrehozott létesítményekben diverzifikálják a bevételeket, és olyan fejlesztéseket hozzanak a területre, amelyekből a helyi sportolók közvetlenül részesülhetnek. A párizsi központ nyolcvan startupot felügyel, amelynek 88 százaléka élte meg az üzletileg kritikus harmadik évet (innentől számít egy startup komoly vállalkozásnak), összesen több mint ötszáz munkahelyet teremtve.

 

Diverzifikált bevételek és másodlagos gazdasági funkció

A jelentős sportesemények tehát nem csak a sportinfrastruktúra fejlesztéséről szólnak. Fontos a másodlagos gazdasági funkciójuk, tehát hogy egy sportesemény a közvetlen hatásokon kívül általános gazdaságösztönző hatással bír, pozitívan hat más ágazatokra, így nemcsak az eseményhez köthető, de a hosszú távú turisztikai lehetőségekhez is, illetve fontos szerepet játszik az országimázs alakításában. Ezeket az összefüggéseket a sportturizmus ellenzői ritkán veszik figyelembe, pedig számos esetben maguk is aktív résztvevők. Nem kizárólagosan sportturizmus ugyanis a versenyek megtekintése vagy a versenyzők utazása, de annak tekintjük a nyaralások alatti búvárkodást, a téli síelést ugyanúgy, mint a neves sporthelyszínek, például a Roland Garros, a Maracana stadion, Henley-on-Thames (a Henley-regatta városa) vagy a barbadosi krikettmúzeum meglátogatását is. A Turisztikai Világszervezet számításai szerint a sportturizmus a turizmus leggyorsabban növekvő ága, a világ összes turisztikai bevételének negyede köthető a sporthoz. 2016-ban 1,41 billió dollárnyi bevételt generált, négy év alatt azonban több mint negyvenszázalékos emelkedést ért el, még a pandémia árnyékában is. 2021-ben csak az Egyesült Államoknak kilencvenmilliárd dolláros bevételt hozott. Nem véletlen, hogy egyre több város versenyez a „sportváros” címért.

Számos amerikai város előnnyel indul, mivel ott nemcsak a létesítmények és az infrastrukturális fejlesztések adottak, de a nagy amerikai csapatsportok, mint az amerikai futball, a baseball vagy a kosárlabda szeretete eleve összekovácsolja a közösséget, akik szinte vallásosan támogatják kedvenc csapatukat. A sport közösségépítő funkciója így ott sokkal erősebb alapokkal rendelkezik, mint – néhány európai focivárostól eltekintve – a világ más részein. 

Az ikonikus csapatokkal nem rendelkező városok (így Budapest is) a nemzeti válogatott eseményeire fókuszálhat, ugyanis a sport a városhoz, közösséghez, nemzethez tartozás érzését erősíti. A hazai csapat általában várakozásokon felül teljesít, köszönhetően annak, hogy a sportolóknak van lehetőségük kipróbálni a helyszíneket, illetve kérni bizonyos nekik kényelmes változtatásokat.

Kiss Róbert szerint egy város csak akkor válhat sikeres sportvárossá, ha a helyi közösség támogatja a fejlesztéseket. Ez leginkább akkor érhető el, ha egy adott eseményt rendező bizottság városfejlesztésre használja az új épületeket vagy a közlekedési, lakhatási infrastruktúrát. Párizsban például a jövő évi olimpiára évtizedek óta először ismét úszhatóvá tisztítják a Szajnát. Indonézia közel 33 milliárd dollárból teljesen új várost épít Borneón, amellyel egyrészt segít az ország lakhatási nehézségein, illetve pályázik a 2032-es olimpia rendezési jogára.

Az új beruházások, látványos épületek abban is segítik a közösségépítést, hogy róluk közösségimédia-kompatibilis képek készíthetők. A Z és alfa generációk ugyanis – fogalmaz Kiss Róbert – a TikTok és Instagram világában a nagyon interaktív, rövid, gyors benyomásokat közvetítő eseményeket keresik. Ezekkel kevéssé tudnak versenyezni a tradicionális kulturális értékeket bemutató látványosságok. A sportesemények viszont érdekes programként vonzzák a fiatal közösséget, akik egy-egy ilyen esemény alkalmával könnyen teremtenek kapcsolatot a helyiekkel, illetve a többi országból érkező szurkolókkal.

Youhoo gyerekekkel fut az atlétikai vb előkészítő eseményén. Fotó: Origó/Polyák Attila

Budapest előnyei és lehetőségei

– Budapestnek számos előnye van. Egyrészt Közép-Európában olcsónak számít, ár-érték arányban kiváló és széles körű szolgáltatásokat vehetnek igénybe az ide érkezők, a talponállóktól, romkocsmáktól kezdve a sokcsillagos szállodákig mindenki megtalálja, amit keres. A belváros tömegközlekedése ráadásul sportesemények idején határozottan jó, különös figyelmet fordítanak a pluszjáratokra. Az érkezők nagy száma természetesen a szállodai és az éttermi költésben is érezhető, illetve a nevezetességek látogatottsága is megnő. A magán-, illetve csapatközlekedést biztosító buszfoglalások száma ilyenkor megduplázódik, sokszor a magánszektor nem is tudja kiszolgálni a megrendeléseket, így a Volánnak is jövedelmező az esemény – magyarázza Hanák Zsófia, a Buson Logistic ügyvezetője.

Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke még a vizes világbajnokság kapcsán jelezte, hogy valóban előfordultak negatív tapasztalatok nagy sportesemények rendezése nyomán, ám nem fair olyan a beruházásokat is az esemény számlájára írni, amelyeket egy város amúgy is megvalósított volna, illetve olyan áremelkedést felróni, amely a pozitív gazdasági növekedés negatív mellékhatása.

Ráadásul ha sikerül bekerülni a sportvárosok vetésforgójába, az a konferenciaturizmusnak is hasznos lehet. Hanák Zsófia szerint Budapesten az elmúlt években megújultak a konferencia-központok, így már ősszel és tavasszal rendre egyre nagyobb cégek hozzák ide éves találkozóikat. 

A sportvilág pedig az egyik legnagyobb konferenciaszervező szektor, hiszen minden esemény előtt, alatt és után számos megbeszélésre van szükség. A szakági szövetségek rendszeresen bizonyos városokban gyűlnek össze, a sportszergyártók is szeretik ott bemutatni legújabb innovációikat. 

Kérdés, hogy a helyiek mennyire kedvelik a folyamatosan növekvő turistaáradatot. Szakértők válasza, hogy a sporteseményekből származó túlturistásodás elkerülhető, ha egyfajta csináld magad rendszerben a helyieket is ráveszik a sport élvezetére, hozzájárulva ezzel a városiak egészséges életmódjához. Lyon és Genova például ezért fejlesztett speciális sporthelyszín- és eseményapplikációt. Budapesten az ellenérzések feloldása leginkább a sikeres, bevételdús rendezéshez köthető, amelyre az atlétikai vb során komoly esély van, hiszen a város több nagy formátumú eseménynek volt már házigazdája, másrészt előzetesen is hazai foglalási rekordokat regisztrálhatott a jegyfoglalási rendszer.

Borítókép: 2023-as kínai atlétikai bajnokság Senjangban (Fotó: AFP/Wang Lili)