Megannyi vendéglátóipari egységet neveztek el erre alapozva országszerte, kezdve a szombathelyi, tatabányai, kecskeméti, székesfehérvári illetve soproni Nagymami/Nagymama konyhájától az alsóörsi Nagymama büfén, a fővárosi Nagyi kifőzdén át elegészen a csíkszeredai Nagymama cukrászdáig.

Ugyanakkor, főként Erdélyben nem kevés étterem konyhája olyan, mint ahogy a helyi nagymamák főznek, a konyhán vélhetően nem is dolgoznak szakképzett szakácsok. Az ételek között jól sikerültek és gyengébbecskék egyaránt akadnak, mint ahogy a köznapi nagymamáknak is vannak kiemelkedő fogásaik és kevésbé sikerültek is. Van, aki remek padlizsánkrémet, zakuszkát, tokányt készít, de túl sűrűre rántja a főzeléket, többségük kiklopfolja a flekkennek és rántott húsnak valót, egy kacsamell megfelelő elkészítésével sem biztos, hogy elboldogulnak.

De a házi konyha jellemzően hoz egy tisztes, élvezhető szintet, ami a jóra való törekvésnek köszönhető. Példaként több tucat helyet is említhetnék, álljon itt csak néhány, mint a hargitafürdői Bagolykő, a madarasi Pethő, a nagyenyedi Melinda vendéglő, a kovásznai Otthoni ízek, a csíkszeredai Royal, a gyergyószárhegyi Bogrács vagy a nagyéri Magor csárda.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!