A problémát az jelenti, hogy az afganisztáni tálib felfogás szerint a sport nem iszlámos, vagyis nem nézik jó szemmel a pályán való küzdelmet. A szigorú értelmezés szerint az embernek semmi keresnivalója egy sportpályán, a munka és a család mellett a szegényekkel való törődés, a szent szövegeken való elmélkedés, a szorgalmas imádkozás volna mindenki feladata. Ebbe nem tartozik bele a sport, hiszen minden siker Istennek köszönhető, így egy gól után se lehet elméletileg örvendezni, legfeljebb oly módon, hogy hálát adunk a könyörületes és irgalmas Allahnak. Viszont a tálibok is felismerték, hogy az egész nemzet egy emberként szurkol a krikettezőknek, s úgy találták, hogy bármennyire is kénköves szagú a sikercsapat, bármennyire is ellentétes a szigorú vallásértelmezéssel, a tömegek boldogok a győzelmek hallatán, és ez nekik is öröm.
Azért nincs így se minden rendben a krikettcsapattal, hiszen a biztonsági helyzet Afganisztánban nagyon rossz, így nemzetközi mérkőzéseket nehezen tudnának megszervezni akkor is, ha valaki hajlandó volna elutazni hozzájuk.
A sportlétesítmények borzasztó állapotban vannak, újjáépítésük pedig rendkívül költséges egy koldusszegény ország számára, nem beszélve arról, hogy a kormányzatnak sem elsőrendű a sportolók támogatása. Az afgánok ideiglenesen az Egyesült Arab Emírségekben kaptak „hazai” pályát, s inkább ők utaznak külföldre. Pénz viszont láthatóan van a csapatnál. Az edzői stábban megjelentek a nemzetközi sztárok, akik elszegődtek az afgánokhoz, miután Pakisztánban, Dél-Afrikában, Angliában dolgoztak, azaz manapság már elegánsnak számít ebben a csapatban szerepelni. Ugyanakkor Afganisztánban nemrég kiderítették, mindenféle élőlényről tilos felvételeket készíteni és közzétenni a médiában. A törvény 1996 és 2001 között is érvényben volt, most viszont úgy tervezik, hogy kis lépésenként fogják bevezetni, nem lesz azonnali büntetés a megszegéséért, és nem is vonatkozik mindenkire azonnal. Mivel a szabály lehetetlenné teszi a média működését, az újságírók tiltakoznak is ellene, feltehetően a kormányzat sem tudja, miként fogjon hozzá a bevezetéshez. Különösen annak fényében érdekes a nagyon szigorú fellépés, hogy a szóban forgó krikettvilágkupát országszerte hatalmas kivetítőkön közvetítették, de az ilyen közös meccsnézéseknek minden bizonnyal vége lesz, hacsak nem kapnak valami módon engedményt a krikettesek. Az iszlám emberábrázolás-tilalma a világon sehol nem akadályozza meg a média működését, bár korábban a szintén szigoráról híres Szaúd-Arábiában a reklámplakátokon valóban kisatírozták a modellek arcát, hogy ne legyen annyira emberszerű a fotó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!