Úgy tűnik, Magyarország tényleg sportnagyhatalom, ugyanis egy teljesen friss kutatás szerint hazánk fejlődött sportteljesítmény tekintetében a legnagyobb mértékben az athéni 1896-os, első újkori olimpiától az augusztusban zárult párizsi nyári ötkarikás játékok lezártáig. Ahogy a francia fővárosban kialudt az olimpiai láng, a SportsShoes.com megrendelt egy tanulmányt Damian Bailey, a Dél-Wales-i Egyetem fiziológia és biokémia professzora irányította tudóscsoporttól, hogy megtudja, melyik ország érte el a legnagyobb fejlődést olimpiai történetében. A több mint 100 év adatait elemezve a kutatók négy olyan sportágat választottak ki – 100 méteres síkfutás, 100 méteres gyorsúszás, az egypárevezősök illetve a csapatüldözéses kerékpár versenyek – a vizsgálatuk tárgyának, amelyek a szabályok, a pontozási vagy értékelési rendszereik miatt a legjobban megmutatják a fejlődés mértékét. A végeredményt az alapján kapták meg, hogy a 2024-es párizsi olimpián az egyes országok legjobb eredményét ezekben a sportágakban összehasonlították az olimpiai debütálásuk legjobb teljesítményével.
Számunkra nagyon örömteli lett az összehasonlítások végeredménye, ugyanis kiderült, hogy Magyarország az az ország, amely a legnagyobb előrelépést tette meg sportteljesítménye terén az olimpiák történetében, ugyanis 26 százalékot mutatott az elemzett sportágakat tekintve. A 2024-es párizsi olimpián a magyar úszók egyharmaddal gyorsabban úsztak átlagban 100 méteres gyorsúszásban, mint az 1896-os olimpiai debütálás alkalmával, hiszen az athéni olimpián elért 82,2-es időeredményről 52,52 másodpercre javították az eredményüket, ráadásul a klasszikus táv olimpiai fináléjában Németh Nándor – aki egy századdal maradt le a dobogóról – 47.50 alatt teljesítette a távot. Pedig a 100 méteres gyorsúszás régóta nem magyar felségterület. A versenyszám legelső olimpiai bajnoka 1896-ban Hajós Alfréd volt, 1936-ban Csík Ferenc is megnyerte a számot, ám a legutóbbi érmünket még 1948-ban Kádas Géza szerezte, aki Londonban harmadik lett a 100 gyors döntőjében.
Magyarországot követve a második legtöbbet fejlődő nemzet Svédország lett 23,4 százalékos összesített javulással. Ez elsősorban szintén egy úszónak, Sarah Sjöströmnek köszönhetik a skandinávok, aki Párizsban 52,16 másodperccel lett aranyérmes a 100 méteres gyorsúszásban, ami 50 százalékkal volt gyorsabb, mint az ország 1912-es 104 másodperces debütáló ideje. Sjöström által elért idő jelentette a legnagyobb előrelépést a a felmérés eredményeit tekintve. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Franciaország került a 23,1 százalékos teljesítménynövekedésükkel.
A kutatás eredményei alapján nyugodtan kijelenthető, hogy a legnagyobb meglepetés az, hogy az Egyesült Államok nem szerepel a legjobb 10 legjobban fejlődő nemzet között. Holott Noah Lyles 9,79 mp-es teljesítménye a 2024-es párizsi olimpiai játékok 100 méteres döntőjében 18 százalékos javulást jelent ahhoz az időeredményhez képest, amit az amerikai sprinterek elértek az 1896-os athéni olimpián.
