A politikának is megvannak a maguk kétségbeejtő figurái. Itt van mindjárt Bokros Lajos, aki több évtizede abban a meggyőződésben nyilatkozgat, hogy kikerülhetetlen tényező, akit a Jóisten is megmondóembernek teremtett. Lajosunk emlékezetes csomagjával szerezte meg a köz utálatát még Horn Gyula minisztereként. (A legendás pakk lényege: elvenni a szociális juttatásokat a néptől, majd jót kacagni rajtuk.) Ennek dacára képtelenség haragudni Lajosra, mert színt visz ebbe a rút, civakodó világba. Ha megjelenik valahol, azt ma is úgy teszi, mintha leszállt volna odaföntről. Miután csomagtalálmányát az Alkotmánybíróság szőröstül-bőröstül megsemmisítette, darabig nyoma veszett, csak a 2010-es választás előtt merészkedett elő. Az MDF eltévelyedett frontasszonya, Dávid Ibolya elnök asszony uniós politikust csinált belőle, sőt miniszterelnök-jelöltté is tette. Nyerni ugyan nem nyert, ellenben megszűnt a párt – függetlenül ettől, darabig milliós pénzért még kint üldögélt a brüsszeli parlamentben. (Persze a túloldallal szavazott.) Egy ízben a főpolgármesterségért is ringbe szállt, de padlót fogott.