Gyerekkoromban gyűlöltem az oroszokat. Helyesebben a szovjeteket, akik „ideiglenesen hazánkban állomásoztak”, akik megszállóként otthonosan grasszáltak szülővárosom utcáin, és akik között az ukránoktól az örményeken és az azerieken át a különböző közép-ázsiai nációk tagjaiig sokan voltak – oroszok éppen a legkevésbé. Mi mégsem szovjeteknek neveztük őket, hanem oroszoknak, de inkább ruszkiknak, és viseltük az örökkévalóságnak tűnő ideiglenességet. Gyűlöltem őket, de konokul tanultam a nyelvüket, és bejártam a laktanyába beszélgetni hozzájuk, mert apám azt mondta, a megszállók nyelvét meg kell tanulni, és Rákóczival példálózott, aki Bécsben nevelődött, és kiválóan beszélt németül.
Aztán változtak az idők, ruszkik ki, amcsik be, mi boldogan integettünk mind a kettőnek, örültünk, hogy megszabadultunk az oroszoktól, és örültünk, hogy jöttek az amerikaiak, hiszen ők nem megszállóként érkeztek, hanem szövetségesként.
És eszünkbe sem jutott, hogy hiszen a szovjetek is szövetségesek voltak, együtt védtük a világbékét a Varsói Szerződés keretei között, körülbelül úgy, ahogyan most az amerikaiakkal együtt védjük a világbékét a NATO keretei között, miközben mind a szovjetek/oroszok, mind az amerikaiak rendre provokáltak és provokálnak ki lokális konfliktusokat, ahol a helyiek kontójára püfölik egymást.
Csöbörből vödörbe, tartja a magyar szólás, és valóban: egyik megszálló birodalom helyett egy másik; egyik, tőlünk teljesen idegen ideológia ránk erőltetése helyett egy másik. És mindkettőhöz lelkes hazai csaholó csapat, többnyire ugyanazok, vagy ugyanazoknak a gyerekei/unokái. És mindkettő küldött ide nagykövetnek álcázott birodalmi helytartókat. És mindkettő lelkesen lengetett valamilyen zászlót, próbálva arra kényszeríteni bennünket, hogy mi is lelkesen lengessük azt: egyik a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlóját, másik a nemzetközi LMBTQ-mozgalom szivárványos zászlóját. Zászlólengetés közben persze mindkettő szivattyúzta/szivattyúzza ki munkánk jövedelmét az országból, az egyik előnytelen kereskedelmi szerződéseken és impexes cégeken keresztül, a másik működőtőke-befektetés és profitrepatriálás címén.
A történelem tehát ismétli önmagát, és mi csak azzal vigasztalhattuk magunkat, hogy az amerikaiak legalább civilizáltak, nem olyan barbár horda, mint az oroszok.
Gondolhattuk mostanáig. Amíg ki nem derült, hogy a NATO kötelékében Magyarországon tartózkodó amerikai elit egység katonái sikeresen vertek szét egy budapesti szórakozóhelyet az elmúlt napokban, komoly csapást mérve nemcsak a szórakozóhelyen tartózkodó külföldi turistákra, hanem a civilizált amerikai katona mítoszára is.
További Poszt-trauma híreink
És mi itt állunk, elveszítve az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos utolsó illúziónkat is, és levonjuk a konzekvenciát, mely szerint az Egyesült Államok az új Szovjetunió, csak éppen XXI. századi kiadásban. És felidézzük a gimnáziumi kollégiumi szobában titokban ismételgetett versikét: „Ne mosolyogj, Vlagyimir, nem lesz ez így örökké, 150 év hosszú idő, mégsem lettünk törökké!” A vers ma újra aktuális, csak Lenin keresztnevét kell kicserélni, és máris üzenhetünk az aktuális helytartónak: „Ne mosolyogj, Joe Biden, nem lesz ez így örökké, 150 év hosszú idő, mégsem lettünk törökké!”
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Teknős Miklós)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Magyar Péter ezt biztosan nem képes megtanulni Orbán Viktortól
Lehet egy halvány elképzelésünk, milyen volt a Tisza elnökének gyerekkori szobája.

Majka és Krúbi számára eljött a pont, ahol mélyen magukba kell nézniük
Elég egyetlen pszichésen beteg ember, aki a koncerten valaki meggyilkolását látván komolyan veszi a produkciót és felhatalmazva érzi magát.

Elvonási tünet? Alkoholista focistával bővült Magyar Péter szégyenpadja
Váczi Zoli is megérkezett. Mi jöhet még?

Nyílt levél Vlagyimir Putyinnak
Az önök oktatási rendszere megbukott!
Véleményváró
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Magyar Péter ezt biztosan nem képes megtanulni Orbán Viktortól
Lehet egy halvány elképzelésünk, milyen volt a Tisza elnökének gyerekkori szobája.

Majka és Krúbi számára eljött a pont, ahol mélyen magukba kell nézniük
Elég egyetlen pszichésen beteg ember, aki a koncerten valaki meggyilkolását látván komolyan veszi a produkciót és felhatalmazva érzi magát.

Elvonási tünet? Alkoholista focistával bővült Magyar Péter szégyenpadja
Váczi Zoli is megérkezett. Mi jöhet még?

Nyílt levél Vlagyimir Putyinnak
Az önök oktatási rendszere megbukott!