Így termessz és főzz okrát – ez az egzotikus zöldség a magyar kertekben is helyet kaphat

Ugyan itthon szokatlan összetevőnek számít, az okra igazi sokoldalú különlegesség. Változatos és tápláló étel, ami feldobja a heti menütervezést. Kalóriatartalma alacsony, míg antioxidáns- és rosttartalma igen magas. Emellett gazdag C-vitaminban, folsavban és magnéziumban. Az okra ráadásul itthon is megterem, érdemes kísérletezni vele.

Ugyan itthon szokatlan összetevőnek számít, az okra igazi sokoldalú különlegesség. Változatos és tápláló étel, ami feldobja a heti menütervezést Fotó: pada smith stockphoto Forrás: Shutterstock

Az okra – más néven bámia – sok ország konyhájának fontos alapanyaga, Magyarországon azonban mindmáig kevéssé ismert. Pedig termesztése hazai körülmények között is lehetséges, és akár új színt is hozhat a konyhánkba. 

Az okra főzve, párolva és savanyítva is ízletes, nyersen pedig saláták különleges összetevője lehet/ Fotó: Mursaline Pixel / Shutterstock

Elterjedése

Az okra eredete máig vitatott. Egyes kutatók Nyugat-Afrikát jelölik meg szülőföldjeként, míg mások a Felső-Nílus völgyét – a mai Etiópia, Szudán és Eritrea területét – tartják az őshazájának. Az biztos, hogy a mályvafélék családjába tartozik, és botanikai szempontból inkább gyümölcsnek tekinthető, mint zöldségnek.

Az afrikai rabszolgák az Újvilágba is magukkal vitték: a legenda szerint a magokat a hajukba rejtették, így kerülhetett át az amerikai kontinensre. Az Egyesült Államok déli részén és Brazíliában hamar meghonosodott, ahol a meleg, párás éghajlat különösen kedvezett termesztésének. A Közel-Kelet és Dél-Ázsia konyháiban szintén fontos szerepet játszik, Indiától Srí Lankáig számos étel alapanyaga. Az oszmán birodalomban már a 17. században is jelen volt: a palotakonyhában külön okrafelelős tisztséget is létrehoztak, jelezve, milyen népszerűségnek örvendett.

Tőlünk délre, Bulgáriában és Törökországban mindmáig ismert és használt növény. Magyarországon azonban inkább csak néhány kísérletező kedvű kertész és hobbikertész foglalkozik vele, holott a klímaváltozás miatt egyre inkább megteremhet hazai körülmények között is.

Okra termesztése hazai viszonyok között

Az okra alapvetően trópusi eredetű növény, de a mérsékelt égövön is sikerrel lehet próbálkozni vele. A magokat április elején érdemes elvetni cserepekbe, majd májustól fokozatosan kiültetni a szabadba. Lassú csírázása miatt nem árt türelemmel lenni, akár két hét is eltelhet a kelésig.

Ültetés előtt ajánlott a palántákat bőségesen beöntözni, és a lehető legnagyobb földlabdával, minél kisebb gyökérsérüléssel átültetni a kertbe. Ha valaki közvetlenül a szabadba szeretné vetni, május közepéig célszerű várni, amikor a fagyveszély már elmúlt. Ilyenkor a magokat 2–4 cm mélyre érdemes elhelyezni.

A növény közepes fényigényű, a nyári hónapokban, különösen júniusban fejlődik a legintenzívebben. A félárnyékot is jól viseli, ugyanakkor vízigényes: fejlődésének első szakaszában rendszeres öntözést kíván. Magyarországi viszonyok között öntözés nélkül aligha lehet sikeresen termeszteni. Betegségekkel szemben alapvetően ellenálló, de a lisztharmat és poloskák megjelenésére számítani lehet.

A szüret időzítése és a magok gyűjtése

Az okra ehető része a zöld magtok. A hüvelyeket 4–5 nappal a virágzás után érdemes leszedni. Minél fiatalabb és zsengébb a termés, annál ízletesebb az okra. A megöregedett hüvelyek héja megkeményedik, és élvezhetetlenné válik.

A rendszeres szedés serkenti az újabb virágok és termések kialakulását, így akár kétnaponta is szüretelhetjük. Ha valaki magot szeretne gyűjteni, hagyjon néhány hüvelyt a növényen: ezek a nyár végére, őszre beérnek, majd hosszanti irányban felnyílnak, és kiszórják a magokat.

Vásárláskor az élénkzöld, foltmentes, sima felületű okra a legjobb választás. A szára és a csúcsa ne legyen kiszáradva. Tárolása nem egyszerű feladat: legfeljebb néhány napig tartható a hűtőben.

Az okra ehető része a zöld magtok, a hüvelyeket 4–5 nappal a virágzás után érdemes leszedni/ Fotó: Jack Hong / Shutterstock

Kulináris felhasználási lehetőségek

Az okra sokoldalúan használható a konyhában. A magtok főzve, párolva és savanyítva is ízletes, nyersen pedig saláták különleges összetevője lehet. Íze enyhén édeskés, diós jellegű, ami jól harmonizál számos fűszerrel és alapanyaggal.

Főzés során a hüvelyekből nyálkás anyag szabadul fel, amely vízben oldható rostokat tartalmaz. Ez a jelenség savas közegben, például paradicsommal együtt főzve mérséklődik, így a mediterrán és közel-keleti ételekben az okrát gyakran kombinálják paradicsommal. Savanyítva különleges roppanósságot kap, a levelei pedig hasonlóan használhatók, mint a cékla- vagy gyermekláncfű-zöldje. A magok pörkölve és őrölve koffeinmentes kávépótlóként is szolgálnak.

Élettani hatásai

Az okra nemcsak ízletes, hanem értékes tápanyagforrás is. Alacsony kalóriatartalma mellett jelentős mennyiségű antioxidánst tartalmaz, valamint gazdag C-vitaminban, folsavban és magnéziumban. Rosttartalma segíti az emésztést, így jól illeszthető az egészséges étrendbe.

Az okra tehát nem csupán egzotikus különlegesség, hanem a magyar konyhában is helyet kaphatna. Megfelelő odafigyeléssel termesztése sikeres lehet a hazai kertekben, a konyhában pedig új ízekkel gazdagíthatja mindennapjainkat.

Forrás