A skandinávok a téli olimpia fő helyszínétől kétezer kilométerre kaptak sosem látott pofont

Javában zajlanak a 2026. évi téli olimpiai játékok, ahol szokás szerint remekelnek a norvégok, és szintén jól szerepelnek a svédek. Skandinávia harmadik országaként Dánia ezúttal is bizonyítja, hogy nem a téli sportok a legnépszerűbbek az országban. A napokban így aztán nem is Olaszországra, hanem a mintegy kétezer kilométerrel odébb fekvő Törökországra figyelt inkább a nemzet, ahol az egyik legsikeresebb dán sportágban rendeztek csapat Európa-bajnokságot. A tollaslabda Eb-k történetében azonban először maradt aranyérem nélkül mindkét nem válogatottja, ami komoly betlinek számít.

Mia Blichfeldt és dán társai ötszörös címvédőként bukták el az Eb döntőjét Fotó: Xinhua/Chen Bin

Ahogyan a legtöbb európai ország, úgy Dánia is a labdarúgást tekinti első számú sportágának. Női válogatottjuk 2017-ben Európa-bajnoki döntős volt, a férfiak pedig 1992-ben meg is nyerték az Eb-t – utóbbiak ugyanakkor a közelmúltban kevésbé sikeresek, a novemberi világbajnoki selejtezőkön mutatott összeomlás miatt az idei vb-ről is lemaradhatnak. Ami a népszerűséget illeti, egy skandináv országnál téli olimpiai sportágat várhatnánk a futball mögé, de a dánoknál (nem feltétlenül sorrendben) a kézilabda, a kerékpár és a tollaslabda következik a sorban. A férfi-kézilabdaválogatott jelenleg minden világversenyen címvédő, de a nők is érmesek voltak a legutóbbi Eb-n és olimpián. A dán kerékpárosok közül a közelmúltból, az országúti szakágból kiemelhető a háromszoros Grand Tour-győztes Jonas Vingegaard vagy éppen a 2019-es világbajnok Mads Pedersen. Európai szinten azonban mégis tollaslabdában a legsikeresebbek a dánok – a múlt héten viszont ez veszélybe került.

Dánia legnagyobb közelmúltbeli sikereit Viktor Axelsen szerezte tollaslabdában, nélküle honfitársai elvesztették a téli olimpia alatt rendezett Eb döntőjét. Fotó: AFP/Arun Sankar

A 2024-es párizsi nyári olimpián a férfi kézilabdázók mellett a tollaslabdázó Viktor Axelsen szerezte a másik dán aranyérmet. A címet védő klasszis kétszeres világbajnoknak is mondhatja magát, ám gyakran szenved el sérüléseket, így jelenleg is rehabilitációját tölti. Axelsen korábban már hat alkalommal lett csapat Európa-bajnok is, ami magas számnak tűnik, ha nem ismerjük a viadal történetét. A csapat Eb-t 2006-ban rendezték meg először a nőknek és a férfiaknak is, azóta – 2022 kivételével – minden második év februárjában kerül rá sor. Ez azt jelenti, hogy az idei torna előtt a két nemnél összesen 18 alkalommal osztottak ki aranyérmet. Ezek közül mindössze kétszer nem a dánok diadalmaskodtak. Az idei, törökországi Európa-bajnokságon történtek ezért jelentettek nagy pofont a skandináv országnak.

A dán tollaslabda fekete napja volt február 15-e

Bár Isztambulban csak szerdán rajtolt el, vasárnap már véget is ért a tollaslabdázók csapat Eb-je. A dán férfiak az addigi kilenc kiírás mindegyikét megnyerték, női honfitársaik pedig hétszeres bajnokként és ötszörös címvédőként várták a viadalt. A csoportkörben, majd az elődöntőben nem is okozott meglepetést a két válogatott, a három egyesből és két párosból álló, három nyert győzelemig tartó csapatmérkőzések mindegyikét megnyerve jutottak a vasárnapi fináléba.

Ott aztán a nők 3-1-es vereséget szenvedtek Bulgáriától, míg a férfiak 3-2-re kaptak ki Franciaországtól – a tollaslabdában, európai szinten megszerzett ezüstérem pedig Dániában egyenlő a nagy kudarccal.

