A Juventus évek óta veszteséget termel. A 2021–2022-es gazdasági évet rekordot jelentő, 220 millió eurós deficittel zárta, miközben a pályán elért eredmények is egyre romlottak. Sorozatban megnyert kilenc bajnoki cím után az elmúlt két idényben a dobogóról is lecsúszott a torinói csapat. A Serie A 2022–23-as évadában is gyengélkedik, a Bajnokok Ligája H csoportjában csupán három pontot szerzett, s csak jobb gólkülönbséggel előzte meg a Makkabi Haifát és lett harmadik a Benfica és a Paris Saint-Germain mögött.
A klub vezetői legális eszközökkel képtelenek voltak kezelni a pénzügyi és szakmai válságot. Ezért, miként az a klub és az olasz labdarúgás történetében nem példa nélküli, trükközésbe kezdtek. Ezúttal nem bundáztak, mint a legutóbbi, 2006-ban kirobbant botrány alkalmával, hanem pénzügyi trükkökhöz folyamodtak.
A hivatalos vád szerint néhány játékos esetében a Juventus vezetősége valós értéküknél sokkal magasabb piaci árat határozott meg, cserébe az érintettek a megengedettnél lényegesen nagyobb fizetést és teljesítménybónuszt kaptak.
Hogy ez mit is jelent a gyakorlatban? A Juventus játékosok eladásából próbálta betömni a hiányt a mérlegében, mégpedig úgy, hogy egyeseket áron felül adott el. Az eladási árat a már említett praktikával srófolták feljebb. Ettől önmagában persze még nincs vevő, nem véletlen, hogy az olasz ügyészség további nyolc klubra csapott le, amelyek azonban megúszták viszonylag enyhe büntetéssel.
Az ügy először 2022 áprilisában kapott nagyobb publicitást, amikor Andrea Agnellivel, a Juventus elnökével az élen összesen 61 sportvezetőt vádoltak meg azzal, hogy meghamisították 11 klub – közte öt Serie A-s csapat – pénzügyi jelentéseit. Ahogy haladt előre a nyomozás, úgy szorult a hurok, november végén Agnelli javaslatára a Juventus teljes vezérkara, így többek között Pavel Nedved alelnök és Maurizio Arrivabene vezérigazgató is lemondott.
Az ügyben az Olasz Labdrúgó-szövetség mellett az ügyészség is nyomozott. Érdekes, hogy utóbbi csupán kilencpontos levonást indítványozott; a szövetség fellebbviteli testülete ennél szigorúbb döntést hozott, és 15 pontot vont le a Juventustól.
A klub korábbi elnöke, Andrea Agnelli és Maurizio Arrivabene vezérigazgató egyaránt kétéves eltiltást kapott, Fabio Paratici korábbi sportigazgató – aki már a Tottenham alkalmazásában áll – két és fél éveset. Federico Cherubini volt sportkoordinátor tizenhat, Pavel Nedved volt alelnök nyolc hónapig nem dolgozhat az olasz futballban.
A klub jelenlegi vezetői tiltakoznak, és bejelentették, fellebbeznek a büntetés ellen.
Az ügyben érintett többi nyolc klub (Sampdoria, Empoli, Genoa, Parma, Pisa, Pescara, Pro Vercelli, Novara) megúszta kisebb-nagyobb pénzbüntetéssel, végül összesen 54 sportvezetőt tiltottak el.
Emlékezhetünk, 2006-ban a világbajnokság idején robbant a bomba, hogy bundázás miatt a Juventust megfosztják a 2005-ben és 2006-ban szerzett bajnoki címétől és az együttest visszasorolják a másodosztályba, amelyet 17 pont hátrányról kezdett. A klub kiheverte az akkori válságot. A kilenc bajnoki cím mellett kétszer (2015, 2017) bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe.
Valószínűleg ez túl sokba került, a klubnál nem akartak addig nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Amikor aztán visszaestek az eredmények, a válság csak egyre mélyült. Várhatóan most újabb tisztítótűz következik, aztán ismét talpra állás. Messze nem olyan mélyről, mint tizenkét és fél éve.
A 15 pont levonása után a Juventus a holtversenyes harmadik helyről visszacsúszik a 10.-re. A kiesés azonban jelen állás szerint nem fenyegeti.
Borítókép: A játékosok sem ma született bárányok (Fotó: AFP)
