Az elmúlt hetek nem éppen a legnyugodtabb időszaka volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban. Ultimátumot intézett nemrég a NOB a tagszervezeteihez, miután körlevélben szólította fel őket arra, hogy szakítsák meg a kapcsolatot azokkal a nemzeti ökölvívó-szövetségekkel, melyek nem lépnek ki a Nemzetközi Bokszszövetségből (IBA). A NOB 2025 elejét tűzte ki határidőként arra, hogy a nemzeti bokszszövetségek kilépjenek az IBA kötelékéből. Nos, utóbbi nem hagyta ezt annyiban, és máris beperelte a NOB-ot, hogy megvédje a szövetségeket, amelyek kitartanak mellettük.
A periratban azzal vádolja meg a NOB-ot, hogy tisztességtelen eszközökkel monopolizálta az olimpiai játékok szervezésének és marketingjének globális piacát. A beadványban az IBA kiemelte a NOB azon döntését, miszerint eltiltja azokat az ökölvívókat az olimpián való részvételtől, akiknek a nemzeti szövetségük kitart a Nemzetközi Bokszszövetség mellett, és ezzel nyomást gyakorolt a Nemzeti Olimpiai Bizottságokra és a nemzeti szakszövetségekre is.
Hogy a Svájcban indított pernek mi lesz a végeredménye, azt nem tudhatjuk, ám egy esetleges pervesztés is sokkal kisebb hatással lesz a NOB jövőjére, mint az a tény, hogy a szervezet kiemelt szponzori programjának három, igencsak fontos tagja eltávozott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatói közül, ráadásul mindhárom óriáscég japán – a Panasonic, a Bridgestone és a Toyota –, ami azért is érinti kellemetlenül az olimpiai mozgalmat, mert éppen a 2021-es nyári olimpiai és paralimpiai játékoknak otthont adó ország vállalatairól van szó.
A legnagyobb kérdés most az, hogy a fenti óriáscégek távozása egy folyamatot fog elindítani, ami azt jelenti, mások is elhagyják a NOB hajóját – ez komoly anyagi válságba sodorja a bizottságot –, vagy egy rövid átmeneti nehézséget követően sikerül más cégeket a távozók helyére állítani. Netán egy harmadik eset következik be, a NOB támogatói rendszerének teljes megújítása.
Chloe Ng-Triquet, az Ampere Analysis brit cég szponzorációs kutatója szerint a legnagyobb szponzorok számára a befektetéseik rövid távú megtérülése már nem lehet az elsődleges szempont a NOB támogatói partnerré váláshoz. Ehelyett egyre fontosabbnak tűnik az olimpiai mozgalommal kapcsolatos presztízs és az az ígéret, hogy több milliárd nézőhöz juthatnak el világszerte termékeik reklámozásával az olimpia segítségével.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság anyagi háttere három alappilléren nyugszik:
- a televíziós jogok értékesítése,
- a stratégiai szövetségek támogatása
- és mindenekelőtt a szponzoráció, különös tekintettel a legnagyobb szponzorokra.
Becslések szerint a legutóbbi ciklus során hárommilliárd dollár (2,7 milliárd euró) gyűlt össze a 2022-es pekingi téli és a 2024-es nyári játékokkal kapcsolatos bevételekből. Ez hatalmas növekedés ahhoz képest, hogy 2009 és 2012 közötti 950 millió dollárról (897 millió euróról) emelkedett a fenti összegre a NOB-hoz beérkező összes pénz.
A három távozó mellett az immár TOP 12-re csökkent elit támogatói szektorból a Coca-Cola, az ABInBev, az Alibaba, az Airbnb, az Allianz, a Deloitte, az Omega, a Procter & Gamble, a Visa és a Samsung, valamint a nemrég ehhez a körhöz csatlakozó Intel és az Atos még nem jelezte esetleges távozási szándékát. Ugyanakkor utóbbi kettő szerződése lejár a NOB-bal, és bizony nem lenne jó hatással, ha éppen a 2028-as, Los Angeles-i olimpia előtt távozna a japán cégeket követve a két amerikai technológiai óriás. Ráadásul a NOB kitér a konkrét válasz elől, ha a főszponzorok távozásáról érdeklődnek újságírók.
– Nem kommentálunk semmilyen, a főszponzorokkal kapcsolatos távozásról szóló hírt vagy egyéb más vitás esetet – közölte a szervezet, utalva például a fent említett, IBA által indított perre.
A Toyota összesen 835 millió dollárt (761 millió eurót) fizetett be összesen négy olimpia támogatására – a Panasonic és a Bridgestone 200-200 millió dollárt (182 millió eurót) –, és a vállalat vezetője, Akio Tojoda kijelentette, egy ideje azon tűnődött, hogy az olimpiákon valóban a sportolókat helyezik-e előtérbe. A japán cégvezető a közelmúltban egy podcastban közölte, a világ legnagyobb sporteseménye egyre inkább átpolitizálódik és bizonyos érdekek színterévé vált.
Természetesen a Panasonic kiválása nemcsak anyagi, hanem erkölcsi vesztesége is a NOB-nak, ugyanis a japán cég a Coca-Cola és a Visa mögött a harmadik legrégebbi partnere a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amellyel 1987 óta működött együtt.
Persze vannak olyan hangok, amelyek nem látják túl sötétnek a helyzetet. Terrence Burns, az amerikai TBSG ügynökség vezérigazgatója – aki számos olimpiai pályázatot vitt már sikerre – a SportsPrónak nyilatkozva megjegyezte, hogy a NOB előtt álló kihívás abban rejlik, hogy kellően vonzóvá tegyék a cégek számára az olimpiai mozgalom támogatását.
– A NOB TOP platformja a történelem legsikeresebb globális sportfinanszírozási programja volt az olimpiai játékok tartós népszerűsége és tisztelete miatt. Ez nem fog megváltozni, és úgy vélem, rengeteg globális márka él majd a csatlakozás lehetőségével, ha lehetőségük lesz rá. Higgye el mindenki, a NOB-nak vannak választási lehetőségei – fogalmazott Burns, hozzátéve, a NOB kisebb viharba került hajója még messze nincs süllyedőben.
A NOB-nak még mindig vannak legmagasabb szintű szponzorai legalább 2028-ig, ám az jelenleg nem igazán tiszta, vajon mi lesz azután. Malph Minns sportmarketing-elemző felvetette, hogy a NOB esetleg a kisebb nemzeti vagy regionális mecenatúra mellett dönthet a globális lista bővítése helyett. De vannak olyan optimista hangok is, hogy minden marad a régiben, és a legnagyobb támogatók továbbra is hajlandók lesznek fizetni a felmerülő problémák ellenére, csak láthatók legyenek az emberek százmilliói számára egy-egy olimpián.
