Jelen állás szerint sem a magyar, sem pedig a lengyel kormány nem köt kompromisszumot az uniós pénzügyi keret – hétéves költségvetés és helyreállítási alap – ügyében, miután az Európai Unió a jogállamiság kérdését összekötné a tagországoknak a következő hétéves költségvetésből járó s a koronavírus-járvány elleni küzdelemre adott támogatás kifizetésével.
Mielőtt megvizsgálnánk, hogy finanszírozás szempontjából milyen forgatókönyv(ek) lehetséges(ek), néhány alaptételt nem árt tisztázni. A mostani költségvetési vétó nem a pénzről szól, hanem a nemzeti szuverenitásról, a nyári uniós csúcson pedig nem arról állapodtak meg a tagállamok kormányfői, vezetői, hogy az úgynevezett új, pénzügyi mechanizmusban a jogállamiság definíciója kritérium lesz. Egészen pontosan arról most sem tudni, hogy konkrétan mit takar. Pedig annak tükörtisztának kell lennie, különben kettős mércére ad okot. S ettől jogosan tart a magyar és a lengyel kormány.
Mi, magyarok, így természetesen a kormány sem akar kilépni az Európai Unióból, a túlnyomó többség a tagságot támogatja. Aki esetleg nem emlékszik az elmúlt évek vitáira, igenis több olyan szabályt is megkérdőjeleztek Brüsszelben velünk kapcsolatban, amely más tagállamokban már évek óta hasonló módon a jogrendszer része volt. A fentieket definiálva: a magyar kormány vissza kíván térni a közösség eredeti, gazdasági jellegű elképzeléséhez. Eredetileg – elméletileg és gyakorlatilag is – erre hozták létre az Európai Uniót. Miközben lehet abban bízni, hogy a felek tető alá hozzák a költségvetési vitát, arra is készülni kell, hogy a tárgyalások elhúzódnak, ráadásul opciót kell készíteni a szükséges piaci finanszírozásra.
Nézzük, hogy állunk a – mindenható – nemzetközi pénzpiacokon! Két hete annak, hogy hazánk a korábbiakhoz képest nagyon kedvező feltételekkel bocsátott ki devizakötvényt. Az összesen 2,5 milliárd eurónyi értékpapír fele tízéves, fele pedig harmincéves futamidejű volt. Nyugat-európai értékekről beszélhetünk, mármint ami a pénzpiaci kondíciókat illeti: a kötvényre fizetendő éves kupon fél százalék lesz a tízéves állampapír esetében, míg a harmincéves papírnál másfél százalék. Mindkettő rekordalacsony, visszafizetendő, kvázi kamatnak számít. Ráadásul ötszörös túljegyzés mellett értük el ezeket a számokat. A kifejezetten kedvező piaci finanszírozás okai az alábbiak. Egyfelől a világgazdaságban nagyon alacsony az úgynevezett hozamkörnyezet, a globális jegybankok – az Európai Központi Bank, az amerikai Fed, a brit és a japán központi bank – tudniillik nullaszázalékos kamattal árasztják el pénzzel a piacot. Magyarán: a korábban tapasztalt nemzetközi pénzbőségnek továbbra sincs vége, sőt. Másfelől – köszönhetően a kormány gazdaságpolitikájának is – Magyarország kockázati megítélése hatalmasat javult az utóbbi években.
