Messi tehet mindenről? A FIFA menetrendszerűen megalázta a futballistákat

Ha Los Angeles, akkor változik az olimpiai fociprogram. 1932-ben a FIFA egyáltalán nem akarta a futballistákat az ötkarikás játékokon látni, 1984-ben megakadályozta a legnagyobb sztárok visszatérését, 2028-ra pedig a NOB-bal egyeztetve csökkentette a csapatok létszámát. Talán Lionel Messi tavalyi esete is közrejátszott a döntésben, a következő FIFA-pofont a teremből vagy a strandról kaphatják a futballisták.

Gianni Infantino FIFA-elnök és Lionel Messi a legutóbbi foci vb döntője után Katarban, az olimpia egyiküknek sem prioritás Fotó: NurPhoto via AFP/Ayman Aref

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság pedig tovább csökkentette ezt az esélyt: 2028-ban, Los Angelesben már csak tizenkét csapat vesz részt a férfi-labdarúgótornán.

A FIFA nem akart futballt Los Angelesben

Ha már Los Angeles: az amerikai helyszínnel nem először járják meg a futballisták. 

1932-ben, az első Los Angeles-i olimpián egyáltalán nem rendeztek labdarúgótornát, ugyanis az első, 1930-as világbajnokság után a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) nem akarta, hogy az új, etalonnak szánt tornájának riválisa legyen az olimpiai futballverseny.

1936-ban, Berlinben a rendező németek kérésére a labdarúgás visszakerült a programba, s azóta is része annak, de a FIFA alapvető hozzáállása nem változott: míg a legtöbb sportág szövetsége az olimpiai szereplés lehetőségéért vagy a minél több versenyszámért küzd, a FIFA éppen csak megtűri, hogy a világ legnépszerűbb sportága is megjelenjen az olimpián.

Az Aranycsapat olimpiai aranyérme

A labdarúgó-világbajnokság elindítása óta talán csak egyetlen alkalom volt, amikor tényleg a világ legerősebb válogatottja lett az olimpiai bajnok: 1952-ben Helsinkiben magyar siker született, az évtized első felében szinte verhetetlen Aranycsapat révén. Az olimpiai döntőben Puskás Ferenc és Czibor Zoltán góljával Magyarország 2-0-ra nyert Jugoszlávia ellen.

A résztvevők számának szempontjából is Helsinki a csúcs: huszonöt válogatottal zajlott az utolsó olyan olimpiai labdarúgótorna, amelyet nem előzött meg selejtező. Azóta egészen a legutóbbi, 2024-es párizsi olimpiáig a tizenhat csapatos torna volt a terv, bár ez visszalépések miatt többször nem valósult meg. 1956-ban például a címvédő magyar válogatott sem indult, máig nem teljesen világos okokból.

Később Magyarország még két aranyérmet nyert (1964, 1968), s Nagy-Britanniával együtt a mai napig csúcstartó a férfilabdarúgásban szerzett olimpiai bajnoki címek számában. Ekkoriban is a világ élvonalába tartozott a magyar válogatott, de az ötkarikás aranyakhoz az is jól jött, hogy a NOB ragaszkodott az amatőrszabály fenntartásához, s a profizmus definíciója eltérő volt a vasfüggöny két oldalán. 

Az amatőrszabály fenntartása a kelet-európai csapatok mellett a FIFA-nak is jól jött: az olimpiai labdarúgótorna presztízsében anélkül maradt el a világbajnokság mögött, hogy ezért a szövetségnek bármit tennie kellett volna.

Dream Team helyett csikócsapatok

Ismét Los Angeles jelentette a fordulatot: 1984-ben már profi labdarúgók is részt vehettek az olimpiai futballtornán. Míg a NOB nyitásának kosárlabdában két olimpiával később az NBA-sztárok megjelenése és a legendás Dream Team lett az eredménye, a FIFA azonnal lépett, hogy a legnagyobb futballsztárok ne jelenjenek meg az olimpián.

Először az európai és a dél-amerikai csapatokat korlátozták, hogy csak minimális válogatotttapasztalattal rendelkező játékost nevezhettek az ötkarikás játékokra, majd 1992-re utánpótlástornává alakították az olimpiát, amelyen huszonhárom éven aluliak vehettek részt. Az idősebb sztároknak 1996-tól nyitottak egy kiskaput: három túlkoros is lehetett a keretben, ezek közül lehetett volna az egyik Messi tavaly.

Talán Messi tavalyi távolmaradása is közrejátszott benne, hogy 2028-ra, megint Los Angelesre megkapták az újabb pofont az olimpiáról álmodozó futballisták: tizenhat helyett már csak tizenkét csapat vehet részt a férfiaknak kiírt futballtornán.

A FIFA árulkodó reakciója a NOB-döntésre 

A FIFA pedig meg is ünnepelte a NOB döntését, igaz, a női csapatok szemszögéből: az 1996-ban bevezetett női labdarúgótorna ugyanis Los Angelesben zajlik majd először tizenhat csapattal, ennek oltárán áldozták fel a férfiválogatottakat.

– A FIFA mindig hitt a női labdarúgás erejében, és a NOB  végrehajtó bizottságának döntése pozitív lépés. Több csapat megjelenése az olimpiai színpadon több példaképet, nagyobb inspirációt és nagyobb hatást jelent – mondta Gianni Infantino FIFA-elnök, utóbbi megközelítést egyáltalán nem alkalmazva a szóba sem hozott férfitornára.

Sőt, utóbbira további veszélyek leselkedhetnek a FIFA törekvései miatt.

– Köszönjük a NOB-nak a gyümölcsöző megbeszéléseket, amelyek a 2028-as Los Angeles-i olimpiát mérföldkővé teszik, s tovább dolgozunk azon, hogy a futsal és a strandfoci is bekerüljön az olimpiai programba.

Alighanem utóbbiak megjelenésekor válik majd négycsapatossá a férfi labdarúgótorna az olimpián.

A labdarúgásban hozott változtatásnak köszönhetően a nemek közötti egyenlőségre törekedő olimpiai mozgalom azt ünnepli, hogy 2028-ban több női, mint férfi sportoló vehet részt az ötkarikás játékokon.

Kit McConnell, a NOB sportigazgatója a női labdarúgást indoklásában a világ egyik legnépszerűbb sportágának nevezte, a döntést azonban nem a népszerűségre alapozhatták. Párizsban a férfifutballtorna meccseit átlagosan több mint tízezerrel többen (25 686) követték a helyszínen, mint a női mérkőzéseket (15 335).

Még úgy is, hogy Messi nem volt ott.