Messi tehet mindenről? A FIFA menetrendszerűen megalázta a futballistákat
Ha Los Angeles, akkor változik az olimpiai fociprogram. 1932-ben a FIFA egyáltalán nem akarta a futballistákat az ötkarikás játékokon látni, 1984-ben megakadályozta a legnagyobb sztárok visszatérését, 2028-ra pedig a NOB-bal egyeztetve csökkentette a csapatok létszámát. Talán Lionel Messi tavalyi esete is közrejátszott a döntésben, a következő FIFA-pofont a teremből vagy a strandról kaphatják a futballisták.
Gianni Infantino FIFA-elnök és Lionel Messi a legutóbbi foci vb döntője után Katarban, az olimpia egyiküknek sem prioritás Fotó: NurPhoto via AFP/Ayman Aref
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Neymar, Samuel Eto’o, Pep Guardiola, Kazimierz Deyna, Lev Jasin, s még előttük is Puskás Ferenc és Lionel Messi: mind olyan futballnagyságok, akik olimpiai aranyérmet nyertek pályafutásuk során. Messi abból a szempontból kilóg a sorból, hogy ő a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) csúcseseményén is nyert aranyat, a legutóbbi, 2022-es foci-vb Argentína sikerével ért véget. Lionel Messi esetében felvetődött egy különleges duplázás esélye is: a 2008-as pekingi sikere után a nyolcszoros Aranylabda-győztes argentin futball-legenda eljátszott a gondolattal, hogy ott legyen a 2024-es párizsi játékokon is.
Lionel Messi aligha játszik még egyszer olimpián, Los Angelesben inkább Trinity Rodman lehet a futballsztár a FIFA és a NOB útja alapján (Fotó: Getty Images via AFP/Ric Tapia)
Végül Messi lemondott a tervéről, nem vállalta a szereplést, Argentína pedig nélküle az elődöntőbe sem jutott be.
Miért nem játszott Lionel Messi a párizsi olimpián?
Messi indoklása is fontos volt: a Copa América mellett már sok lett volna neki az olimpia, s azzal, hogy az Európa-bajnokság mellett immár a dél-amerikai kontinenstorna ideje is állandósult az olimpiai évekre, a legnagyobb futballsztárok még kisebb eséllyel fognak az ötkarikás részvétel mellett dönteni.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig tovább csökkentette ezt az esélyt: 2028-ban, Los Angelesben már csak tizenkét csapat vesz részt a férfi-labdarúgótornán.
A FIFA nem akart futballt Los Angelesben
Ha már Los Angeles: az amerikai helyszínnel nem először járják meg a futballisták.
1932-ben, az első Los Angeles-i olimpián egyáltalán nem rendeztek labdarúgótornát, ugyanis az első, 1930-as világbajnokság után a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nem akarta, hogy az új, etalonnak szánt tornájának riválisa legyen az olimpiai futballverseny.
1936-ban, Berlinben a rendező németek kérésére a labdarúgás visszakerült a programba, s azóta is része annak, de a FIFA alapvető hozzáállása nem változott: míg a legtöbb sportág szövetsége az olimpiai szereplés lehetőségéért vagy a minél több versenyszámért küzd, a FIFA éppen csak megtűri, hogy a világ legnépszerűbb sportága is megjelenjen az olimpián.
Az Aranycsapat olimpiai aranyérme
A labdarúgó-világbajnokság elindítása óta talán csak egyetlen alkalom volt, amikor tényleg a világ legerősebb válogatottja lett az olimpiai bajnok: 1952-ben Helsinkiben magyar siker született, az évtized első felében szinte verhetetlen Aranycsapat révén. Az olimpiai döntőben Puskás Ferenc és Czibor Zoltán góljával Magyarország 2-0-ra nyert Jugoszlávia ellen.
A résztvevők számának szempontjából is Helsinki a csúcs: huszonöt válogatottal zajlott az utolsó olyan olimpiai labdarúgótorna, amelyet nem előzött meg selejtező. Azóta egészen a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpiáig a tizenhat csapatos torna volt a terv, bár ez visszalépések miatt többször nem valósult meg. 1956-ban például a címvédő magyar válogatott sem indult, máig nem teljesen világos okokból.
