Szoboszlai a BL-ben? Az új lebonyolítás sok előnnyel jár

A labdarúgó Bajnokok Ligája 2023/24-es kiírásában a csoportkör első fordulója már lezajlott. Az elmúlt bő két évtizedben megszokott rendszer azonban jövőre megváltozik: 32 csapat helyett 36 vesz majd részt az BL-főtáblán, a csoportkör eltűnik, helyette egyetlen tabella alakul ki az egyenes kieséses szakaszt megelőző nyolc forduló után. A változás elsőre idegennek tűnhet a futballszurkolók számára, ám ha közelebbről megvizsgáljuk, több érvet is fel lehet hozni az új, svájci rendszer mellett. Ha már erre az idényre alkalmazták volna a változásokat, Szoboszlai Dominik és a Liverpool is a BL-főtáblán szerepelne, ráadásul első kalapos csapatként.

München, 2023. szeptember 20. Leon Goretzka (b) és Konrad Laimer, a Bayern München, illetve Marcus Rashford, a Manchester United játékosa (k) a labdarúgó Bajnokok Ligája csoportkörében, az A csoport Bayern München-Manchester United mérkõzésén Münchenben 2023. szeptember 20-án. MTI/AP/Matthias Schrader Fotó: MTI/AP/Matthias Schrader

Amióta a Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) modernizálták, és Bajnokok Ligája néven fut Európa első számú klubsorozata, a csoportkör állandó része volt a BL-nek. Mindez jövőre megváltozik: az új, svájci rendszer első ránézésre, elméleti magyarázatokkal talán bonyolultnak látszik, a gyakorlatban azonban felpezsdíti a Bajnokok Ligája kissé lapossá vált alapszakaszát. Harminckét csapat helyett harminchat kap lehetőséget, hogy a BL-ben szerepeljen, a nagyobb és a kisebb klubok, illetve a szurkolók is jól járnak. A magyar futballrajongóknak kifejezetten jól jött volna, ha már erre a szezonra változtat az UEFA: Szoboszlai Dominik is a Bajnokok Ligájában szerepelne, a négy plusz kvóta egyikével ugyanis a Liverpool került volna a mezőnybe.

Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Newcastle Unitedhoz hasonlóan a BL-ben szerepelhetne, ha már idénre váltott volna az UEFA (Fotó: Europress/AFP/Lindsey Parnaby)

Szoboszlai Dominik a BL-ben játszana

Abból, hogy harminckettő helyett harminchat csapat játszik a következő szezontól a BL-ben, könnyen kiszámolható, hogy négy új kvóta érhető el. Ha már egy évvel korábban, azaz idén bevezették volna az új rendszert, az egyik kedvezményezett éppen Szoboszlai Dominik csapata, a Liverpool lett volna.

A négy új főtáblás kvótából kettőt az elmúlt idény két legjobb UEFA-együtthatójával zárt bajnoksága kapja, ezzel a 2022/23-as idény alapján idén az angol (Liverpool) és az olasz ötödik helyezett (Atalanta) járt volna jól. Míg az országok rangsorát a korábbi öt idény alapján állapítják meg, ezzel a lépéssel az Európa-ligában és a Konferencialigában szereplő nagyobb csapatok is újabb motivációt kapnak, jó szereplésükkel nem csak a trófea elnyerése esetén segíthetnek magukon. A Ferencváros Konferencialiga-beli csoportellenfele, a Fiorentina például haszonélvezője lett volna saját Kl-döntőjének, s idén a harmadik számú sorozat helyett az Európa-ligában indulhatott volna.

Fontos változás lesz, hogy az országrangsor ötödik helyezettje az eddigi kettő helyett három biztos helyet kap a főtáblán. Ezzel idén a Marseille járt volna jól, amely a selejtezőben elvérzett, a franciáknak jövőre három főtáblás és egy selejtezős helyük lesz. A portugálok idén három csapattal képviseltetik magukat a csoportkörben, viszont Hollandia előzött, azaz jövőre legfeljebb két portugál klub a főtáblán, hacsak valamelyikük nem nyeri meg ebben a szezonban a Bajnokok Ligáját vagy az Európa-ligát, ez a két trófea továbbra is szabadkártyát ér a következő idény BL-főtáblájára – illetve a fentebb leírtak alapján a portugál klubok összteljesítménye is érhetne újabb helyet.

A negyedik pluszkvótát a selejtező bajnoki ága kapja, azaz a magyar bajnok is nagyobb eséllyel jut el a főtábláig, mint eddig. Abból a szempontból nem változik a hazai bajnok helyzete, hogy négy selejtezős párharcot kell sikerrel megvívnia a főtáblára kerülésért. Viszont az átalakítással a további három kupacsapatunkból az egyik nem a Konferencialiga, hanem az Európa-liga selejtezőjében kezd majd – kevesebb szó esik róla, de utóbbi kettőt is átalakítják, mindhárom sorozatban harminchat csapat szerepel majd a 2024/25-ös főtáblán.

Több rangadó, több éles mérkőzés a BL-ben

Miután kialakult a mezőny, a harminchat klubot négy kalapba sorolják. A BL-címvédő továbbra is védettséget élvez, mindenképpen a legerősebb kalapba kerül, a legerősebb ligák bajnokai azonban már nem. Azaz a Feyenoord idén nem az első, hanem saját UEFA-együtthatója alapján mindössze a harmadik kalapba került volna, míg a Liverpool, amely a régi rendszer alapján nem is tagja a jelenlegi BL-mezőnynek, az első kalapban kapott volna helyet.

