A VAR nem válogat, még a játékvezető is bűnhődhet miatta

Lassan kezdjük megszokni, de a VAR még mindig viták forrása. Az MLSZ játékvezető bizottsága bemutatót szervezett a média munkatársainak, hogy közelről lássák, hogyan működik a rendszer, milyen nyomás alatt dolgoznak a buszban az odadelegált játékvezetők, és Hanacsek Attila JB-elnök több adattal is bizonyította, a VAR több hasznot okoz mint bosszúságot, az pedig egészen biztos, hogy a futball része marad.

Fejben teljes a káosz, ha hátulról nem súgna Solymosi Péter, korábbi élvonalbeli játékvezető, már régen teljesen elvesztem volna az asszisztenssel együtt. Szerencsére az operátor profi, vele nincs gond. Talán, ha egy perc telik el, amikor jól látjuk, nem lesről indult az akció, a gól érvényes, és persze elfelejtek szólni az éppen nem létező játékvezetőnek, hogy minden rendben, jöhet a középkezdés… Ez már túl sok, pedig csupán laboratóriumi körülmények között tesszük mindezt, a VAR-buszokat üzemeltető Studiotech Kft. területén, nincs időkényszer, nincs a türelmetlenségtől zúgolódó közönség, tehát nincs tét, a nyomás mégis óriási.

Fotó: MLSZ

El lehet képzelni, milyen lehet ez élesben, ráadásul nemcsak egyetlen meccsjelenettel, hanem egy teljes mérkőzéssel, szusszanás nélkül. Az MLSZ játékvezető bizottságának éppen ez volt a célja a meghívással: a média munkatársai pillantsanak be a kulisszák mögé, lássák, hogyan is működik az egyetemes futball egyik legnagyobb hatású találmánya, a VAR. Az egyetemes jelző cseppet sem túlzás, hiszen 2022-ben 56 ország 199 versenyén alkalmazták, van, ahol teljes sorozatokban, másutt pedig csak a legjelentősebb összecsapásokon. És ez még nem a vége, a VAR már velünk marad, és évről évre terjed.

A hatáskört nem lehet átlépni

A buszban eltöltött nyolc-tíz perc után nem csodálom, hogy Magyarországon az érintettek kilenc hónapon át tanulták a kezelését, a kiépítése is ennyi ideig tartott, nem kevesebb, mint 570 ember munkájának köszönhetően. Mindezt már Hanacsek Attila, a JB elnöke meséli az ismertetője bevezetéseként, sorol más számokat is, amelyekből kiderül, tényleg bravúrosan gyorsan sikerült elindítani itthon a VAR rendszerét. A számoknál is tanulságosabbak a történetek, amelyek ékesen bizonyítják, hogy a kívülálló hiába hiszi, hogy egy esetet a VAR nem vizsgált meg – minden eset górcső alá kerül, de ha nem muszáj, akkor ezt nem is jelzik a játékvezetőnek, hiszen ha egyértelműen nem történt szabálytalanság, akkor nincs miért.

Fotó: MLSZ

Azt ma már minden futballrajongó kívülről fújja, hogy melyik az a négy szabálysértés, amelyet a buszban vizsgálhatnak – les, gól előtti szabálytalanság, esetleges kiállítás, a szabálytalankodó játékos vagy a gólszerző azonosítása –, minden egyéb ingoványos terület. Tavaly április 26-án, a bajnokság 28. fordulójában  a Bp. Honvéd–Ferencváros mérkőzés utolsó pillanataiban a játékvezető kirúgás helyett szögletet ítélt, amelyből a Fradi győztes gólt szerzett, és a VAR hiába látta azonnal a tévedést, nem szólhatott. A buszban egyébként működik kamera, minden szót rögzítenek, és akár jogi következményei is lehetnének annak, ha a benne ülők túllépnék a hatáskörüket.

Egyértelmű bizonyíték kell

Akárcsak a játékvezető, úgy a VAR-buszban ülő személyzet is minden szabálytalanságtípusnál több szempont alapján is mérlegel, a legfontosabb azonban az, hogy a döntést egyértelmű képi bizonyítéknak kell alátámasztania. Nem elég valamit sejteni, mi több, tudni, bizonyítani kell, hogy ne lehessen vita, különösen úgy, hogy a kispadokon is árgus szemekkel nézik a meccset valamilyen eszközön, így onnan is érkezik a kontroll. A legtöbb kellemetlenség az elhúzódó vizsgálatokból adódik, hiszen áll a játék, az idő múlásával egyre türelmetlenebbek a játékosok, az edzők és persze a szurkolók is, szidják az MLSZ-t, és közben senki sem tud semmit.

Fotó: MLSZ

Hanacsek Attila szerint rengeteget gyakorolnak az idény közben is az operátorok és a VAR szerepét betöltő játékvezetők is, ám a virtuális vonalak megrajzolása időt vesz igénybe, különösen, ha a talaj- és testpontok összekötéséhez a 3D-s technikát is be kell vetni. Ennek ellenére a JB 2 perc 45 másodpercben szabta meg a felső határt, ezt következmény nélkül egyik vizsgálat ideje sem haladhatja meg. Mert a közhiedelemmel ellentétben a döntéshozatal minden szereplőjét ellenőrzik, és ha hibázik, akkor szankcionálják is. A bizottság személyre szabva látja visszamenőleg is, hogy kinél mennyi ideig tart egy eset elbírálása, és bizony derült már ki olyan, hogy valaki hiába remek játékvezető, VAR-nak nem alkalmas.

Karrierek és milliárdok

A legutóbbi nagy port felverő eset nem itthon, hanem a Premier League-ben történt: Lee Mason az Arsenal és a Brentford meccsén az egyik gól előtt a buszban ülve nem vette észre a lest. Úgy tűnt, megússza határozott idejű eltiltással, ám az 51 éves játékvezető a visszavonulás mellett döntött. Erre nálunk nem volt példa, reméljük, nem is lesz, különös tekintettel arra, hogy a VAR által vizsgált eseményeket tekintve 83,3 százalékkal csökkent a súlyos, eredményt befolyásoló hibák száma a magyar élvonalban, a döntési pontosság pedig 98,7 százalékra nőtt. Tegyük hozzá: a hiányzó 1,3 százalék zömét olyan esetek teszik ki, amelyekben a VAR nem illetékes, például egy sárga lap elmaradása, amely az adott játékosnak a második lenne, de a kiállítás helyett a pályán maradhat.

Fotó: MLSZ

Ez a szám a legfontosabb érv a videóbíró mellett, megtámogatva azzal, hogy a bevezetése évében átlagosan mindössze 1,6 perccel lettek hosszabbak a mérkőzések. Ezért is lehetünk biztosak, a VAR már a futball része marad, tudomásul véve, hogy bár a technika nagy teret kapott, a döntéseket emberek hozzák meg, akik pedig akár még így is hibázhatnak. Átélhettük, illetve ízelítőt kaphattunk róla, óriási a nyomás a buszon ülőkön, az elsőtől az utolsó percig nem lazulhat az összpontosítás, és pontosan tudják: egy jó vagy rossz ítéleten a profi labdarúgásban olykor milliárdok és karrierek is múlhatnak.

És így kell jól, valamint gyorsan dönteni.

Borítókép: Rengeteg információ érkezik egyszerre a VAR-buszban ülőkhöz (Fotó: MLSZ)