Fürdőinket a téli időszakban a gyógyulás, a kikapcsolódás és a feltöltődés miatt keresik fel hazai és külföldi turisták. Ma 278 minősített, bizonyítottan gyógyhatású kutat tartanak nyilván Magyarországon. A gyógyfürdőkben állami támogatással és magánúton is igénybe vehető kúrák várják az érdeklődőket, emellett sokan használják a létesítményeket rekreációs és prevenciós céllal is, így különböző szolgáltatási csomag érhetők el. Felmérések szerint tízből nyolc külföldi a fürdők miatt látogat el a vidéki településekre, télen főként a kúrákat keresik, tavasszal és ősszel pedig wellness céllal érkeznek, különösen a határ közelébe. Hévíz ugyan némileg beljebb fekszik az országban, sajátos mikroklímája, illetve a Balaton közelsége miatt mégis több száz éve ismert fürdőváros, ami ráadásul ebben az időszakban igazán különleges arcát mutatja: a tavat borító sejtelmes köd ilyenkor látszik a legjobban.

A hévízi tófürdő
A tó jótékony hatásáról már a rómaiak is tudhattak, de a Festeticsek tevékenysége nyomán vált igazi fürdőhellyé. Átlaghőmérséklete nyáron 33-35 fok, és télen sem megy húsz fok alá, mivel melegen tartja a pára és a körülvevő véderdő. Hévízi sétánk során betérünk a Lacikonyha elnevezésű kis étterembe, amelyet 28 éve működtet Nyul László és felesége. A vendéglő indulásakor még faluként, nem nyüzsgő fürdővárosként ismerték meg a környéket. – Nagyon megváltoztak a szokások. Az étterem megnyitása idején sok volt a pecsenyéző, mindenki gyorsan, olcsón akart enni. Ma ez nem így van. A pandémia és a háború erősen visszavetette a forgalmat, az orosz befektetők és vendégek elmaradtak. Tavaly már jobb volt a helyzet, ismét jött nem kevés külföldi látogató, és a visszajáró vendégeink is megjelentek újra – meséli Nyul László.
Az ismételt népszerűsítés jegyében a Magyar Fürdőszövetség programjai is hangsúlyozzák, hogy a jó minőségű víz és a kiváló gyógyhatás a gazdasági nehézségek ellenére is vonzó. Az egyesület igyekszik minél többeket, különféle korosztályból származókat a budapesti és vidéki létesítményekbe csábítani.