Idegen civilizáció után kutatnak egy Föld-típusú exobolygó környékén

Az emberiséget régóta foglalkoztató kérdés, hogy vajon egyedül vagyunk-e az univerzumban. A világegyetem felfoghatatlanul sok csillagrendszerében a matematikai valószínűség szabályai alapján rengeteg idegen civilizáció rejtőzhet, ám mindeddig nem sikerült még a földönkívüliek nyomára bukkanni. Kínai tudósok a mindeddig legalaposabbnak tekinthető kutatásba kezdtek idegen rádiójelek után kutatva a relatíve közeli Trappist–1 rendszerben, amelyben potenciálisan a Földhöz nagyon hasonló exobolygók keringenek a központi csillaguk körül.

Fantáziakép a TRAPPIST-1 rendszer exobolygóiról Fotó: Inverse

Idegen civilizáció nyomait kereste egy Földhöz közeli csillagrendszerben az a kutatási projekt, amihez az egyik legnagyobb felbontású, illetve az egyik legérzékenyebb rádióteleszkópot vették igénybe.

Idegen civilizáció nyomait keresték egy közeli csillagrendszerben. Forrás: Devianart

A Trappist–1 egy olyan vörös törpecsillag, ami körülbelül negyven fényévnyi távolságra fekszik tőlünk és hét, Föld méretű sziklás bolygó tartozik a rendszerébe, ezek közül pedig legalább három az úgynevezett lakható zónában kering a központi csillaga körül, ahol folyékony víz is potenciálisan előfordulhat. A Vízöntő (Aquarius) csillagképben található csillagot ezek a tulajdonságai teszik az egyik leginkább a Naprendszerre hasonló exobolygó-rendszerré azok között, amiket a csillagászok eddig felfedeztek. 

A Vízöntő csillagkép térképe. A térképen a vörös körrel jelzett helyen található a szóban forgó rendszer. Forrás: ESO/IAU and Sky & Telescope

A rendszert a potenciálisan lakható exobolygók világa között tartják számon, a Földhöz való viszonylagos közelsége és több elméletileg lakható világa ideális célponttá teszi az idegen technológiai civilizációk nyomainak kereséséhez.

A vörös törpék viszonylag kis tömegű és hűvös, jellemzően a K vagy M színképosztályba tartozó csillagok. Tömegük a Nap tömegének fele és 7,5 százaléka közé esik. Felszíni hőmérsékletük átlagosan 3500 K, ami miatt csak kevés fényt bocsátanak ki, és ennek jelentős része is az infravörös tartományba esik. A vörös törpék e jellegzetes tulajdonsága arra vezethető vissza, hogy lassan égetik el a hidrogénkészletüket, emiatt viszont az élettartamuk is jóval hosszabb a Naphoz hasonló csillagokénál.

A kínai tudósokból álló csoport az ötszáz méteres Aperture Spherical Telescope segítségével végezte kutatásait, hogy kihasználja e rádióteleszkóp példátlan érzékenységét. Az észlelések öt független L-sávú pontmegfigyelésből álltak, mindegyik húszperces integrációval, összesen 1,67 órán keresztül.

Az ötszáz méteres Aperture Spherical Telescope rádiótávcső különösen gyenge jelek detektálására is képes. Fotó: SCJiang

 A frekvenciatartomány 1,05 és 1,45 GHz között mozgott, ~7,5 Hz spektrális felbontással, ami lehetővé tette a kutatóknak, hogy olyan rendkívül gyenge rádiójeleket is észleljenek, amelyek a potenciális földönkívüli technológiára utalhatnak. A kínai Dezhou Egyetem Guang-Yuan Song professzor által vezetett kutatócsoportja nagyon pontos és lassan változó rádiófrekvenciákat keresett a rendszerben.

Az ilyen típusú rádiójelek természetes úton való keletkezése gyakorlatilag kizárható, éppen ezért a detektálásuk egy magasan fejlett technikai civilizációtól származó mesterséges eredetre utalhat. A konfiguráció alapján a tudóscsoport képes volt a korábbinál sokkal gyengébb jelek detektálására is. Ha léteznének idegenek, akik egy adott frekvencián rendszeresen sugároznak rádiójeleket, akkor ez a mostani kutatási módszer sokkal nagyobb valószínűséggel találna rájuk, mint a korábbi kísérletek.

A Nap (balra) és a Trappist–1 méretét szemléltető ábra. Forrás: CactiStaccingCrane

Sajnos a kutatás eddig nem talált meggyőző bizonyítékot az idegen technológia nyomaira. Az eredmény azonban mégsem tekinthető kiábrándítónak, mivel további értékes tudományos információkkal szolgál a kutatóknak. Egyrészt olyan felső határokat jelöl ki, amelyek megkönnyítik bizonyos típusú idegen adók jeleinek detektálását, másrészt pedig bemutatja a modern kutatások figyelemre méltó képességeit is.

