Többet árt a légkondi, mint amennyit használ?

Habár javában a szeptembert tapossuk, a hazai hőtérképek még vörösbe hajlanak. Az augusztusi hőhullámok sorra döntötték a rekordokat, az ENSZ főtitkára szerint megkezdődött a klímapusztulás. A légkondicionáló az utóbbi években nemcsak a hőség esetén segítség, de a gáz egyik alternatívájaként is használják fűtő típusait.

2023. 09. 14. 5:50
Chinese People Welcome Sanfu
SHENYANG, CHINA - JULY 18: Air conditioning units hang off the back side of a row of buildings on July 18, 2018 in Shenyang, Liaoning Province of China. Some Chinese people spend sanfu, the hottest day of the year, in air-conditioned buildings. Chinese people embraced the second day of Sanfu - the dog days of the summer, on Wednesday. (Photo by Visual China Group via Getty Images) Fotó: VCG
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint az idei augusztus volt a modern idők második legforróbb hónapja. Franciaország az eddigi legmelegebb szeptemberét éli. Az Amerikai Egyesült Államokban évente körülbelül kilencezer ember kerül kórházba, Európában pedig 62 ezer ember hal meg a hőség miatt. 

A növekvő hőmérséklet és a vele járó veszélyek nemcsak az idősebb korosztályt fenyegetik, az emberek többsége hűs plázákban, lehúzott redőnyök között, legyezővel és egyéb praktikákkal próbálja elviselni a meleget, például otthonukba is klímaberendezést szereltetnek.

Légkondícionáló berendezések kültéri egységei egy Pillangó parki panelház falán (Fotó: Branstetter Sándor)

 

Szkeptikus európaiak 

Európában ugyanakkor sokan szkeptikusak, felesleges beruházásnak tartják, félnek az izmok és ízületek gyulladásától vagy az anyagi oldaltól, az esetleges energiapazarlástól. 

A magas áramszámla nemcsak a hűtésnél, de az őszi-téli fűtési időszakban is meglepetést okozhat. Ez utóbbit előző belvárosi albérletemben tapasztaltam meg, amikor hűtésére és fűtésére is elektromos berendezést használtam igencsak magas villanyszámlával zárva a fűtési szezont. 

– Egy elektromos fűtőtest egy kilowatt villamos áramot vesz föl, majd egy kilowatt fűtést ad le, egy klíma pedig egy kilowatt felvett villamos áramból három és fél kilowatt fűtési energiát ad le. Amikor tehát magasabb lett a villanyszámla, annak az lehet az oka, hogy nem jó helyre szerelték be a légkondicionálót, vagy koszos volt. Bár természetes, hogy ha klímával fűtünk, megugrik a villanyszámla, de nem olyan mértékben, mintha gázzal tennénk – magyarázza Kende Zoltán, a Kende Kft. ügyvezető igazgatója.

 

Folyamatos növekedés 

2022-ben a légkondicionálók vásárlása tíz százalékról 19 százalékra emelkedett a kétezres évekhez képest. 

Olaszországban két és félszer több gépet vásárolnak, Franciaországban egymillió darabot adnak el évente, és az észak-európai államokban is emelkedik az eladások száma. Ez a WMO felmérése szerint annak köszönhető, hogy az északi területeken és Nagy-Britanniában érezhető leginkább a felmelegedés. 

A dinamikus növekedés azonban nehézségeket okozhat. Az AP News számol be egy római történetről, ahol az egyre több légkondicionáló berendezés egész kerületre kiterjedő áramkimaradást okozott. A júliusi negyvenfokos csúcshőmérséklet nyomán az 59 gigawattos terhelést nem bírta a rendszer. A légkondicionálók száma és teljesítménye mégis folyamatosan emelkedik. Spanyolországban az ingatlanpiacon már nem előny a klímák felszerelése: a házak árát csökkenti a berendezések zajkibocsátása. 
 

Magyarországon ez utóbbi annak ellenére sem probléma, hogy nő a klímaberendezések eladásának száma. Berendezés- és szigetelésfüggő, hogy egy lakásba hány készülék szükséges. 

Népszerűsíti az eladásokat, hogy bizonyos hűtő-fűtő berendezésekre igénybe vehető az úgynevezett H-tarifa, amely kedvezményes áron biztosítja az áramot a rendszerhez. Kende Zoltán szerint a családok anyagi helyzete, valamint az állami támogatások mértéke nagyban befolyásolja a hűtő-fűtő klímaberendezések iránti keresletet. Az előző évben például az otthonfelújítási támogatás klímabeépítésre vagy cserére növelte az igényt (ötvenszázalékos, vissza nem terítendő támogatást maximum 1,5 millió forint értékben vehettek igénybe az érintettek). 

 

Környezeti hatás

Fontos ugyanakkor, hogy fűtés esetén más funkciókra van szükség, mint a kizárólagosan hűtésre használt készülékek esetén. A hagyományos klímákkal szemben ezek a berendezések rendelkeznek csepptálcafűtéssel, így a kondenzvíz nem fagy meg a kültéri egységben. A mínusz húsz fok környéki végső működésre optimalizált klíma elég Magyarországon, mivel a hazai telek során nincs hosszan tartó, komoly fagy. A fűtési mutatóról sem szabad elfelejtkezni a vásárláskor, a cél ugyanis a minél energiahatékonyabb működés, vagyis, hogy egy kilowatt hő kibocsátásához az egy kilowatt áram negyedét vagy ötödét vegye csak fel a készülék. 

Ha ez sikerül, nem sérül a környezet. 

Az érem másik oldala ugyanis a légkondicionáló rendszerek környezetbarát volta. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség statisztikája szerint az európai otthonok húsz százaléka klímás. Az 1,6 milliárd telepített egység a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint 2050-re megháromszorozódhat. A működési elvvel van a probléma, hiszen a berendezés villamos energiát fogyaszt, amelyen hőt termel. Nyáron a hűvös levegőt befújja a szobába, a meleget a szabadba engedi, télen pedig fordítva. A legkondicionálók generálta energiafelhasználás már 2013 körül elérte a téli fűtési energiaszintet. 

Az IEA szerint az európai háztartásokban 25 százalékkal hatékonyabb eszközöket engedélyeznek, mint Amerikában vagy Kínában. 

A rossz hatásfokú eszközök miatt fokozódik a hőszigeteffektus, vagyis a városok környezetükhöz képest sokkal több hőt termelnek és nyelnek el, valamint kevésbé hűlnek le az éjszaka során. A kutatók szerint a jelenség csökkentésére a légkondicionálók szigorúbb energiaosztályozása lehetne a megoldás. A fluortartalmú gázokkal működő eszközöket is visszaszorítanák, illetve a közösségi hűtés (egyebek között a megnövelt zöldterületek, fényvisszaverők használata) is hasznos lehet. 

Az elmúlt évtizedekben világossá vált, hogy hőségben és a zord hidegben is cél az optimalizált energiafelhasználás a hálózatok túlterheltségének elkerülése érdekében. 

Kérdés, mikor sikerül a pazarló klímákat világszerte kiszorítani a piacról, hiszen azok ár-érték arányban általában jóval gazdaságosabbnak tűnnek hatékony társaiknál.

 

Borítókép: Légkondicionálók Kínában (Fotó: Visual China Group/Getty Images)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.