A derbyre már születése előtt nevezni kell a lovat

A Kincsem Park ad otthont idén is a Derby és divat fesztiválnak. Az ország egyik legstílusosabb rendezvénye egyesíti a lóverseny izgalmát a divat és a társasági élet eleganciájával. A 102. Magyar Derbyn a különleges ruhaköltemények és kalapok is fókuszba kerülnek.

A Magyar Derby győztese a Benji-Benji istálló háromévese, Géza. Fotó: Mirkó István

A Magyar Derby a lovassport legnagyobb presztízsű versenye, a keretprogramokon tíz sík- és ugróversenyt láthat a közönség. A rekkenő hőség ellenére nagyon sokan vagyunk a Kincsem Parkban. Időutazással ér fel az elegáns ruhák, különleges kalapok látványa, a hölgyek és az urak teljes természetességgel viselik a nem mindennapi darabokat. Nem véletlenül jut eszünkbe Audrey Hepburn alakítása a My Fair Lady című filmben, amikor Eliza Doolittle habos fehér ruhában és kalapban vett részt az ascoti lóversenyen. Az esemény rosszul sül el: a lány kifogástalan kiejtéssel, de alpári szavakkal buzdítja az egyik lovat. A jelenetet a Micsoda nő!-ben Julia Roberts ismétli meg, akinek barna-fehér pettyes ruhája a Magyar Derbyn is sok hölgyet ihlet meg. A darab rövid és hosszú változatban, ujjatlan és zárt fazonban is megjelenik, fantáziadús kalapokkal kiegészítve.

A Magyar Derby kalapversenyén az elegancia dominált. Fotó: Mirkó István

A derby a hároméves lovak rangadója

A derby a háromévesek rangadója, egy országban évente egyszer rendezik meg. 

Ez a versenyek versenye, amelyet mindenki meg akar nyerni: a zsokék, a hajtók, a tulajdonosok és a trénerek egyaránt. A derbyfutamban indulni is megtiszteltetés, hiszen minden versenyló életében csak egyszer adatik meg a lehetőség. A világ első versenyét a lósport őshazájában, Angliában rendezték meg 1780-ban Epsomban, azóta egyszerűen csak The Derby néven emlegetik.

A legenda szerint Lord Derby és Lord Bumbury fogadott, hogy melyikük lova a gyorsabb. A győztes egy kupát kapott, a vesztesről pedig elnevezték a versenyt, amelyet 2400 méteren futnak telivér kancák és mének. 1876-ban egy magyar tenyésztésű ló, a legendás kisbéri tenyésztésű hároméves Kisbér győzött Epsomban, mindmáig ő az egyetlen magyar győztes. A derbyre már akkor nevezni kell a lovat, amikor az még meg sem született. Ezt követően a részvételi szándékot bizonyos időközönként, megfelelő mennyiségű pénz befizetésével meg kell erősíteni, ezt hívják a magyar lóversenyben „állva maradásnak”. Az idő előrehaladtával egyre több lóról derül ki, hogy valamilyen ok miatt nem vehet részt a derbyn, ekkor utánuk nem fizetik be a következő részletet. Az addig befizetett pénz nem jár vissza, így eleve kizárják a kisebb pénzű futtatók lovait, bármennyire is esélyesek lehetnének a győzelemre.

