Budapest a reumások Mekkája+ galéria

Magyarország előnyös balneológiai és geotermikus adottságainknak köszönhetően Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után a világ ötödik termálvíznagyhatalma. A megváltozott pihenési szokások miatt a komplex megoldásokat nyújtó fejlesztésekre van szükség: már nem elég a gyógyvíz, a wellness szolgáltatásokra is szükség van.

2024. 01. 18. 5:10

Előtérben az aktív turizmus

– Nincs szükség új fürdők létesítésére Magyarországon, jól lefedett az ország. Az Alföldön 10-15 kilométeren belül többet is találni. Inkább a komplex szolgáltatást nyújtó fejlesztésekre van szükség, mivel az utóbbi időben megváltoztak az utazási és pihenési szokások. Ritkábban mennek el egybefüggő, egy-két hétre a családok, inkább hosszú hétvégékre és három-négy napra utaznak el fürdő- és más aktív szolgáltatást nyújtó intézményekbe. Az élményfürdők vagy csúszdaparkok különösen népszerűek. Ilyen például a Zsóry-fürdő Mezőkövesden, ahol drasztikusan megugrott a fiatalabb vendégek száma, amikor a 2018-as szezon elején átadták a családi élményközpontot – magyarázza Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára.

Az aktív turizmus a fejlesztések iránya más településeken is, Makón például a Maros-parton kalandpark létesült a fiatalok számára. Országszerte egyre több wellness szolgáltatást keresnek a vendégek, ezért a szauna- vagy masszázsprogramok is sikeresek. A trendeket a novemberben hatályba lépett új, a fürdőket érintő jogszabály is igyekszik közvetíteni. A fejlődés rohamléptei miatt a szabályozás mind technológiai, mind közegészségügyi szempontból elavult az előző jogszabály kiadása óta eltelt 25 évben. A kihívások és ellentmondások feloldásával hatékony és biztonságos üzemeltetés valósítható meg, ami növeli a fürdőkbe vetett bizalmat, hosszabb távon pedig pozitív hatással lehet a hazai és nemzetközi turisztikai forgalomra is.

Budapest a fürdők fővárosa

Nemcsak a vidéki, de a budapesti helyszíneknek is alkalmazkodniuk kell a vendégek elvárásaihoz.

A főváros történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a termálvíz, világszerte ismert, hogy Budapest a fürdők fővárosa. Az ideérkező külföldiek hatvan százaléka biztos meglátogat legalább egy ilyen létesítményt a múzeumok és a történelmi épületek megtekintése mellett, hiszen 13 fürdő és strand üzemel a fővárosban, egyesek egész évben nyitva tartanak. Különleges hangulatot nyújtanak a történelmi létesítmények, így a fürdőpalotaként is ismert Széchenyi, a budai oldalon található, szecessziós Gellért, a már a középkorban ispotályként működő Lukács és az eredeti törökfürdővel is rendelkező Rudas.

Egy angol utazási portál több éven keresztül készített felmérést a legtöbb turisztikai témájú Instagram-feltöltés helyszíneiről. A Széchenyi mindig az első háromban szerepelt, de a többi történelmi fürdő sem panaszkodhat az egyéb összehasonlítások szerint. Összesen 118 forrás és kút gondoskodik a napi friss hideg- és meleg-, ásvány- és gyógyvízellátásról.

– Nincs még egy olyan főváros a világon, ahol ennyi forrás található, és ilyen sok műemlékfürdő üzemelne – mondja el Czinege Szilvia, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. értékesítési és marketingigazgatója. – Kuriózum Európában, hogy műemlékeinket valóban eredeti funkciójában használjuk. Máshol többnyire múzeumként üzemelnek, esetleg zöldberuházásként felépítenek mellettük egy új, jóval költséghatékonyabb létesítményt. Lényegesen nagyobb feladat a múlt értékeit megőrizve használni az eredetit.

Az évszázadok során számos tényező alakította a Kárpát-medencei fürdőkultúrát. A rómaiaktól a víz örömét, a görögöktől a gyógyítást tanultuk meg. A XII. században a Lukács-fürdő helyén megépült az első ispotály, ahol a balneoterápia csírái is megjelentek, és pár évvel később Budát már a reumások Mekkájaként tartották számon. A török hódoltság idején a Duna jobb partján számos fürdő épült, a török fürdőkultúra elsősorban vallási rituálékon alapult, és ez mai is különleges élményt kínál például a Rudas vendégeinek.

Különlegesség, hogy a mai neves fővárosi fürdők már építésükkor kialakult egyedi vendégkörrel rendelkeztek. A Széchenyi száz éve a népnek készült, ami Czinege Szilvia szerint számos külföldi delegáció és újságírót lepett már meg, akik rendre kérdezik, hogy melyik király lakott a Városligetben található palotában. A Gellért a felső tízezer találkozóhelye volt, a Rudast a sportolók, a Lukácsot pedig a művészvilág, az írók, a színészek és a zenészek tekintették törzshelyüknek.

Ma ezek a társadalmi különbségek kevésbé fellelhetők, különösen, hogy a közönség jelentős hányadát külföldi turisták teszik ki, akik nem balneoterápiás céllal érkeznek. Az 1980-as évekig jellemzően a gyógyászati kezeléseket vették igénybe a vendégek, mára azonban nyolcvan-kilencven százalékban a wellness-szolgáltatásokat keresik. A fürdőkultúra megszerettetését célozzák például a Széchenyi- vagy a Rudas-fürdőben megrendezett szombat esti rendezvények. A több mint tizenhét éves múltra visszatekintő Sparty rendezvénysorozat évi ötvenezer vendégével a főváros egyik leglátogatottabb eseménye. A Széchenyi fürdőben rendezett bulikon a vendégek a termálvízben elektronikus zenére, vizuális effektekkel kísérve táncolhatnak. Az árakat ugyanakkor inkább a külföldiek pénztárcájához szabták. A csak belépőket tartalmazó alapcsomag 59 euróba kerül, ha már a korai kezdést biztosító előpartin is részt szeretne venni az ember, illetve inna is valamit, akkor 85 eurót, ha pedig mindezt sorban állás nélkül és papuccsal szeretné igénybe venni, 119 eurót kell fizetnie. A hazai fiatalok segítése érdekében vezették be a Zsigmondy-klubkártyát, amelynek kiváltásával a tulajdonos egy évre jelentős kedvezményre jogosult a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdőkben.

Borítókép: A Széchenyi fürdőt száz éve a népnek építették (Fotó: Bach Máté)