Bár sokkolóan hatott a magyar gazdaság második negyedéves – tényleg nagyon mínuszba eső – teljesítménye, az erre az időszakra vonatkozó visszaesésre Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben közölt egy előrejelzést, és piaci elemzők is megjósolták a koronavírus okozta gazdasági sokk miatti „buktát”. A részletes számokat a KSH csak később teszi közzé, találgatni azonban nem nagyon kell: a magyar gazdaság korábban soha nem tapasztalt kirobbanó formáját az oly sokszor emlegetett exportkitettségünk ütötte szét, s természetesen az is, hogy minden ágazat padlót fogott.
A baj nem jár egyedül: az összes előrejelzés szerint Európa fejlett gazdaságai – a többi között Ausztria, Németország, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia és Olaszország – 2020-ban recessziót kénytelenek elkönyvelni, és éves átlagban valószínűleg nagyobbat, mint mi, magyarok.
Kárörömről azonban szó sem lehet: a magyar gazdaságnak legfontosabb piacokról van szó, vagyis abban vagyunk érdekeltek, hogy a vén kontinensen valamennyien mielőbb talpra álljunk.
Amennyiben a hazai helyzetet nézzük, soha nem tapasztalt pénzeső hullhat a magyar gazdaságra a válság tompítása érdekében: a kormány és a Magyar Nemzeti Bank együttesen az éves gazdasági teljesítmény, azaz a GDP húsz százalékát, mintegy tízezer milliárd forintot mozgósít és biztosít tavasztól a vállalkozásoknak különböző formákban. Akkora összegről van szó, amely a rendszerváltoztatás óta még nem áramlott – legalábbis az állami szférából – a piaci szereplőkhöz.
Noha sokan kritizálták a kormányt, hogy későn lépett, a valóság az, hogy a koronavírus hazai megjelenésétől számított három héten belül megszülettek az első intézkedések. Más kormányok, így az osztrákok, a németek és az olaszok is gyorsan cselekedtek. Sajnos az uniós mentőcsomag és vele együtt a hétéves, új keretköltségvetés a tervezettnél később jött össze, várható jelentőségét nem kell lebecsülni: számunkra pedig külön jó hír, hogy Orbán Viktor Magyarország képviseletében az eredeti elképzelésekkel szemben több pénzt harcolt ki. Az ide vonatkozó lényeg és mérleg, hogy a következő időszakban harmincmilliárd eurós lesz a magyar egyenleg. Az EU-s pénzek jobbára infrastruktúra-fejlesztésre mentek, a mostani koncepció alapján a gazdaság zöldítése a cél, és az innováció, a kutatás-fejlesztés kerül még fókuszba.
