Hiller István és a szocdem hagyományok

Vannak szép hagyományai a magyarországi szociáldemokratáknak.

Budapest 20160319 Politika 2016 Oktatás Kerekasztal a Részvételi Demokráciáért Egyesület KARD A Kockás ing és esernyő, avagy az oktatás hétköznapjai című beszélgetés fórum A képen: Hiller István volt oktatási miniszter (MSZP) Fotó: Teknős Miklós Népszabadság Fotó: Teknős Miklós

„Ismét a főispánok ideje jön el. Rémületes!” – fakadt ki az Indexnek Hiller István, aki kétségkívül az értelmesebb szocialisták közé tartozik, de hát vakok között félszemű a császár. Történelemtanárként biztosan tudja, hogy a főispánok kora Magyarországon kilenc és fél évszázadig tartott, tehát ezzel a kijelentésével a magyarság Kárpát-medencei történelmének 1000-től 1950-ig tartó teljes időszakát minősítette rémületesnek.

Szerencsére a szívét szorító jeges rémület nem bénította meg teljesen, és rémüldözés közben is maradt ereje tervezgetni. Például azt, hogy „összekapcsolni a magyarságot és a baloldaliságot, az európaiságot és a magyar szociáldemokráciát”. Lesz ezen mit dolgozni, bár a magyar történelemben megvan a szociáldemokrácia és a magyarság összekapcsolásának a hagyománya. Különösen Kun Béla és Szamuely Tibor, a Szociáldemokrata Párt prominens tagjai képviselték ezt a hagyományt, akik számtalan magyarnak a szociáldemokráciával való összekapcsolásáról, helyesebben összekötéséről gondoskodtak, oly módon, hogy a kötél egyik oldalán a magyarok, a másik oldalán egy bitófa volt. Olyan szépen összekötötte őket a szociáldemokrácia, tényleg érdemes lenne feléleszteni ezt a hagyományt, Hiller Elvtárs!

Vannak további szép hagyományai is a magyarországi szociáldemokratáknak, például az, hogy a pártjukat mindig is Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak, nem pedig Magyar Szociáldemokrata Pártnak nevezték, kifejezve ezzel, hogy nekik semmi közük nincsen a magyarsághoz, Magyarország számukra pusztán műveleti terület.

Aztán ott van a hatalom megszerzésének érdekében a kommunistákkal való összebútorozás hagyománya. Ezt gyakorolták 1919-ben és 1948-ban is, amikor egyesültek a kommunista párttal, hogy aztán a közös szociáldemokrata–kommunista terror véget érése után mutogathassanak a kommunistákra, és moshassák kezeiket, hogy nekik az egészhez tulajdonképpen semmi közük nem volt, ők csak áldozatok voltak, és a kommunista párttal szemben a szociáldemokrata párt valójában tele van mély humanizmussal átitatott politikusokkal. És valóban: a fent említett Kun Bélán és Szamuely Tiboron kívül ott volt például a szintén mélyen humanista Marosán György, aki 1956-ban már október 23-án tűzparancs kiadása mellett kardoskodott, amikor még Gerő Ernő sem akart lövetni (mentségére szóljon, hogy ezzel az álláspontjával tulajdonképpen csak megelőzte a korát, a tűzparancs ötletét hamar magukévá tették a többiek is).

A kommunistákkal való összeállás hagyományát továbbfejlesztve aztán a magyarországi szociáldemokrácia 2022-ben már egy, általa korábban nácinak minősített párttal is összebútorozott, és büszkén vállalták a kommunista–fasiszta szövetségben való részvételt (a náci és a fasiszta szavakat ugyanis még mindig szinonimaként használják, egyszerűen nem bírják megtanulni, hogy a kettő két különböző dolog).

Szóval van számtalan szép, felélesztésre és továbbvitelre érdemes szociáldemokrata hagyomány, amihez ezúton kívánunk sok erőt és jó egészséget Hiller Szociáldemokrata Istvánnak!

…

Ha az összes Poszt-traumát látni szeretné, kattintson IDE!

Borítókép: Hiller István (Fotó: Teknős Miklós)