A szóban forgó forrásbevonás alapvetően a 2021-es, államadósságot érintő devizás részek és lejáratok előfinanszírozását szolgálja. Ugyanakkor a bevont forrást a meglévő devizahitelek törlesztése mellett az egyébként is tervezett fejlesztésekre is lehet majd költeni, magyarán a következő évben az uniós költségvetési vita vétója miatt Magyarország nem veszít beruházásokat. Varga Mihály a Világgazdaságnak adott minapi interjúban úgy fogalmazott, hogy a jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre az 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy hároméves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-júniusra vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg megkezdődő oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének, és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.
Persze senki sem tagadja, hogy elméletileg olcsóbb forrás lenne a magyar devizakötvénynél az uniós helyreállítási alapból pénzt lehívni, azonban két fontos szempontra ki kell térni. A világon még senki nem tudja megmondani, mekkora lenne az EU által kibocsátandó harmincéves közös uniós kötvény hozama. Miután itt nagy a szórás, abban a mínusz 0,2 százalékos német és a másfél százalékos olasz hozamot is beárazzák majd a befektetők. Vagyis az előbbi megtörtént, mármint a magyar devizakötvény kibocsátása, utóbbira, az EU-s hitelre pedig még várni kell.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!