„Miért nem Pelé? Ő is jó volt” – jegyezte meg cinikusan Németország egyik vezető sportlapja, a Sport Bild, az Aranylabda-szavazás eredményére reagálva. Mint ismert, idén – a pályafutása alatt immáron hetedszer – kapta meg a futball legnagyobb egyéni díját, amelyet sok szempontból és sokak szerint inkább érdemelt volna ki.
A Bayern München csatára az elmúlt két évben egyértelműen a világ legjobb góllövőjévé lépett elő, s ebben a minőségében azt a szerepet vette át, amelyet korábban hosszú éveken keresztül Messi és töltöttek be az európai futballban.
Mindez azonban nem volt elég a lengyelnek, aki tavaly azért nem kaphatta meg a díjat, mert a France Football a járványra hivatkozva, rendhagyó módon nem adta át azt, idén pedig azért nem, mert Messi 33-mal több pontot kapott nála a szavazáson, amelyen újságírók vettek részt.
Elvonatkoztatva az idei Aranylabdától, egyre inkább feltűnő, hogy a Bundesligából szinte lehetetlen megszerezni a díjat. Legutóbb 1996-ban, az akkoriban Dortmundban futballozó, a német válogatottal abban az évben Európa-bajnok Matthias Sammer kapta meg az elismerést. Azóta senki sem ért révbe azok közül, akik Németországban futballoztak.
1996 óta huszonnégyszer adták át az Aranylabdát, ebből tizenhatszor a La Ligában, ötször a Serie A-ban, kétszer a Premier League-ben és egyszer – Messi nyári PSG-be szerződésének köszönhetően – a Ligue 1-ban szerepelt az aktuális győztes. Tehát az elmúlt negyedszázadban az öt topliga közül mindenhonnan lett győztes, kivéve a Bundesligából.
Azt nem lehet mondani, hogy pusztán szakmai szemmel, teljesítményalapon ne szolgáltak volna rá többen is a díjra a németországi labdarúgók közül. 2013-ban, amikor a Bayern München triplázott, Franck Ribery pedig élete formájában futballozott, csak harmadik lett a szavazáson a győztes Ronaldo és a második Messi mögött, akiknek szerényebb évük volt.
– Mindent megnyertem a Bayernnel és egyénileg is, amit csak lehetett, míg Cristiano Ronaldo semmit sem nyert. Ez nem a futballról szólt, politikai döntés volt – kendőzetlen őszinteséggel dühöngött akkor Ribery.
Ehhez képest Lewandowski most nagyon diplomatikusan fogalmazott, ahogy a Bayern München vezetői is. Herbert Hainer klubelnök, Oliver Kahn ügyvezető és Hasan Salihamidzic sportigazgató röviden gratuláltak Messinek, majd azt hangsúlyozták, hogy Lewandowski is minden tekintetben megérdemelte volna az elismerést, hiszen évek óta kimagaslóan teljesít.
Ennél tovább ment az 1990-ben aranylabdás Lothar Matthäus:
Nem értem a világot. Minden tiszteletem Messié és a többi játékosé, de egyikük sem érdemelte volna meg annyira a díjat, mint Lewandowski.
Jogos lehet a kérdés, ha a lengyel a Real Madrid vagy a Barcelona színeiben teszi le az asztalra ugyanazt a teljesítményt, amit az elmúlt években a Bayernben nyújtott, vajon akkor sem lenne-e még aranylabdás.
A jelek szerint erre a német bajnokságból nincs esélye. 1996 óta a legjobb háromban is csak ötödször szerepelt idén Bundesliga-játékos. Lewandowski mostani és Ribery 2013-as szereplésén kívül kétszer Oliver Kahn, egyszer Manuel Neuer volt top hármas, mindannyian a Bayern játékosaiként. Kahnnak 2001-ben a BL-győzelem, 2002-ben a heroikus vb-teljesítmény, Neuernek pedig 2014-ben a világbajnoki cím is kevés volt a sikerhez.
Borítókép: Lionel Messi, a PSG aranylabdása (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)
