Csipetnyi Amerika a Maros partján

Galamb József és a T-modell nyomában jártunk Makón.

Veteránautó Makón. Forrás: Lázár János Facebook-oldala

A dél-alföldi régió egyik különleges múltú és egyedi kultúrájú városa Makó. A település a korábbi évszázadokban hosszú ideig a történelmi Csanád vármegye székhelye volt. Innen indultak olyan, a nemzetközi színtéren is jegyzett újítók, mint Pulitzer József és Galamb József. Mind a ketten a Maros-parti városban születtek, s mind a ketten Amerikában futottak be óriási karriert. Pulitzer a modern nyomtatott tömegsajtó megteremtésében szerzett elévülhetetlen érdemeket, míg Galamb a Ford-művek fejlesztőmérnökeként írta be a nevét a tudománytörténetbe és a gépjárműipar históriájának lapjaira. Galamb József mérnöki tanulmányokat folytatott Budapesten, majd nyugat-európai tanulmányútjai után az Egyesült Államokba vándorolt ki, ahol hamar kapcsolatba került Henry Ford iparmágnással, aki – igen komoly fizetést ajánlva neki – meghívta gyárába előbb munkatársnak, majd vezető fejlesztőmérnöknek. Galamb a Fordnál a Fordson traktorok, valamint a Ford T-modell autók fejlesztésen dolgozott, s utóbbinak a speciális – a mai automata váltókra emlékeztető – váltó- és kuplungrendszerét tökéletesítette.

T-modellek a makói kiállításon. A háttérben Galamb József portréja. Fotó: Miklós Péter 

Galamb az Osztrák–Magyar Monarchia idején teljesítette sorkatonai szolgálatát az adriai flottánál. Itt került kapcsolatba a Pólában (a ma horvátországi Pula) szolgáló Horthy Miklóssal, Magyarország későbbi kormányzójával, aki a parancsnoka volt a fiatal, műszaki altisztként tevékenykedő Galambnak.

Jó pár évvel később, Amerikából visszatérve kihallgatást kért az államfőtől, aki miután felismerte őt, lezárta a hivatalos audienciát, és a magánlakosztályában fogadta a mérnököt.

Részben ennek a megbeszélésnek az eredménye, hogy Horthy fia, ifjabb Horthy István – Henry Ford saját kézzel írott levelében közölt meghívására – kiment az Újvilágba, ahol a Ford-gyárakat tanulmányozta, a termeléstől a tervezésig megismerve a gép- és autógyártás folyamatait. Abban az időszakban autóval bejárta az Egyesült Államokat, s az itt szerzett élményei egész későbbi életére kihatottak. 

Galamb József testvérei – János és Ferenc – 1921-ben nyitották meg Makón Ford márkaképviseletüket, ami egyben összeszerelőüzem és szerviz is volt. Elsősorban Fordson traktorokat forgalmaztak és javítottak, amelyekkel a környékben bérmunkát is vállaltak. Ennek az egykori műhelynek az épületében nyílt meg idén tavasszal, civil kezdeményezés eredményeként, a magyar kormány anyagi támogatásával a Galamb József Veteránjármű Kiállítóközpont.

A makói veteránjármű-kiállítás egyik ötletgazdája Szilágyi László, a Maros-parti Veteránjárműveket Kedvelők Sportegyesülete elnöke. Elmondta: a jelenlegi kiállítóközpont helyén eredetileg a Galamb család telke volt. Galamb József egyik testvére, Galamb János kiment Amerikába a testvéréhez, ahol beletanult a gépgyártásba. Az ezen a telken álló parasztházat lebontották, a helyén építve meg a ma is látható, „Ford-falas” épületet, amelynek az utca felőli, salakbetonból készült magas homlokzatán olvasható volt: itt a Ford hitelesített képviselete működik.

Ezt a föliratot is igyekeztünk a régi fényképek alapján hitelesen helyreállítani, így az most is látható. Galamb János halála után Galamb Ferenc vette át az üzletet, aki Békéscsabán is nyitott ugyanilyen profilú vállalkozást, és mivel az jobban ment, ezt a műhelyt üzleti megfontolások alapján bezárta. A helyén cipőgyár jött létre, amelyet a kommunizmus időszakában államosítottak 

– ismertette az épület és a műhely történetét Szilágyi László. 

Négy Ford és ötven motorkerékpár 

Halász Tamás, a kiállítóközpontot működtető egyesület tagja és a Makó anno című, a város történetét fényképeken keresztül bemutató kiadványsorozat szerkesztője és kiadója rámutatott: a négy Ford T-modell mellett a kiállításon látható még ötven, az elmúlt évszázadban gyártott motor is, amelyek típusa a BMW-től a Csepelen keresztül a Simsonig terjed.

A tárlaton szereplő járművek mindegyike jó műszaki állapotban van, üzemképes, és rendszeresen részt vesznek velük veteránjárműves rendezvényeken. 

Galamb József egyik makói barátja és későbbi munkatársa volt a szintén Csongrád-Csanád vármegyei származású, nagylaki születésű Balogh Károly, akinek pályáját és mérnöki munkásságát a kiállításon külön megismertetik a látogatókkal. Balogh egyébként ugyan többször is dolgozott a Fordnál, és részt vett a T-modell fejlesztésében, végül az ohiói Hercules Motorsnál helyezkedett el, ahol később a vállalat egyik főrészvényese, majd elnöke is lett. A cég motorokat gyártott, többek között a Ford által előállított Fordson traktorok számára, de az ő motorjaik hajtották a nagy háborúban (1914–18) használatos amerikai katonai teherautók nagy részét is. A második világégés idején pedig mintegy 750 ezer motort gyártottak hadi célokra. 

Borítókép: Veteránautó Makón (Fotó: Facebook/ Lázár János)