Ájulásig itta magát – Majdnem belehalt a nem megfelelő vízfogyasztásba

Majdnem meghalt egy amerikai férfi attól a két üveg jéghideg víztől, amit azért ivott, hogy lehűtse magát a kánikulában. Az eset figyelmeztetés mindenkinek, hogy hőség idején milyen fontos a vízfogyasztás, vagyis a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű folyadék bevitele. A túl hideg és a túl forró, a túl kevés és a túl sok folyadék egyaránt árthat.

Kánikulában, hőség idején nem szabad sem túl hideg, sem túl forró italt inni a szakemberek szerint. Bár hajlamosak vagyunk arra, hogy a lehető leghidegebb itallal hűsítsük magunkat, azonban ezek nem hűtenek annyira, mint reméljük. A folyadékbevitel nagyon fontos, de igazodni kell a környezeti hőmérséklethez.

A hőség idején nem ajánlott sem a cukros, sem a szénsavas, alkoholos italok fogyasztása. (A cukor megemeli a vércukorszintet, az alkohol pedig elősegíti a kiszáradást.)

Szakemberek azt ajánlják, hogy a nagy forróságot próbáljuk szobahőmérsékletű folyadékkal leküzdeni, hiszen a túl hideg frissítő – ahogy az előbbi példa mutatta - túlterhelheti a szervezetet, és akár ájulást is okozhat. Fontos, hogy ne csak ásványvizet vagy csapvizet fogyasszunk, hiszen a szervezetünk értékes sókat és ásványi anyagokat is veszít a nyári napsütésben, amiket szintén pótolnunk kell.

Erre alkalmasak a gyümölcslevek, a tej és a limonádé. Fontos tehát, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékot vigyünk be szervezetünkbe, figyelve a változatosságra és a hőmérsékletre.

AZ EGYÉRTELMŰ, HOGY MIT IGYUNK, DE A VÍZFOGYASZTÁS MÉRTÉKE NEM, PLÁNE HŐSÉG IDEJÉN

Bár egyelőre nincs konszenzus azzal kapcsolatban, naponta pontosan mennyi vizet kellene innunk, az általános ajánlás két liter körül mozog. A legtöbben azonban nem akarják, vagy nem tudják folyton mérni az elfogyasztott mennyiséget, és így nehéz megállapítani, mennyi az elég. A Cleveland Clinic adatai szerint naponta átlagosan hat-nyolc alkalommal vizelünk, ha ez a mennyiség meghaladja a tízet – olvasható a hazipatika.com-on -, az már arra utalhat, hogy több vizet iszunk, mint amennyire a testünknek szüksége lenne. Ezzel kapcsolatban szintén figyelmeztető jel lehet, ha éjszaka gyakran megyünk vécére.

A vízmérgezés akkor alakul ki, mikor a szervezet nátriumháztartása felborul a hirtelen történő nagy mennyiségű vízfogyasztás hatására.

2014 augusztusában egy amerikai középiskolás focista, Walker Wilbanks belehalt a túlhidratálásba, előtte két héttel pedig ugyanebből az okból egy ifjú georgiai focistát vesztett el a családja. Utóbbi fiú közel nyolc liter vizet és ugyanennyi sportitalt gurított le az edzés végeztével. Mindkét középiskolás sportoló vízmérgezésbe, hiponatrémiába halt bele, vagyis abba, hogy túl sokat ittak, ennek következtében pedig életveszélyesen alacsonyra csökkent szervezetükben a létfontosságú nátrium szintje.

A túl sok víztől a szövetek megduzzadnak, izomgörcsök alakulhatnak ki, valamint hányás, görcsroham és eszméletvesztés is felléphet.

AZ AGY VÉRELLÁTÁSÁT IS BEFOLYÁSOLJA A VÍZFOGYASZTÁS

A vízmérgezés akkor alakul ki, ha például nem megfelelő a vízfogyasztás, vagyis ha a vízbevitel mértéke meghaladja a vese nátriumkiválasztó képességét. A vese naponta 20−28 liter folyadékot képes kiválasztani, ezért a túlzott vízbevitel ritkán okoz problémát. Hiponatrémia csak akkor alakul ki, ha a folyadékbevitel meghaladja a vesék folyadékkiválasztó képességét. Nagyobb eséllyel fordul elő például csecsemőknél, mentális betegségben szenvedőknél. Tüneteket okozó hiponatrémia három-négy liter víz elfogyasztását követően alakul ki. A vízmérgezés korai tünete – erről a medicalonline.hu írt - a gyengeségérzés, hányinger, hányás, fejfájás, látászavar és a tudati állapot megváltozása. Ezen kívül jelentkezhetnek izomremegések, izomgörcsök, pszichózis, görcsrohamok, fokozott nyáltermelés, hasmenés. Extrém esetekben tüdő- és agyödéma léphet fel, mely kómához és halálhoz vezethet. A gyors kezelés ilyenkor elengedhetetlen.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Flickr)