Lehet-e a lángoshoz bort inni? Avagy a Balaton és a Somló

A Kárpát-medence borászatának Tokaj mellett talán nincs egyetlen más olyan emblematikus területe, amelyet Somlóhoz lehetne hasonlítani.

Doba, 2021. július 24. Szõlõültetvény, a Somló-hegy északi oldalán fekvõ település határában. A háttérben a romos Somlói vár (vagy Somló-vár, Somló vára), melyet népnyelv szerint a tatárjárás után emelt kõvár volt, írásos emlék azonban csak 1352-ben említi elõször. MTVA/Bizományosi: Lehotka László *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Lehotka László

A múlt és a kápolnák

A somlói borvidékről szóló első tudósítások a XI. század végéről, a XII. század elejéről valók. A vár első ismert okirati említésének dátuma 1093, a szőlőtermesztésről már 1135 -ben írnak. 

A szerző felvétele

Ezzel párhuzamban a dobai oldalon levő Szent Márton kápolna neve egy 1309-es okiratban már szerepel. A vásárhelyiek ájtatosságának színhelye, a Szent Margit kápolna az apácakolostorral egyidős. A jenei oldalon levő Szent Ilona kápolna első említése1399-ből való. A vár első térképi ábrázolása 1528-ból származik. Hézagos krónikák fontos állomása a török hódoltság. Ezidőben (1570 táján) 121 szőlősgazda fizetett hegyvámot a Somlón.

A hegy lakóinak a török uralomnál nem sokkal kevesebb rablást és sanyargatást jelentett a napóleoni hadak átvonulása sem. De az igazi veszélyt a filoxéravész hozta. A kezdeti szénkénegezés nem bizonyult tartós megoldásnak. Az amerikai alanyba oltott nemes vesszők viszont átalakították a hegy képét és persze szőlőfajtáit.

A hegy javarészben egyházi és világi uradalmi birtok volt. A szabad emberek (kisnemesek, polgárok) hiánya évszázadokon keresztül lassította a fejlődést. Mégis fennmaradt, megmaradt, ma is él – még ha néha úgy érezzük, elkelne egy lélegeztetőgép is a környéken.

Somló első hegytörvénye-eredetijét a Pápai Múzeumban őrzik - 1629 február 27-én kelt. A hegyi életet főleg a kihágásokra kiszabható bírságok leírásával szabályozta. 

Hegyrendeletet ismerünk 1743-ból, valamint az 1803 és 1864 évekből. Ezekben már a birtok adás-vétel és más közösségi normák leírása is szerepel. Innen tudjuk, hogyan alakult ki a szőlőhegyi tisztségviselők hierarchiája. A szőlőpásztorok után a hegymesterek, végül a hegybíró következtek. A főleg reprezentálással foglalkozó hegyelnök már nemesi származású ember kellett legyen.1736-ban Bél Mátyás, 1836-ban Fényes Elek közöl leírást somlóvidéki megfigyeléseiről. Érdemes időnként ezekbe az iratokba beleolvasni még akkor is, ha mindezt régmúltnak tekintjük csupán.

A lávanyelvek 

Elkülönült-e Somló a közép-dunántúli bortermő helyektől? Röviden: igen. Ez megnyilvánul nemcsak földrajzi helyzetében, múltbeli és jelenlegi birtokszerkezetében, de borosgazdáinak mentalitásában és borainak ízvilágában is.

A szerző felvétele

Jobb kilátást adó pontokról sem tűnik fel, merre haladt az egykori vulkán kürtőjéből lefolyt láva. Mégis vannak útjának és kiterjedésének olyan bizonyítékai, melyek a laikus számára is könnyen felfedezhetők. Ez a rendszerint cseresznyeméretet meg nem haladó, gömbölyű darabokra mállott bazalt, az un. kukoricabazalt. Kisebb területen előfordul, hogy humusz nem is látszik, csak a felszint elborító apró kő. A jelenség a képzeletbeli kráter felé haladva kisebb megszakításokkal folyamatosan megtalálható. 

Erre az irányra merőlegesen (szintvonalon haladva) éles határral szűnik meg. Az ilyen talajon termő szőlők zamatban rendkívül gazdag borokat, mondható ízkoncentrátumokat adnak - feltéve, hogy a szőlő hozama bizonyos értéket nem lép túl. Ezek a leginkább sós, terroir jegyeket hordozó, jellegzetesen somlói borok. Ez egyben magyarázat arra, hogyan lehet két egymással szomszédos vágó értéke (ára) lényegesen eltérő.

Tudjuk jól, a boroknak a lelke és lényege a jó savgerinc. Az aromatika hiába tetszetős, ha nincs mire építkezzen, ideig-óráig élvezhető örömöket hozhat csupán. A Somló borainál nem erről van szó. Még ha az utóbbi évek meleg nyarai kerekítettek is a somlói borok savain, a tartás, a gerinc, az egyéniség ma éppen úgy ott van a borokban, mint néhány tíz évvel ezelőtt. 

A fajták tisztulnak, a kép egyre átláthatóbb. És ha nem is sikerült a borvidéket teljes egészében átállítani az organikus művelésre, a természethű és környezetkímélő termesztés és borkészítés egyre uralkodóbb a pincészeteknél.

 Somló nem nagy. Mindössze 400 hektárnyi termő szőlője van. De ekkora terület is adhat rendkívüli tételeket, elsősorban akkor, ha a termelők tudják, merre van az előre. 

Többek között ez is magyarázza a június 10-re meghirdetett somlói kóstolót Pasaréten. A Közösségi Házban bárki találkozhat a Somló termelőinek színe-javával. Nem érdemes kihagyni ezt az alkalmat.