Hajsza kelet felé
Persze a németekből jutott a Baltikumba, Lengyelországba, Csehországba, Szlovéniába, Horvátországba is. Ráadásul nem is egészen idegenbe érkeztek a keletre igyekvő németek. Hiszen már a középkorban is szívesen látták a térség uralkodói, földesurai a német parasztok, iparosok sokaságát. A Cseh-medencében, a Balti-tenger mentén, a Kárpát-medencében egész régiókat alkottak a szász városok, olyannyira, hogy a Barcaságban birtokot kapott Német Lovagrendet sok torzsalkodás után végül fegyverrel kellett kiebrudalni az országból, miután ők el akartak szakadni a magyar koronától. Később ugyanígy jártak velük a lengyelek… Az évszázadok során a német telepesek apadva-dagadva hullámzó mozgása a XIX. században, a nagy nacionalista ébredés idején kapta a fenyegető Drang nach Osten elnevezést. Hajsza, vágy, törekvés kelet felé. Majd megkapta az egységes kifejezés mellé az egységes narratívát is, melyből később kinőtt a nemcsak fenyegető, de valóságos rettenetet is hozó élettérelmélet.
A németek itt élnek velünk
Számtalan, ma már szerencsére ritkán emlegetett mű dolgozta föl a németek „természetes” keleti törekvéseit, a keleti kultúrát és civilizációt megteremtő „Herrenvolk” sorsküldetésének ilyen-olyan pillanatait. A tragédiák sorában azután a németek tragédiája is elkövetkezett, a világháborús vereséget követő népirtásokkal, kitelepítésekkel, kulturális eltörlési törekvésekkel. Guzel Jahina regényének hősén is átdübörög a történelem. A tömeges tisztogatások során lágerbe kerül, s végül egy bányában hal meg, mint az epilógusból megtudjuk. Lányát ugyancsak deportálják, amikor felszámolják a volgai németek autonóm köztársaságát. S így a család osztozik a német telepesek millióinak sorsában. Végül Bach nevelt fiában oldódik békévé a múlt. A kirgiz származású Vaszka, aki hontalan csavargóként kerül a tanító házába, túléli a háborút, majd megtalálja és feleségül veszi Bach lányát, és némettanár lesz egy falusi iskolában. Mert hát a németek így vagy úgy, de mindig itt élnek velünk.