A hazai esemény modelljéül szolgáló Royal Ascoton világklasszis telivérek és nagy hírű zsokék versenyeznek a kitüntető győzeleméért. Az epsomi derby története Anna királynőig, az 1700-as évek elejére vezethető vissza. Az ő ötlete volt, hogy a windsori kastélytól nem messze fekvő ascoti mezőn alakítsanak ki nyitott lóversenypályát. A surrey-i kisváros és környéke 1661-ben vált népszerűvé a környéken felfedezett gyógyforrásoknak köszönhetően. Ez vonzotta a közeli London kikapcsolódni vágyó lakosságát, így a lóversenynek is hamar akadt közönsége. Az esemény azóta a brit arisztokrácia és az elit gyülekezőhelye, ahol a tradíció a fényűzéssel és a stílussal keveredik. A világsztárok és az európai királyi házak tagjai is egyre nagyobb számban jelennek meg. Az ötnapos lóversenysorozat legalább olyan híres a hölgyek kalapjairól, mint futamairól. Szigorú etikett határozza meg, miben jelenhetnek meg a vendégek, a Royal Ascotra még a fotósok sem léphetnek be szmoking és nyakkendő nélkül. (A verseny amerikai utódja, a Kentucky Derby nem ilyen szigorú, de ott is számos szabályt be kell tartani.) A királyi páholyba, azaz a Royal Enclosure-be kizárólag fekete vagy szürke zsakettben és cilinderben léphetnek be a meghívott férfiak, míg a hölgyek legalább térdig érő összeállítást, koktélruhát kell hogy viseljenek, ahhoz illő kalappal. A páholyon kívül, a nagytribünön is az elegancia a mérvadó: a látogatók között öltönyös férfiakat és kosztümös, kalapos hölgyeket láthatunk, hiszen a lóversenypálya területén tilos fedetlen vállal vagy rövidnadrágban, lezseren megjelenni.

A sport mellett a rendezvény legnézettebb eseménye a Ladies Day (Hölgyek napja), amikor díjazzák a résztvevők legstílusosabb és legegyedibb szettjeit. Hiába a szigorú dress code, olykor szörnyű összeállításokkal találkozni. A kalapok között találni teáskészletet, malomkeréknyi virágos és pomponos összeállításokat. A fejfedők egyszerre jelzik az osztálykülönbségeket (a Royal Enclosure-ben kötelező a kalapviselés, nem lehet tollas vagy tüllös fejdísszel helyettesíteni), és a brit női divat fontosságát.

A hölgyek öltözködését ugyanis évszázadokon keresztül Párizs határozta meg, a brit divatházak a férfiak eleganciájáért feleltek, a kalapok azonban nagyon is a brit hölgyek sajátjai. A merész fejfedők és extravagáns összeállítások az ötezer font értékű (körülbelül 2,3 millió forint) „Legjobban öltözött” díjért versengenek, és a legenda szerint a különleges kiegészítők tulajdonosai akár a királyi páholyba is bebocsátást nyerhetnek a következő évben.

A Kincsem Park derbyfesztiválján az epsominál visszafogottabbak az előírások, de az elegáns öltözet itt is javasolt, és ennek a vendégek zöme eleget tesz. A kalapszépségverseny mezőnyének változatos összetétele mutatja: egy díszes fejfedő kortól, anyagi helyzettől, személyiségtől függetlenül mindenkinek előkelő megjelenést kölcsönöz. Tórizs Hajnalka kalaptervező, a mostani kalapverseny zsűrijének elnöke szerint az első derbyket a XVIII. század végén rendezték, amikor a nőknek még kötelezően viselniük kellett valamit a fejükön. Mivel kevés nyilvános esemény volt, ezért kihasználva a lehetőséget, minél extravagánsabb kalapokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet.

Az első Magyar Derbyt 1921. június 29-én rendezték meg. Mind a galopp-, mind az ügetőszakágban korszakos nevek nyertek, Vatinius például, de győzött többek között Imperiál és a Hármas Koronát megnyerő April Sun is. 

Idén a Derby és divat fesztivál első estéjén az ország leggyorsabb agarai léptek pályára, másnap a 110. Magyar Ügetőderbyn rekordot futott Enjoy, ám a közönség a harmadik napon, a 102. Magyar Derbyn ünnepel a legjobban. A versenyen tíz ló összesen 22 millió forintért áll rajthoz, a győztes a Benji-Benji istálló háromévese, a favoritnak tartott Géza. A ló a Nemzeti Díj és az Alagi Díj után zsinórban már a harmadik nagydíj győzelmét aratja. Ez Krebs András marketingigazgató szerint azt jelenti, hogy reális esélye van ősszel megnyerni a Hármas Koronát, ha az októberi Magyar St. Legerben sem talál legyőzőre.