A skandinávok a téli olimpia fő helyszínétől kétezer kilométerre kaptak sosem látott pofont

Javában zajlanak a 2026. évi téli olimpiai játékok, ahol szokás szerint remekelnek a norvégok, és szintén jól szerepelnek a svédek. Skandinávia harmadik országaként Dánia ezúttal is bizonyítja, hogy nem a téli sportok a legnépszerűbbek az országban. A napokban így aztán nem is Olaszországra, hanem a mintegy kétezer kilométerrel odébb fekvő Törökországra figyelt inkább a nemzet, ahol az egyik legsikeresebb dán sportágban rendeztek csapat Európa-bajnokságot. A tollaslabda Eb-k történetében azonban először maradt aranyérem nélkül mindkét nem válogatottja, ami komoly betlinek számít.

Mia Blichfeldt és dán társai ötszörös címvédőként bukták el az Eb döntőjét Fotó: Xinhua/Chen Bin

Bolgár aranyérem született a törökországi Eb-n. Fotó: AFP/Arun Sankar

Érett a francia és a bolgár aranyérem a csapat Eb-n

Csapatszinten már említettük, milyen dominánsak voltak a dán tollaslabdázók az elmúlt évtizedekben, de egyesben és párosban is hasonló volt a helyzet. Tavaly 31. alkalommal rendeztek már Európa-bajnokságot, és az öt versenyszámban összesen megrendezett 155 döntőből 72 után dán sportoló örülhetett aranyéremnek. 

Nem egyszer fordult elő, hogy három vagy négy számban is dán győztes lett, a legutóbbi négy Eb-n viszont csupán összesen hatszor ünnepelhettek a skandináv országban. 

Ebben az időszakban négy francia és három bolgár aranyérem is született.

A bolgár Sztojeva testvérek négyszeres Európa-bajnokok női párosban, egyben ők a szám címvédői is. A tavalyi Eb-n a férfipáros versenyszámban is testvérpár győzött: a fináléban honfitársaikat legyőzve a francia Popov fivéreké lett az aranyérem, akik nem mellesleg Bulgáriában születtek. Férfiegyesben pedig szintén francia házi döntőt rendeztek, ott Alex Lanier nyert. Ezek alapján aligha nevezhető váratlannak, hogy a csapat Eb-n a franciák megállították a dánok nagy sorozatát, ahogyan a nőknél Line Kjaersfeldt (és a vegyes páros) tavalyi Európa-bajnoki címe ellenére is lehetett számítani a trónfosztásra.

Christo Popov és Toma Junior Popov újból közösen ünnepelhettek Európa-bajnoki aranyérmet. Fotó: AFP/Dimitar Dilkoff

Dánia és a téli olimpia

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy ha Norvégia toronymagasan a legeredményesebb nemzet téli olimpiákon, és Svédország is több mint hetven aranyérmet gyűjtött már a téli ötkarikás játékokon, akkor Dániának miért csak egyetlen, curlingben szerzett ezüstérme van az elmúlt 102 évből. Ennek egyik oka a jeges sportokban való komolyabb hagyományok hiánya, a havas sportokra való legfőbb magyarázatot viszont a (domborzati) térképen lehet keresni. 

Dánia mintegy 43 ezer négyzetkilométeres területű ország, amely legmagasabb pontja tengerszint feletti magasságot illetően 171 méter. Télen sem gyakran vannak igazán nagy fagyok és hóesések, ami nem mellékes a legtöbb téli sport űzéséhez – ellenben az északabbra található, jóval nagyobb és hidegebb Norvégiában és Svédországban az év jelentős részében adottak a körülmények például a síeléshez. 

Az idei, milánói–cortinai olimpiára azért kijutott 39 dán sportoló, de közülük 25-en a férfi-jégkorongválogatott tagjai, akiknek a tavalyi vb-4. hely ellenére nem reális az éremszerzés. Mellettük a női curlingcsapat az, amelyik még talán reménykedhet egy esetleges dobogós helyezésben.

Bár a dán sajtó nem vitte túlzásba az elveszített vasárnapi Eb-döntők után a cikkek számát, és azok többsége is leginkább tárgyilagos volt, az Altomfuresoe.dk azért egy cikkben elemezte a történteket. Már a cikk első három kifejezése sokatmondó: baljós, katasztrófális, gigantikus kudarc. Később a szerző hangsúlyozta: az erőviszonyok megváltoztak az európai tollaslabdában, a francia utánpótlás-nevelés eredményre vezetett. 

A cikk úgy zárult, hogy a két ezüstérem után muszáj lesz belső vizsgálatot is indítani, hogy kiderítsék, mi áll a háttérben, és miként lehet Dánia ismét az európai tollaslabdázás vezére. A bő két hónap múlva kezdődő csapatvilágbajnokság lehet az első lépés a jó útra való visszatérés felé.