Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.
Mára világossá vált, hogy a vírus okozta válság az egész évtizedre negatív hatásokkal jár majd. Egyensúlyi fordulatra van szükség, ami nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza.
Eljött az idő, hogy kimondjuk: változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán. Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása.
Évszázadunkban elkezdődött Eurázsia gazdasági integrációja. A négy ázsiai kistigris közül Magyarország számára Dél-Korea és Szingapúr tűnik a legígéretesebbnek.
Mára világossá vált, hogy a vírus okozta válság az egész évtizedre negatív hatásokkal jár majd. Egyensúlyi fordulatra van szükség, ami nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza.
Eljött az idő, hogy kimondjuk: változtatni szükséges a magyar felzárkózás térszerkezeti felfogásán. Az elmúlt 150 év döntően Budapest-központú politikájával már nem lehetséges Magyarország gazdasági felzárkózása.
Magyarország és a térség jövőjének döntő közege az Európai Unió, érdemes tehát feltennünk a kérdést: milyen lesz az EU az évtizedünk végére?
Mára egyértelművé vált, hogy még az Európai Unióban is megőrizték a térség államai a Nyugat-Európához képest kialakult történelmi eltéréseiket.
A román sikerek egy északi modell erősségeiből, a kockázatok viszont egy déli gazdaság gyengeségeiből erednek. A magyaroknak érdemes erősíteniük ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.
Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. Az elmúlt harminc év mérlege azt mutatja, hogy a lengyelek 2010-ig sikeresebbek voltak nálunk, azóta viszont már együtt haladunk.
A magyar modell képes volt szűkíteni a cseh gazdaság velünk szemben fennálló előnyét az elmúlt harminc évben, mert egy sor területen már innovatívabb, mint a stabil, de több területen rugalmatlanabb cseh modell.
Magyarország fenntartható gazdasági felzárkózásának segítése érdekében folyamatosan elemezzük a világgazdaság sikeres mintáit. Itt van a közelünkben egy olyan példa, amit már egyszer megtaláltunk, de később szem elől tévesztettünk: Csehország.
A Covid–19 negyedik hullámában vagyunk. Már láthatók azok a következmények, amelyek átformálják működésünket. Gondolkodásban és technológiai fejlettségben 2030-ra ugrottunk előre, már csak a döntéseinkkel kell utolérnünk magunkat.
Az elmúlt száz évet lezártuk és megindultunk a következő évtizedek nemzeti sikerei felé. Csak mi nyerhetjük meg és csak mi ronthatjuk el. Válasszuk az első lehetőséget!
A 2010–2019 közötti évtizedben mentek végbe a legfontosabb nemzetstratégiai fordulatok. Hasonlóra van szükség most 2022-től kezdődően a gazdaságpolitikában.
A jegybank elnöke felteszi a „mi történt volna, ha…” kérdését annak érdekében, hogy egyértelmű és adatokkal alátámasztott választ tudjon adni a felvetésre.
Egy ország versenyképességi szintje meghatározhatja a válságkezelésre hozott kormányzati döntések hatékonyságát? Nézzük, mit gondol erről a jegybank elnöke.
Jelentős intézményi változásokra lesz szükség a kormányzat működésében, csak így kerülhetjük el a „közepes jövedelmi csapdába” történő beragadást.
A magyar forint 75. születésnapján – amit ma ünneplünk – mérlegre kell tennünk a forint kivezetésének és az euró bevezetésének dilemmáját. A kérdést kizárólag Magyarország nemzeti érdekei alapján kell elemeznünk.
A 2022. évi költségvetés körüli vita nem csupán a számokról és a jövő évről szól. Ennél jóval nagyobb, az egész 2020-as évtized a tét.
A magyar gazdaság 2021 második negyedévében újraindult és az idei év végéig el fogja érni a 2019. év végi teljesítményét.
Az unió valójában eurócsapdában van. A közös pénzpolitika az északiaknak fejlődést hoz, a délieknek további lemaradást. Külön euró kellene az északiaknak és a délieknek.
Érdemes mérlegre tennünk a 2020 elején beütött válság kezelését, hogy lássuk annak eredményeit és kudarcait. Így azonosíthatók a gazdasági helyreállítás erős és gyenge pontjai.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Van élet a halál után, de még mögötte is.
Sajtóinformációk szerint a veje végezhetett az idős nővel.
Kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás az ügyben.
Egy eltűnt kutya miatti vita torkollott erőszakba.
Hajtam Ali Tabatabaira, a Hezbollah vezérkari főnökét iktatta ki az IDF.
Nem akart válaszolni Macron az ukrán korrupciót firtató kérdésre.
Donald Trump a brit miniszterelnökkel egyeztetett.
Lapunk publicistájának legújabb blogbejegyzés.
Emberelőnyben fejezte be a meccset a DVTK.
Több mint ötven éve nem látott bravúr Bolognában.
A Premier League éllovasa kihasználta a riválisok botlását.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