Tavasszal a dániai Horsensben rendezik a csapatvilágbajnokságot. Itt az ázsiaiak kimagasló játéka miatt jó formában sem feltétlenül lenne papírforma a dán érem: a nők a legutóbbi kilenc(!) kiírás mindegyikében az negyeddöntőben búcsúztak, míg a férfiak mérlege a 2016-os győzelmük óta három bronzérem és egy negyeddöntős szereplés. Hazai pályán azonban nyilvánvalóan nagy elvárások lesznek a dán válogatottak felé, még ha a csapat Eb intő jel is lehetett. És, ha megnézzük az elmúlt évek eredménysorát, már nem az első.

Bolgár aranyérem született a törökországi Eb-n. Fotó: AFP/Arun Sankar

Érett a francia és a bolgár aranyérem a csapat Eb-n

Csapatszinten már említettük, milyen dominánsak voltak a dán tollaslabdázók az elmúlt évtizedekben, de egyesben és párosban is hasonló volt a helyzet. Tavaly 31. alkalommal rendeztek már Európa-bajnokságot, és az öt versenyszámban összesen megrendezett 155 döntőből 72 után dán sportoló örülhetett aranyéremnek. 

Nem egyszer fordult elő, hogy három vagy négy számban is dán győztes lett, a legutóbbi négy Eb-n viszont csupán összesen hatszor ünnepelhettek a skandináv országban. 

Ebben az időszakban négy francia és három bolgár aranyérem is született.

A bolgár Sztojeva testvérek négyszeres Európa-bajnokok női párosban, egyben ők a szám címvédői is. A tavalyi Eb-n a férfipáros versenyszámban is testvérpár győzött: a fináléban honfitársaikat legyőzve a francia Popov fivéreké lett az aranyérem, akik nem mellesleg Bulgáriában születtek. Férfiegyesben pedig szintén francia házi döntőt rendeztek, ott Alex Lanier nyert. Ezek alapján aligha nevezhető váratlannak, hogy a csapat Eb-n a franciák megállították a dánok nagy sorozatát, ahogyan a nőknél Line Kjaersfeldt (és a vegyes páros) tavalyi Európa-bajnoki címe ellenére is lehetett számítani a trónfosztásra.

Christo Popov és Toma Junior Popov újból közösen ünnepelhettek Európa-bajnoki aranyérmet. Fotó: AFP/Dimitar Dilkoff

Dánia és a téli olimpia

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy ha Norvégia toronymagasan a legeredményesebb nemzet téli olimpiákon, és Svédország is több mint hetven aranyérmet gyűjtött már a téli ötkarikás játékokon, akkor Dániának miért csak egyetlen, curlingben szerzett ezüstérme van az elmúlt 102 évből. Ennek egyik oka a jeges sportokban való komolyabb hagyományok hiánya, a havas sportokra való legfőbb magyarázatot viszont a (domborzati) térképen lehet keresni. 

Dánia mintegy 43 ezer négyzetkilométeres területű ország, amely legmagasabb pontja tengerszint feletti magasságot illetően 171 méter. Télen sem gyakran vannak igazán nagy fagyok és hóesések, ami nem mellékes a legtöbb téli sport űzéséhez – ellenben az északabbra található, jóval nagyobb és hidegebb Norvégiában és Svédországban az év jelentős részében adottak a körülmények például a síeléshez. 

Az idei, milánói–cortinai olimpiára azért kijutott 39 dán sportoló, de közülük 25-en a férfi-jégkorongválogatott tagjai, akiknek a tavalyi vb-4. hely ellenére nem reális az éremszerzés. Mellettük a női curlingcsapat az, amelyik még talán reménykedhet egy esetleges dobogós helyezésben.

Bár a dán sajtó nem vitte túlzásba az elveszített vasárnapi Eb-döntők után a cikkek számát, és azok többsége is leginkább tárgyilagos volt, az Altomfuresoe.dk azért egy cikkben elemezte a történteket. Már a cikk első három kifejezése sokatmondó: baljós, katasztrófális, gigantikus kudarc. Később a szerző hangsúlyozta: az erőviszonyok megváltoztak az európai tollaslabdában, a francia utánpótlás-nevelés eredményre vezetett. 

A cikk úgy zárult, hogy a két ezüstérem után muszáj lesz belső vizsgálatot is indítani, hogy kiderítsék, mi áll a háttérben, és miként lehet Dánia ismét az európai tollaslabdázás vezére. A bő két hónap múlva kezdődő csapatvilágbajnokság lehet az első lépés a jó útra való visszatérés felé.