Modern életmód: ezért érezzük üresnek az életünket

Miért faljuk a csipszet, miért kerülnek gyakran válságba a kapcsolataink és miért érzik sokan üresnek a modern életet? A modern életmód azért tűnhet kiüresedettnek az evolúciós eltérés elmélete szerint, mert az emberi test és az agy a törzsfejlődés során a gyűjtögető-vadászó múlthoz alkalmazkodott, de az emberi civilizáció kialakulásával a környezet és az életmód is rohamos tempóban elkezdett megváltozni. Önmagában tehát nem velünk, hanem azzal az általunk létrehozott környezettel van a baj, amihez egyre kevésbé illünk. A túlzott és állandósult stresszel, a kevés mozgással, a növekvő mennyiségű feldolgozott élelmiszerekkel, a digitális túlterheltséggel és az állandósult alváshiánnyal együtt járó modern életmódnak számos, a testi és mentális egészségre komoly veszélyt jelentő következménye van, ami hozzájárul a krónikus betegségek ugrásszerű növekedéséhez is.

Az elidegenedés, a stressz és a folyamatos leterheltség a modern életmód velejárói Fotó: Pinterest

A modern életmód velejárói, a depressziótól kezdve az elhízásig egyre általánosabb társadalmi jelenségeknek számítanak. Az evolúciós eltérés fogalmának helyes értelmezése viszont utat mutathat egy jobb és minőségibb létezés felé.

A modern életmód káros hatásai az evolúciós eltérés következményeire vezethetők vissza (Fotó: Shutterstock)

A modern életmód súlyos árnyoldala

A pszichoterapeuta munka egyik fontos aspektusa azoknak a problémáknak a feltárása, amelyek a legfőbb okai annak, hogy önmagunk útjában állunk. A nehézségek, amelyekkel szembesülünk, gyakran az önszabotázs eredményei, amelyek leküzdéséhez meg kell küzdenünk a saját ösztöneinkkel és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne engedjünk valamennyi bennünket érő impulzusnak – írja a The Guardian. Természetesen ezt könnyebb kimondani, mint megtenni. A fogyás és az optimális testsúly megtartása, az adósságokból való sikeres kilábalás, az értelmes munka megtalálása, a hosszú távú kiegyensúlyozott kapcsolatok fenntartása megkövetelné, hogy egyes azonnali vágyainkat elhalasszuk hosszabb távú célok szolgálatában.

Az állandósult stressz is a modern életmód egyik velejárója (Fotó: YURI ARCURS PRODUCTIONS (Photographer) - [None]/Jay Yuno)

 A kielégülés késleltetése – ahogyan ezt a tudatos magatartást nevezik –, már évezredek óta hasznos taktikának bizonyult a lelki egyensúly megteremtéséhez. Ennek ellenére egy bizonyos ponton mégis észszerűvé válik a kérdés: miért tűnik a modern élet oly nagy része az árral szembeni úszásnak, és miért van az, hogy az ösztöneink követése gyakran annyi bajt okoz?

Hogyan befolyásolja a modern, felgyorsult életmód az egészségünket? 

Az evolúciós pszichológia egyik központi gondolata az úgynevezett evolúciós eltérés fogalma. Egyszerűbben megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az ember mint faj egy, a mostanitól nagyon eltérő környezetben fejlődött ki. Ennek következménye, hogy az agyunk, a testünk és az ösztöneink rosszul illeszkednek a modern civilizációs környezethez. Mindez valójában mennyire számít? Mert nem az emberi lét egyik legfőbb jellemzője, hogy a fajunk jól képes alkalmazkodni a változó körülményekhez? A válasz: igen is, meg nem is. Egyrészt valóban figyelemre méltóak azok a képességeink, hogy új problémákkal foglalkozzunk és együttműködjünk a megoldásukban olyan technológiák megalkotásával, amelyek segítenek a továbblépésben. 

A Homo sapiens még tízezer éve is kis közösségekben élt és vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott (Fotó: Zdenek Burian)

Ugyanakkor az antropológusok szerint az emberi genetika és anatómia körülbelül 100 ezer éve nagyrészt változatlan maradt. 

Akkoriban az emberek kis nomád vadászó-gyűjtögető törzsekben éltek; a mezőgazdálkodásra való áttérés csak tízezer éve kezdődött el az első civilizációk pedig ötezer éve alakultak ki. Elenyészően keveseket leszámítva a legtöbb ember számára a mai civilizációs élőhely messze nem az, mint amire teremtve lettünk. A genetikai adaptációk pedig aligha fognak lépést tartani a városokba költözéssel, nem is beszélve azokról a technológiai és kulturális változásokról, amelyek már egyetlen emberéleten belül drámai hatásokkal járhatnak. Milyen következményekkel jár tehát ez a helyzet?

Milyen egészségügyi problémákat okoz a modern élet?  

A modern élet talán egyik legsúlyosabb egészségügyi következménye a táplálkozási rend felborulása és az elhízás. Az első civilizációk megjelenése előtt nagyobb részt az az ösztön tartotta életben az embereket, hogy sóban, zsírban és cukorban gazdag ételeket fogyasszanak, mert olyan környezetben éltek, amelyben soha nem volt garantált a következő étkezés. Most viszont egy olyan világban élünk, ahol olcsók a kalóriák és ahol tudósok szentelik annak a karrierjüket, hogy az ételeket „hiperízletessé” tegyék – vagyis sokkal vonzóbbá, mint a természetben található bármely ételt. Ezek a mesterséges nassolnivalók viszont felborítják a szervezet étvágyszabályozó képességét, ezért nagyon nehéz beérni egyetlen csipsszel vagy egyetlen keksszel. 