Később Magyarország még két aranyérmet nyert (1964, 1968), s Nagy-Britanniával együtt a mai napig csúcstartó a férfilabdarúgásban szerzett olimpiai bajnoki címek számában. Ekkoriban is a világ élvonalába tartozott a magyar válogatott, de az ötkarikás aranyakhoz az is jól jött, hogy a NOB ragaszkodott az amatőrszabály fenntartásához, s a profizmus definíciója eltérő volt a vasfüggöny két oldalán.
Az amatőrszabály fenntartása a kelet-európai csapatok mellett a FIFA-nak is jól jött: az olimpiai labdarúgótorna presztízsében anélkül maradt el a világbajnokság mögött, hogy ezért a szövetségnek bármit tennie kellett volna.
Dream Team helyett csikócsapatok
Ismét Los Angeles jelentette a fordulatot: 1984-ben már profi labdarúgók is részt vehettek az olimpiai futballtornán. Míg a NOB nyitásának kosárlabdában két olimpiával később az NBA-sztárok megjelenése és a legendás Dream Team lett az eredménye, a FIFA azonnal lépett, hogy a legnagyobb futballsztárok ne jelenjenek meg az olimpián.
Először az európai és a dél-amerikai csapatokat korlátozták, hogy csak minimális válogatotttapasztalattal rendelkező játékost nevezhettek az ötkarikás játékokra, majd 1992-re utánpótlástornává alakították az olimpiát, amelyen huszonhárom éven aluliak vehettek részt. Az idősebb sztároknak 1996-tól nyitottak egy kiskaput: három túlkoros is lehetett a keretben, ezek közül lehetett volna az egyik Messi tavaly.
Talán Messi tavalyi távolmaradása is közrejátszott benne, hogy 2028-ra, megint Los Angelesre megkapták az újabb pofont az olimpiáról álmodozó futballisták: tizenhat helyett már csak tizenkét csapat vehet részt a férfiaknak kiírt futballtornán.
A FIFA árulkodó reakciója a NOB-döntésre
A FIFA pedig meg is ünnepelte a NOB döntését, igaz, a női csapatok szemszögéből: az 1996-ban bevezetett női labdarúgótorna ugyanis Los Angelesben zajlik majd először tizenhat csapattal, ennek oltárán áldozták fel a férfiválogatottakat.
– A FIFA mindig hitt a női labdarúgás erejében, és a NOB végrehajtó bizottságának döntése pozitív lépés. Több csapat megjelenése az olimpiai színpadon több példaképet, nagyobb inspirációt és nagyobb hatást jelent – mondta Gianni Infantino FIFA-elnök, utóbbi megközelítést egyáltalán nem alkalmazva a szóba sem hozott férfitornára.
Sőt, utóbbira további veszélyek leselkedhetnek a FIFA törekvései miatt.
– Köszönjük a NOB-nak a gyümölcsöző megbeszéléseket, amelyek a 2028-as Los Angeles-i olimpiát mérföldkővé teszik, s tovább dolgozunk azon, hogy a futsal és a strandfoci is bekerüljön az olimpiai programba.
Alighanem utóbbiak megjelenésekor válik majd négycsapatossá a férfi labdarúgótorna az olimpián.
A labdarúgásban hozott változtatásnak köszönhetően a nemek közötti egyenlőségre törekedő olimpiai mozgalom azt ünnepli, hogy 2028-ban több női, mint férfi sportoló vehet részt az ötkarikás játékokon.
Kit McConnell, a NOB sportigazgatója a női labdarúgást indoklásában a világ egyik legnépszerűbb sportágának nevezte, a döntést azonban nem a népszerűségre alapozhatták. Párizsban a férfifutballtorna meccseit átlagosan több mint tízezerrel többen (25 686) követték a helyszínen, mint a női mérkőzéseket (15 335).
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