A sakkból ismert svájci rendszer lényege, hogy nagy mezőny esetén nem mindenki mindenkivel játszik, de megfelelő számú fordulóval mégis reális, a teljesítményt jól tükröző eredmény alakul ki. A sakkban ezt úgy érik el, hogy minden forduló után, az addigi teljesítmények alapján készítik el a párosítást, ez azonban a BL-ben nem működne, a csapatokat és a meccsre utazni vágyó szurkolókat is irreálisan nehéz logisztikai feladat elé állítaná.

Az UEFA előre elkészíti a teljes alapszakasz párosítását, a hasonló erősségű menetrendeket pedig úgy éri el, hogy minden csapat valamennyi kalapból, tehát a sajátjából is két ellenféllel játszik, eggyel otthon, eggyel idegenben.

Azaz az első kalapos csapatok továbbra is játszanak a kisebb klubokkal, nem vonulnak külön, mint a Szuperligával tették volna, ugyanakkor az új rendszer jelent nekik két biztos csúcsrangadót, ami a csoportkörös rendszerben nem feltétlenül volt garantált számukra.

A Barcelona két kudarccal zárt csoportkör után bizonyos szempontból örülhet, hogy ezúttal könnyű négyesbe került, de a Porto, Sahtar, Antwerp triótól aligha jönnek lázba a katalán szurkolók, az új rendszerben viszont mindenképp Barcelonába látogatna a Manchester City, Bayern München, Liverpool, PSG, Manchester United, Inter hatos egyike. Első kalapos lenne még a Real Madrid és a Sevilla, de az alapszakasz alatt az UEFA nem sorsol össze azonos bajnokságból érkezett csapatokat, amennyiben kivitelezhető máshogy a párosítások elkészítése.

A negyedik kalapos, jellemzően kisebb csapatoknak is biztosíthat az új lebonyolítás egy-két, papíron nyerhető meccset, aligha lesz olyan klub, amely úgy jár, mint tavaly a Viktoria Plzen. A csehek akkor már a sorsolás végeztével sejthették, hogy a Bayern München, Internazionale, Barcelona trió mögött pont nélkül zárnak majd.

Izgalmas januári BL-meccsek

A jelenlegi rendszer a 2003/04-es idény óta van érvényben, s a klubfutball csúcseseménye eddig hagyományosan hosszú téli szünetet tartott. A következő szezontól ez megszűnik, a BL-ben és az El-ben is lesz két januári játékhét, ráadásul ekkor ér majd véget a csoportkörös lebonyolítást váltó, svájci rendszerű alapszakasz, ekkor dől el, hogy mely csapatok jutnak tovább az egyenes kieséses fázisba.

A Konferencialiga hátránya Az Európa-liga a BL-lel teljesen megegyező lebonyolításban zajlik majd, a Konferencialigában viszont az alapszakasz csak hat fordulóból áll majd, a harmadik számú sorozatban már decemberben kialakul a ligafázis végeredménye, s nem lesz januári Kl-meccs. Az Európa-liga az első fordulóban (2024. szeptember 25-26.) kiemelt figyelmet kap majd, azon a héten a másik két sorozatban nem rendeznek meccset, a harmadik számú sorozat viszont nem kap hasonlóan exkluzív játékhetet.

A tabella első nyolc helyezettje automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, s helyezési számának megfelelő kiemelést is kap, azaz az alapszakaszban legjobban teljesítő csapat jutalmul papíron gyengébb ellenféllel szemben folytatja majd, ellentétben a mostani helyzettel. Tavaly a Bayern hibátlan teljesítménnyel nyerte csoportját, amelyben a későbbi döntős Inter és a Barcelona is szerepelt, a döntőig mégis a Paris Saint-Germain, Manchester City, Real Madrid út várt volna rá – végül a későbbi győztes angolok elleni negyeddöntőben elbukott.

A harminchat csapatos tabella garantálja, hogy az utolsó játéknapra is maradnak kérdések, egyes csapatok a legjobb nyolc közé jutásért küzdenek majd, mások azért, hogy beférjenek a legjobb huszonnégy közé, ugyanis a 9–24. helyezettek egy oda-visszavágós párharcot vívnak az alapszakasz után a nyolcaddöntőbe jutásért. A csoportkörös lebonyolítás veszélyeit tavaly megtapasztaltuk, amikor a nyolc négyesből ötben lényegében tét nélkül zajlott az utolsó forduló.

Az alapszakasz utolsó tizenkét helyezettje búcsúzik a nemzetközi porondtól, azaz megszűnik az átjárás a kupasorozatok között, amely 1999/2000-es megjelenésekor komoly vitát generált, miután két BL-ből indult csapat, a Galatasaray és az Arsenal vívta az UEFA-kupa döntőjét. A selejtezők közötti átjárás megmarad, azaz BL- és az El-kvalifikációban induló magyar csapat is kap második esélyt, a főtáblák kialakulása után viszont már tudni fogjuk, hogy az egyes trófeákért melyik harminchat csapat versenyez.

Az új rendszer több csapatnak biztosít főtáblás európai kupameccset, igazságosabbá teszi a lebonyolítást és változatosabb párosításokkal teszi izgalmasabbá az alapszakaszt. Ha szokatlan lesz is, nem kell tartani az új, svájci rendszerű Bajnokok Ligája-alapszakasztól.

Just goalkeeper goals 🤯#UCL pic.twitter.com/3rQ35d0LJs

— UEFA Champions League (@ChampionsLeague) September 27, 2023

Borítókép: Az új rendszerben a Bayern München és a Manchester United is első kalapos lett volna, mégis összejöhetett volna az egymás elleni meccsük (Fotó: MTI/AP/Matthias Schrader)