Többet árt a légkondi, mint amennyit használ?

Habár javában a szeptembert tapossuk, a hazai hőtérképek még vörösbe hajlanak. Az augusztusi hőhullámok sorra döntötték a rekordokat, az ENSZ főtitkára szerint megkezdődött a klímapusztulás. A légkondicionáló az utóbbi években nemcsak a hőség esetén segítség, de a gáz egyik alternatívájaként is használják fűtő típusait.

SHENYANG, CHINA - JULY 18: Air conditioning units hang off the back side of a row of buildings on July 18, 2018 in Shenyang, Liaoning Province of China. Some Chinese people spend sanfu, the hottest day of the year, in air-conditioned buildings. Chinese people embraced the second day of Sanfu - the dog days of the summer, on Wednesday. (Photo by Visual China Group via Getty Images) Fotó: VCG

Környezeti hatás

Fontos ugyanakkor, hogy fűtés esetén más funkciókra van szükség, mint a kizárólagosan hűtésre használt készülékek esetén. A hagyományos klímákkal szemben ezek a berendezések rendelkeznek csepptálcafűtéssel, így a kondenzvíz nem fagy meg a kültéri egységben. A mínusz húsz fok környéki végső működésre optimalizált klíma elég Magyarországon, mivel a hazai telek során nincs hosszan tartó, komoly fagy. A fűtési mutatóról sem szabad elfelejtkezni a vásárláskor, a cél ugyanis a minél energiahatékonyabb működés, vagyis, hogy egy kilowatt hő kibocsátásához az egy kilowatt áram negyedét vagy ötödét vegye csak fel a készülék. 

Ha ez sikerül, nem sérül a környezet. 

Az érem másik oldala ugyanis a légkondicionáló rendszerek környezetbarát volta. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség statisztikája szerint az európai otthonok húsz százaléka klímás. Az 1,6 milliárd telepített egység a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2050-re megháromszorozódhat. A működési elvvel van a probléma, hiszen a berendezés villamos energiát fogyaszt, amelyen hőt termel. Nyáron a hűvös levegőt befújja a szobába, a meleget a szabadba engedi, télen pedig fordítva. A legkondicionálók generálta energiafelhasználás már 2013 körül elérte a téli fűtési energiaszintet. 

Az IEA szerint az európai háztartásokban 25 százalékkal hatékonyabb eszközöket engedélyeznek, mint Amerikában vagy Kínában. 

A rossz hatásfokú eszközök miatt fokozódik a hőszigeteffektus, vagyis a városok környezetükhöz képest sokkal több hőt termelnek és nyelnek el, valamint kevésbé hűlnek le az éjszaka során. A kutatók szerint a jelenség csökkentésére a légkondicionálók szigorúbb energiaosztályozása lehetne a megoldás. A fluortartalmú gázokkal működő eszközöket is visszaszorítanák, illetve a közösségi hűtés (egyebek között a megnövelt zöldterületek, fényvisszaverők használata) is hasznos lehet. 

Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy hőségben és a zord hidegben is cél az optimalizált energiafelhasználás a hálózatok túlterheltségének elkerülése érdekében. 

Kérdés, mikor sikerül a pazarló klímákat világszerte kiszorítani a piacról, hiszen azok ár-érték arányban általában jóval gazdaságosabbnak tűnnek hatékony társaiknál.

Borítókép: Légkondicionálók Kínában (Fotó: Visual China Group/Getty Images)