Vétó kontra piaci finanszírozás

Jelen állás szerint sem a magyar, sem pedig a lengyel kormány nem köt kompromisszumot az uniós pénzügyi keret ügyében.

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Jelen állás szerint sem a magyar, sem pedig a lengyel kormány nem köt kompromisszumot az uniós pénzügyi keret – hétéves költségvetés és helyreállítási alap – ügyében, miután az Európai Unió a jogállamiság kérdését összekötné a tagországoknak a következő hétéves költségvetésből járó s a koronavírus-járvány elleni küzdelemre adott támogatás kifizetésével.

Mielőtt megvizsgálnánk, hogy finanszírozás szempontjából milyen forgatókönyv(ek) lehetséges(ek), néhány alaptételt nem árt tisztázni. A mostani költségvetési vétó nem a pénzről szól, hanem a nemzeti szuverenitásról, a nyári uniós csúcson pedig nem arról állapodtak meg a tagállamok kormányfői, vezetői, hogy az úgynevezett új, pénzügyi mechanizmusban a jogállamiság definíciója kritérium lesz. Egészen pontosan arról most sem tudni, hogy konkrétan mit takar. Pedig annak tükörtisztának kell lennie, különben kettős mércére ad okot. S ettől jogosan tart a magyar és a lengyel kormány.

Mi, magyarok, így természetesen a kormány sem akar kilépni az Európai Unióból, a túlnyomó többség a tagságot támogatja. Aki esetleg nem emlékszik az elmúlt évek vitáira, igenis több olyan szabályt is megkérdőjeleztek Brüsszelben velünk kapcsolatban, amely más tagállamokban már évek óta hasonló módon a jogrendszer része volt. A fentieket definiálva: a magyar kormány vissza kíván térni a közösség eredeti, gazdasági jellegű elképzeléséhez. Eredetileg – elméletileg és gyakorlatilag is – erre hozták létre az Európai Uniót. Miközben lehet abban bízni, hogy a felek tető alá hozzák a költségvetési vitát, arra is készülni kell, hogy a tárgyalások elhúzódnak, ráadásul opciót kell készíteni a szükséges piaci finanszírozásra.

Nézzük, hogy állunk a – mindenható – nemzetközi pénzpiacokon! Két hete annak, hogy hazánk a korábbiakhoz képest nagyon kedvező feltételekkel bocsátott ki devizakötvényt. Az összesen 2,5 milliárd eurónyi értékpapír fele tízéves, fele pedig harmincéves futamidejű volt. Nyugat-európai értékekről beszélhetünk, mármint ami a pénzpiaci kondíciókat illeti: a kötvényre fizetendő éves kupon fél százalék lesz a tízéves állampapír esetében, míg a harmincéves papírnál másfél százalék. Mindkettő rekordalacsony, visszafizetendő, kvázi kamatnak számít. Ráadásul ötszörös túljegyzés mellett értük el ezeket a számokat. A kifejezetten kedvező piaci finanszírozás okai az alábbiak. Egyfelől a világgazdaságban nagyon alacsony az úgynevezett hozamkörnyezet, a globális jegybankok – az Európai Központi Bank, az amerikai Fed, a brit és a japán központi bank – tudniillik nullaszázalékos kamattal árasztják el pénzzel a piacot. Magyarán: a korábban tapasztalt nemzetközi pénzbőségnek továbbra sincs vége, sőt. Másfelől – köszönhetően a kormány gazdaságpolitikájának is – Magyarország kockázati megítélése hatalmasat javult az utóbbi években.

A szóban forgó forrásbevonás alapvetően a 2021-es, államadósságot érintő devizás részek és lejáratok előfinanszírozását szolgálja. Ugyanakkor a bevont forrást a meglévő devizahitelek törlesztése mellett az egyébként is tervezett fejlesztésekre is lehet majd költeni, magyarán a következő évben az uniós költségvetési vita vétója miatt Magyarország nem veszít beruházásokat. Varga Mihály a Világgazdaságnak adott minapi interjúban úgy fogalmazott, hogy a jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre az 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy hároméves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-júniusra vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg megkezdődő oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének, és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.

Persze senki sem tagadja, hogy elméletileg olcsóbb forrás lenne a magyar devizakötvénynél az uniós helyreállítási alapból pénzt lehívni, azonban két fontos szempontra ki kell térni. A világon még senki nem tudja megmondani, mekkora lenne az EU által kibocsátandó harmincéves közös uniós kötvény hozama. Miután itt nagy a szórás, abban a mínusz 0,2 százalékos német és a másfél százalékos olasz hozamot is beárazzák majd a befektetők. Vagyis az előbbi megtörtént, mármint a magyar devizakötvény kibocsátása, utóbbira, az EU-s hitelre pedig még várni kell.

A helyzethez passzol egy szlengszótárból való idézet: akkor volt a katona eltávon, ha már visszaérkezett a szabadságról.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese