A Nemzetközi Olimpiai Bizottság anyagi háttere három alappilléren nyugszik:
- a televíziós jogok értékesítése,
- a stratégiai szövetségek támogatása
- és mindenekelőtt a szponzoráció, különös tekintettel a legnagyobb szponzorokra.
Becslések szerint a legutóbbi ciklus során hárommilliárd dollár (2,7 milliárd euró) gyűlt össze a 2022-es pekingi téli és a 2024-es nyári játékokkal kapcsolatos bevételekből. Ez hatalmas növekedés ahhoz képest, hogy 2009 és 2012 közötti 950 millió dollárról (897 millió euróról) emelkedett a fenti összegre a NOB-hoz beérkező összes pénz.

A három távozó mellett az immár TOP 12-re csökkent elit támogatói szektorból a Coca-Cola, az ABInBev, az Alibaba, az Airbnb, az Allianz, a Deloitte, az Omega, a Procter & Gamble, a Visa és a Samsung, valamint a nemrég ehhez a körhöz csatlakozó Intel és az Atos még nem jelezte esetleges távozási szándékát. Ugyanakkor utóbbi kettő szerződése lejár a NOB-bal, és bizony nem lenne jó hatással, ha éppen a 2028-as, Los Angeles-i olimpia előtt távozna a japán cégeket követve a két amerikai technológiai óriás. Ráadásul a NOB kitér a konkrét válasz elől, ha a főszponzorok távozásáról érdeklődnek újságírók.
– Nem kommentálunk semmilyen, a főszponzorokkal kapcsolatos távozásról szóló hírt vagy egyéb más vitás esetet – közölte a szervezet, utalva például a fent említett, IBA által indított perre.

A Toyota összesen 835 millió dollárt (761 millió eurót) fizetett be összesen négy olimpia támogatására – a Panasonic és a Bridgestone 200-200 millió dollárt (182 millió eurót) –, és a vállalat vezetője, Akio Tojoda kijelentette, egy ideje azon tűnődött, hogy az olimpiákon valóban a sportolókat helyezik-e előtérbe. A japán cégvezető a közelmúltban egy podcastban közölte, a világ legnagyobb sporteseménye egyre inkább átpolitizálódik és bizonyos érdekek színterévé vált.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!