Közel negyven éve folyamatosan mérséklődik az átlagos társaságiadó-kulcs mértéke a világon. A csökkentési trend mögött az egyik meghatározó szándék az államok verseny- és tőkevonzó képessége. A technológia fejlődésével, valamint a globalizáció, a geopolitikai változások és a koronavírus-járvány hatására a befektetők ugyan sokkal rugalmasabbak lettek, de a beruházásoknál jelenleg is kiemelt szempont az, hogy a társasági nyereségadó szintje mekkora egy adott országban.
Ezért is különös az, hogy egy közel négy évtizedes kedvező trendet megszakítva éppen most, a koronavírus-járvány okozta recesszió közepén kíván az amerikai elnök és a világ legfejlettebb másik hat országa társaságiadó-emelést előírni a világ összes országának. Ahogy az egykori közgazdász-bölcsek mondanák, mint például John Maynard Keynes, recesszió idején a gazdaság élénkítésére van leginkább szükség, nem pedig adóemelésre és a gazdaság visszafogására. Az amerikai elnök javaslata azonban nemcsak a keynesiánus közgazdászokkal és Donald Trump előző republikánus elnök filozófiájával megy szembe, hanem olyan korábbi demokrata elnökökkel is, mint John Fitzgerald Kennedy vagy Barack Hussein Obama, akik kormányzásuk alatt a szabadkereskedelem és különösen a szabad tőkeáramlások hívei voltak és maradtak mindvégig.
A társasági adó emelése egyértelműen a nemzetközi adóverseny korlátozását jelenti, és ennek következtében a nemzetközi befektetések visszafogását fogja előidézni, és közvetve nem a világgazdaság újbóli lendületbe jövetelét, hanem a jelenlegi recesszió elmélyülését fogja eredményezni. És nemcsak azokat az országokat fogja megbüntetni, mint például Ciprust, Írországot, Moldovát, Bulgáriát, Macedóniát, Magyarországot, Montenegrót, ahol a társasági adó mértéke jelenleg kisebb, mint a bevezetendő minimálisan 15 százalékos szint. Hanem elsősorban azokat a külföldi befektetőket fogja kedvezőtlenül érinteni, akik éppen azért hozták létre új üzemeiket, gyáraikat, kutató-fejlesztő szervezeteiket éppen ezekben az országokban, mivel itt volt a legalacsonyabb a társasági adó mértéke az adott térségben, és itt biztosították ennek következtében számukra a legkedvezőbb befektetési környezetet. Csak Magyarországon több száz külföldi, elsősorban amerikai, német, francia, svéd, dél-koreai és japán céget fog hátrányosan érinteni, ha az eddigi kilencszázalékos társasági adó helyett minimum 15 százalékot kell majd fizetnie.