Az elhízás a modern élet egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája (Fotó:  Stock Adobe)

Az elhízás, amely korábban ritka jelenségnek számított, mára a világ számos részén már megelőzte az alultápláltságot, és a táplálkozással kapcsolatos vezető közegészségügyi problémává vált. 

A párkapcsolatok birodalma is a felismerhetetlenségig megváltozott. 

A megfelelő szexuális partner megtalálására irányuló erős vágy elengedhetetlen volt, amikor körülbelül 150 fős törzsekben küzdött az ember a fennmaradásáért egy könyörtelen világban. De akkoriban a potenciális partnereknek kicsi volt a köre. Ma azonban olyan eszközökkel rendelkezünk, amelyek ezreket kötnek össze ezrekkel. Ennek eredményeként a párválasztási vagy kapcsolatkeresési folyamat gyakran elhúzódóvá és túlterhelővé válik, ráadásul az élet egy olyan szakaszában, amelyet a választási bénultság, a bizonytalan viselkedés és az állandó szorongás jellemez. Ahogyan a hiperízletes ételek kihasználják ősi étvágyunkat, úgy a mesterséges intelligencia vezérelte eszközök, mint például a ChatGPT elkezdik kihasználni a mély vágyainkat is.

Miért okozhat gondot, hogy az életmódunk eltér attól, amihez genetikailag alkalmazkodtunk?  

A depresszió és más mentális egészségügyi problémák növekvő aránya az össze nem illő életmód szemüvegén keresztül is vizsgálható. A vadászó-gyűjtögető életmód állandó társaságot és azonnal kifizetődő gyakorlati munkát, például élelemkeresést vagy menedéképítést, valamint hagyományokkal, rituálékkal és spirituális jelentéssel rendelkező közösségeket teremtett. A modern technológia ma már ezeknek a dolgoknak legnagyobb részét opcionálissá, nem pedig elengedhetetlenné teszi. Ennek következtében egyre többen élnek másoktól elszakadt életet, és sokak számára hiányzik a kielégítő, értelmes munka. Ebben az összefüggésben a rossz hangulat nem az agy „meghibásodásának”, hanem annak a jele, hogy az emberi élmények fontos aspektusairól maradhatunk le. 

A modern élet számos krónikus betegség forrása (Fotó: CardioMetabolic Diseases Research)

E hiányosságok áthidalására egyre többen fordulnak a modern technológiához. A mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök, mint például a ChatGPT vagy a Replika elkezdték kihasználni a kapcsolatteremtési vágyakat és az informálódás iránti igényeket. Maguk a mesterséges intelligenciával működő eszközöket gyártó vállalatok is meglepődtek azon, hogy az emberek milyen mértékben kötődnek érzelmileg a termékeikhez. És egyre több jelentés lát napvilágot arról is, hogy a chatbotok táplálhatják a pszichózisra hajlamos emberek téveszméit és paranoid gondolkodását.

Nem a távoli múltba való visszatérés a megoldás

Mindez nem azt jelenti, hogy az emberiség számára a távoli múltba való visszatérés jelentené a helyes utat. A vadászó-gyűjtögetők egyáltalán nem utópikus harmóniában éltek, mint a na'vik az Avatarban. 

Számos jelenlegi fizikai és mentális nehézségünkre az az erőteljes magyarázat, hogy a világ olyan módon fejlődött, amivel a biológiánk nem tudott lépést tartani. 

Ha ezt nem vesszük figyelembe, amikor a saját életünkre tekintünk, akkor megnyitjuk az ajtót a mély önkritika és a neheztelés előtt. Ezzel szemben ha megértjük, hogy milyen életre teremtettünk, az azt is lehetővé teszi számunkra, hogy tisztábban tekintsünk a problémáinkra, ami jobb és megalapozottabb döntések felé terelhet bennünket. Ahelyett, hogy magunkat ostoroznánk azért, mert nem tudjuk kontrollálni az impulzusainkat, sokkal inkább elkezdhetünk gondolkodni a hasznos enyhítéseken. 

Az AI-tól és a közösségi médiától függés is komoly problémák forrásává válhat (Fotó: Pinterest)

Néhány megoldás igen egyszerű lehet, mint például a gyorsételek távol tartása, a közösségi média alkalmazásainak törlése vagy a képernyő előtt töltött idő radikális korlátozása.

A közösség, az együttműködésen alapuló problémamegoldás, a rituálék és a jelentésteremtés létfontosságú összetevői a kielégítő életnek, és azok is maradnak, bármilyen technológiát találunk fel, vagy bármilyen kulturális trend alakul ki – mondja Alex Churmi pszichiáter és pszichoterapeuta, akit a The Guardian idéz. – Azon gondolkodni, hogyan építhetjük be mindezt az életünkbe, hogy ezek a mindennapok szerves részéve váljanak ne pedig opcionális extrák legyenek, potenciálisan az életet megváltoztató nagy feladat. Nem azért, mert bármi baj lenne velünk, hanem azért, mert furcsa időkben találjuk magunkat – fűzi hozzá Churmi.

A modern élet legfőbb hátrányos következményei:

• az állandósult stressz, mentális zavarok,
• a túlsúly, az elhízás,
• az emberi kapcsolatok és társas viszonyok elszemélytelenedése,
• aminek az evolúciós eltérés a legfőbb oka.