Az 1960-as évek elején Frank Drake amerikai csillagász volt az első, aki a Virginia állambeli Green Bank-i Rádiócsillagászati Obszervatórium nagy rádióteleszkópját abból a célból fordította a Földhöz aránylag közel fekvő két csillagrendszer, a Tau Ceti és az Epszilon Eridani felé, hogy magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomára bukkanjon. Noha Drake kutatásai sikertelenek maradtak, de ez a kezdeményezés vezetett el a kaliforniai Mountain View-ben működő és az idegen technikai civilizációk után kutató SETI (Search for Extraterrestial Intelligence) intézet felállításához. A SETI kutatási programja abból indul ki, hogy a galaxisunkban rengeteg olyan magasan fejlett idegen civilizáció létezhet, amelyek folyamatosan bocsátanak ki mesterséges elektromágneses jeleket, amiket a Földről is foghatunk. A SETI kutatási módszertana passzív fülelő metódus, ami a kozmoszból érkező és vélelmezett idegenek jeleinek detektálásán alapul.

Lehet, hogy évekbe vagy akár évtizedekbe telhet, mire teljesen kizárhatjuk a fejlett élet lehetőségét a rendszerben, ami továbbra is meggyőző célpont  maradhat a jövőbeli SETI-kutatások számára. 

Francis Drake amerikai csillagász, a SETI kezedményezője. Fotó:  Wkimedia Commons/Amalex5

A tudóscsoport azt tervezi, hogy a kutatást kiterjeszti más típusú jelek keresésére is, beleértve ebbe a periodikus vagy tranziens átviteleket, amelyeket a jelenlegi módszerek esetleg nem vesznek észre. A földönkívüli intelligencia keresése továbbra is az egyik legmélyrehatóbb tudományos törekvésünk, ami alapvetően átalakíthatja a világegyetemben elfoglalt helyünkről alkotott képünket – írja a Live Science tudományos hírportál a kutatással kapcsolatban. 

Rengeteg magasan fejlett technikai civilizáció létezhet az univerzumban. Fotó: NASA/JPL-Caltech

Miközben egyre nagyobb pontossággal derítjük fel az univerzum mélységeit, hogy rábukkanjunk a földönkívüli életre, az első lépéseket tesszük meg az emberiség történelmének talán legjelentősebb pillanata felé. A tudósok véleménye erősen megosztott abban a kérdésben, hogy mit jelenthetne az emberiségnek egy magasan fejlett idegen civilizációval való kapcsolatfelvétel. A SETI projekttel szemben – ami passzív kutatással keresi az idegenek nyomát a kozmoszban – vannak, akik úgy gondolják, hogy aktív kezdeményezéssel kell felhívni magunkra a vélelmezett földönkívüli civilizációk figyelmét. E törekvést képviseli a METI (Messaging ExtraTerrestrial Intelligence) intézet is, ami kódolt üzeneteket küld a kozmoszba, azt remélve, hogy adásikat előbb-utóbb fogni fogják az idegenek. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a METI e tevékenységével hatalmas felelősséget vállal. 

Andrew Siemion, a Berkeley SETI Kutatóközpont igazgatója és a Breakthrough Listen projekt vezető szaktudósa szerint veszélyes játék kódolt üzeneteket küldeni a feltételezett idegeneknek. Forrás: University of California, Berkley

A SETI korábbi igazgatója, John Gertz csillagász több írásában is figyelmeztetett arra a súlyos kockázatra, amit a METI aktív kapcsolatkeresési módszere jelent. 

Túl nagy kockázatot vállalnak az emberiség nevében anélkül, hogy ehhez engedélyt kértek volna az emberiségtől

– nyilatkozta Gertz az egyik interjújában. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évszázadban a rádiótechnika megjelenésével már eddig és szándékolatlanul is rengeteg olyan elektromágneses impulzust juttattunk ki a kozmoszba, amelyek akaratlanul is felhívhatják ránk egy idegen civilizáció figyelmét. A SETI korábbi igazgatói, Gertz és Andrew Siemion szerint komolyan figyelembe kell venni azt az opciót is, hogy egy nálunk sokkal fejlettebb technológiával rendelkező idegen civilizáció potenciálisan gonosz és ellenséges lehet velünk szemben.

A fantázia birodalmában az idegenek hol jóságos, hol pedig halálos veszélyt jelentő lényekként jelennek meg, mint például Ridley Scott ikonikus, Alien című filmjében. Forrás: Wikimédia Commons

Ugyanerre a következtetésre jutott a XX. század egyik legnagyobb elméleti fizikusa, Stephen Hawking is. Hawking szerint bizonyosra vehetjük, hogy rajtunk kívül még számtalan és a földinél sokkal fejlettebb technikai civilizáció rejtőzik a kozmoszban. Hawking úgy véli, hogy az univerzumban három főbb létforma alakult ki; a mikorbaszerű, az alacsonyabb rendű, valamint az intelligens élet. Hawking teóriája szerint minél magasabban fejlett egy technikai civilizáció, annál hamarabb feléli a saját bolygója tartalékait. Ezután pedig afféle kozmikus nomádokként járják a világűrt, hogy újabb felélhető bolygót keressenek a fajuknak. 

Stephen Hawking szerint halálos veszélyt jelenthetnek az idegenek. Fotó: Heavy.com

Éppen ezért egy ilyen civilizációval való találkozás halálos veszélyt jelentene az emberiség számára, amiből semmi jó sem sülhetne ki ahhoz hasonlóan, mint amikor az Újvilág őslakói a spanyol hódítókkal találkoztak.