Első uralkodónk képe mindenkiben másként él, van, aki a katolikus hit tűzzel-vassal terjesztőjét, a templomépítő koronás főt, […] a katolikus egyház egyik magyar szentjét, van, aki az országépítő uralkodót és az első törvényalkotót, mások pedig a kiváló katonaembert tisztelik benne. Az első ezredforduló idején kontinensünk két császárságának határain túl, az Észak- és Kelet-Európa térségében döntő változás kezdődött. Azon népek vezetői, amelyek erős katonai kísérettel bírtak – mint a dánok, norvégek, svédek, oroszok, csehek, lengyelek és mi, magyarok –, közel azonos időben szervezték meg államaikat és vették fel a kereszténységet. A nagy államszervező munka kezdete nálunk Géza fejedelem nevéhez köthető, akinek nagyszabású művét fia, István király fejezte be.
Géza és az erdélyi Sarolt Vajk nevű fia 970–980 körül született Esztergomban, de a XIV. századi Képes Krónika például 969-re tette születésének évét.
Vajk a keresztségben az István nevet kapta, és e névválasztásra több magyarázat is adható. Istvánnak hívták az első keresztény vértanút, és Vajk apja, Géza is az István nevet vette fel, amikor 972-ben megkeresztelték. Apja okos külpolitikájának köszönhetően 996-ban István feleségül vette Civakodó Henrik bajor herceg leányát, a hívő katolikus Gizellát, és vannak olyan tudósítások, amelyek szerint ekkor keresztelte meg vagy erősítette meg a keresztségében Szent Adalbert prágai püspök.
Gizella bajor kíséretében szép számmal akadtak papok, lovagok és mesteremberek, akik István országépítő munkájának támaszai voltak. István ekkor még a Felső-Magyarországon elterülő nyitrai dukátus feje volt, és apja szakítva a korábbi hagyományokkal, elsőszülött fiaként őt jelölte ki utódjául.
Géza 997-ben meghalt, ekkor a somogyi Koppány a szeniorátus és a levirátus elve alapján nem csak a fejedelmi címre, hanem a megözvegyült Sarolt kezére is igényt tartott. Belső viszály ütötte fel a fejét. Koppány mellé sorakoztak a régi rend és a törzsi szabadság hívei, ellenszenvüket az is fokozhatta, hogy István környezetében nagyobb számban voltak németek, mint magyarok. A kijevi és a bizánci udvarhoz hasonlóan testőrsége is varég–rusz harcosokból állt.
István magyar hadai mellett a Hont, Pázmány és Vecelin vezette lovagi sereg – a hagyomány szerint – Veszprém mellett győzte le Koppány seregét, a lázadó vezért maga Vecelin ölte meg. Elrettentés gyanánt István felnégyeltette Koppány tetemét, testrészeit Esztergomba, Veszprémbe, Győrbe és Gyulafehérvárra küldve adta tudtára mindenkinek: így jár az, aki ellene tör.
Kelet és Nyugat összecsapása volt ez, amelyben a nyugati keresztény szellemiséget képviselő István legyőzte a bizánci rítus szerint megkeresztelt Koppányt, kijelölve az utat a magyarság számára, amellyel a Kárpát-medence stratégiai szerepe is felértékelődött és hazánk a nyugati kultúrkör és a kereszténység védőbástyájává vált.