Néhány elképesztő adat a rijádi sznúker Mastersről. A torna teljes díjalapja egymillió dollár, azaz durván nyolcszázezer font. A győztes ebből 250 ezer fontot tehet zsebre. Csupán összehasonlítás végett, a tavalyi világbajnokságon összesen 2,395 millió fontot osztottak szét, ebből a győztest ötszázezer font illette meg. Igen ám, de a világbajnokság három és fél héten, sőt a selejtezőkkel együtt öt héten át zajlik, már az első fordulóban is tíz frémet kell nyerni a továbbjutáshoz, Rijádban viszont az elődöntővel bezárólag a mérkőzések csupán az egyik fél négy győztes frémjéig mennek, s még a döntőben is elég ötöt nyerni.
Órabérrel számolva a szaúdi tornán durván ötször annyit lehet keresni. Alaphangon. Ez még Ronnie O’Sullivant is lázba hozta, véletlenül sem panaszkodik a körülményekre, kedvetlenségre, csúcsformában játszik.
Ez utóbbi fontos kitétel, hiszen a rijádi Mastersen van egy különös szabály. Az úgynevezett aranygolyó. Ezt a kezdő oldali rövid fal közepére helyezik, az értéke húsz pont, de csak akkor lehet belökni, ha előtte valaki teljesít a maximális, 147 pontos bréket (azaz a piros golyókat úgy teszi le, hogy közben mindig a feketét használja). Ha erre már nincs lehetőség, az aranygolyót egyből leveszik a tábláról.