Holdakon ugrálna a robot

Az emberes marsutazás egyre közelebb van – legalábbis ezt hisszük –, de amíg erre sor kerül, folytatódnak az űrszondás expedíciók. Amelyek igen sikeresek, hiszen például a Voyagerek a Naprendszer határvidékén járnak, marsjárókat vittünk a vörös bolygóra, szondák vizslatják Napunkat. A meghökkentő tervek egyikeként gőzhajtású robotok ugrálnának jeges holdak felszínén.

Gőzzel hajtott robot koncepcióján dolgoznak az amerikai szakemberek, akik szerint ha beválik az elképzelés, újabb eszközzel bővülhet a tudományos berendezések tárháza. A NASA sugárhajtómű-laboratóriumában formálódó eszközt a Jupiter bolygó Europa és a Szaturnusz bolygó Enceladus néven ismert holdján vetnék be. A két égitestben az a közös, hogy jelenlegi tudásunk szerint mindkettőt vastag jégkéreg fedi, ami alatt hatalmas sós vizű óceán lehet. Adott tehát tudományos szempontból két különösen izgalmas célpont, amelyeknek a felszínéről alig tudunk valamit. Nincs mit tenni, oda kell küldeni valamit, ami képes megbirkózni az ismeretlen felszín jelentette kihívásokkal, és közben mérések végzésére is alkalmas.

Itt jön a képbe a gőzüzemű önálló robot, azaz a SPARROW (Steam Propelled Autonomous Retrieval Robot for Ocean Worlds). A futball-labda méretű berendezés gömb alakú ketrecbe burkolt, navigálásra képes hajtóműből és műszerekből áll. Annak érdekében, hogy a földi eredetű szennyezésektől a holdak környezete érintetlen maradjon, a SPARROW (magyarul veréb) nem rakéta-üzemanyaggal működne, hanem az égitestek felszínéről származó jeget olvasztaná meg. A folyékony vizet gőzzé hevítené, amit a fúvókákon keresztül engedne ki. Ha fogyóban a hajtóanyag, a SPARROW visszatér a bázisra, ahol leadja az ugrálás közben összegyűjtött mintákat, majd üzemanyaggal megtölti tartályait és újabb körútra indul. Az ötleten 2018 óta dolgozó szakemberek különböző vízalapú hajtóműveket terveztek és teszteltek. Számítógépes szimulációkkal vizsgálták, hogyan viselkedne a gömbölyű robot a holdak ismeretlen jeges felszínén. A tesztelések során a majdani ugrások legjobb indítási szögét és sebességét is keresték. Így jöttek rá arra, hogy a több apró szökelléssel szemben az egyetlen hosszú ugrás sokkal hatékonyabb.

– Valószínűleg rendkívül összetett az Europa felszíne – mondta Gareth Meirion-Griffith, a koncepció vezető kutatója. Lehet porózus, számtalan szakadékkal tarkított a táj, mely bármilyen rovernek akadályt jelentene. A SPARROW azonban teljes szabadságot élvez a kísérteties terepen. Azért, hogy minél több vizsgálatot végezhessenek, minél nagyobb területről gyűjthessenek mintát, a központi egység több SPARROW-t szolgálna ki. A jeges holdak alacsony gravitációs környezetében a légkör sem tompítja a gőzzel keltett ugrásokat, emiatt egy-egy lökettel több kilométerre repülhet a berendezés. Olyan felszíni formákon kelhet át, amik a hagyományos guruló robotok számára leküzdhetetlen akadályt jelentenének.

Tülekedés a Mars körül

Ebben a hónapban három űrszonda indul a Marsra – az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek indít ember nélküli űrhajókat. A Marsra tartó űrhajók közel ötszázmillió kilométert tesznek meg, mire jövő februárban elérik a vörös bolygót. Az Emírségek legkorábban e hét péntekén induló űrhajója, az Amal (Remény) lesz az arab világ első bolygóközi missziója. A Japánból induló és Dubajból irányított űrállomás a Mars körül keringve 22 ezer és 44 ezer kilométeres magasságban a bolygó légkörét tanulmányozza. Kína július 23-án indíthatja a Tianven (Kérdések a mennynek) elnevezésű űrhajóját, amely egy rovert és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. A NASA űrhajója július 30-án indulhat Cape Canaveralből. Az amerikai kutatók a hatkerekű Mars-járót, a Perseverance-t akarják a Marsra juttatni. A Perseverance munkáját egy 1,8 kilogrammos helikopter is segíti, ez lesz az első robotrepülő, amelyet egy másik planétán vetnek be.