A gender-mozgalom már az édesipart kóstolgatja. Előfordul ugyanis, hogy a csokimikulásról lefejtve az ezüst papír borítást, átcsomagolt, másodlagos frissességű csokinyuszi ugrik elő az ablakba tett cipőből. De semmi vész, beláthatjuk, hogy húsvétról a gyártó nyakán maradt készleten a menedzsmentnek valahogy túl kell adnia. A könyvelőt pedig szorítja az év végi mérlegbeszámoló. És mivel toleránsak vagyunk, ezért a profitot hajszoló csokoládégyár sem tudja elrontani a csillagfényes éjszaka gyermekeket elkápráztató ünnepi varázsát.

A politika ingoványában azonban kevésbé lehetünk elnézőek. Főként olyanokkal szemben, akik rosszban sántikálnak. Nehéz például nagylelkűen átsiklani a kereszténység mázával magát eladni próbáló Márky-Zay Péter hamis buzgólkodásán. Szerinte a hagyományos értékvilágnak befellegzett, jöjjön a progresszív Európai Egyesült Államok. Nagycsaládos ember, mégis baja van a gyermekvédelmi törvénnyel és ha netán nyer, miniszterelnökként oltár elé vezettetne homoszexuális párokat. Istenhívőként olyanokkal cimborál, akik a haladás legfőbb szintjének az ateizmust tartják.

Az ország vezetéséről álmodozó politikus koalíciós partnere, Fekete-Győr András is újfent leleplezte magát. A Momentum oszlopos tagja a napokban apa lett, ennek csak örülni lehet. Ám meghökkentő, hogy az LMBTQ mozgalom élharcosaként hebehurgya módon csecsemőjét azonnal fiúnak bélyegezte meg. Meg sem várva, hogy a baba felcseperedve eldöntse, milyen nemet válasszon magának. E gesztus viszont balliberálisék olvasatában begyepesedett, múltba néző, barbár, mucsai szemléletre vall! Hol marad a haladó, nyitott, felvilágosult szellemiség? Ezek után a Momentumot lejárató Fegyőr miatt az elnök Donáth Anna hogyan nézzen hazája mószerolása közben brüsszeli liberális elvbarátai szemébe? Nagyon kínos. Talán jobb most neki egy ideig elkerülni az ellentmondást nem tűrő Věra Jourová asszonyt is.

A Márki-Zayt pajzsra emelő szivárványkoalíció mostanság pofonzáporban ázva úgy megkeveredett, hogy lassan azt sem tudja, fiú-e vagy lány. Az ő köreiben már senki és semmi sem az, aminek látszik. Bizalmas elvtársi megbeszéléseik például rendre a zsebekben titkon bekapcsolt magnókkal zajlanak, a fővárosi Városháza valójában egy bűnbarlang, a vezérlő főpolgármesterről pedig kiderült, hogy csupán egy éretlen, nagy, lusta kamasz. A Jobbik elnöke viszont cseppet sem lusta. A munkát hazaviszi és önsanyargató módon, pártja felvirágoztatására még éjnek évadján is elmerül az aktákban.