Társasági nyereségadó: Biden és a G7-ek szemben a világgal

Erősödik a félelem, hogy Amerika egy olyan nagyhatalomként kíván tündökölni, amely kedve szerint alakítja a globális játékszabályokat.

Democratic presidential nominee Joe Biden participates in the first 2020 presidential campaign debate with U.S. President Donald Trump held on the campus of the Cleveland Clinic at Case Western Reserve University in Cleveland, Ohio, U.S., September 29, 2020. REUTERS/Jonathan Ernst TPX IMAGES OF THE DAY - RC2Q8J9GQX8P Fotó: Jonathan Ernst

Tényleg ez a célja ennek a javaslatnak, jól átgondolták ezt a G7-országok vezetői, amikor rábólintottak erre a javaslatra? Készített erre vonatkozóan bárki valamilyen hatáselemzést, hogy milyen következményekkel fog járni, mennyire fogja visszavetni a világgazdaság fejlődésének egészét, illetve egyes térségek gazdasági növekedését? Ez az új társaságiadó-rendszer már az átlaghoz közeli adókulcsokat alkalmazó országok esetében is érdemben korlátozhatja a tőke szabad áramlását. Míg az adóelkerülés mértéke érdemben nem fog csökkenni.

Mi, magyarok sajnos már megértünk hasonló helyzetet a szovjet érában, a KGST kebelében, amikor különféle gazdasági és politikai diktátumoknak kellett alávetnünk magunkat. Ami pedig végképpen nem világos, hogy mi is a valódi célja ennek az elképzelésnek. Akik eddig is csak az adóelkerülés miatt fektettek be valahol, azok eddig sem csak a társasági adó különbségeit vették figyelembe, hanem sokkal inkább azokat az adókedvezményeket, amelyek révén valóban jelentős mértékben csökkenthették az adóalapjukat annyira, hogy akár semmi adót se kelljen fizetniük. Mint például 2010 előtt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, amikor több száz amerikai úgynevezett speciális célú vállalkozás jött létre Magyarországon kifejezetten adóelkerülési célból. De ez az intézkedés arra sem lesz alkalmas, hogy ettől a fejlett országok szupergazdagjai, mint Warren Buffett, Jeff Bezos, Michael Bloomberg, Elon Musk vagy ­George Soros több adót fizessenek. Vagyonuk például a részvényeik és ingatlanjaik eget verő értékéből származik. Az ebből származó jövedelmeiket, nyereségeiket a jelenlegi amerikai törvények nem adóköteles jövedelemként határozzák meg mindaddig, amíg azokat el nem adják.

De azt is hiába remélik ettől az intézkedéstől, hogy a befektetők ezek után a G7-országaiban fognak befektetni. A közgazdasági elmélet alapvető szabályai szerint az lesz a leginkább várható hatása ennek az intézkedésnek, hogy a vállalatok csökkenteni fogják gazdasági tevékenységüket és külföldi befektetéseiket, és ennek következtében a világ azon fele, amelyre az Egyesült Államoknak ma még jelentős befolyása van, még inkább le fog maradni azoktól, akikre már csak minimális hatása van. Kínát, Ázsiát, Oroszországot a közel-keleti arab országokat, ha akarnák, sem tudnák jobban támogatni a nemzetközi versenyben, mint ezzel az intézkedéssel!

Mindenesetre a Biden-adminisztráció e lépése is egyre inkább megerősíti azokat az aggodalmakat, hogy Amerika egy olyan globális hatalomként kíván tündökölni, amely kénye-kedve szerint alakítja a globális játékszabályokat, akár fittyet hányva olyan korábbi ideológiai sarokkövekre is, mint a tőke szabad áramlása vagy a versenysemlegesség. Ez a logika már megjelent a kínai vállalkozásokra vonatkozó tiltó listánál is, miszerint a Xiaomit szereti az új amerikai vezetés, míg a Huaweit nem. Ukrajnát és Tajvant is nagyon szereti az új amerikai vezetés, míg Oroszországot és Kínát nagyon nem.

A támogatjuk, tűrjük és tiltjuk birodalmi gyakorlata egyáltalán nem ismeretlen a magyar közvélemény előtt. De az Egyesült Államok esetében igencsak visszatetsző ez az egykori Szovjetunióra jellemző sztálinista gyakorlat. És ne legyenek illúzióink, a magyar ellenzék Gyurcsány vezetésével – mint annak idején Rákosi a legjobb tanítványként – igyekszik megfelelni ennek a gyakorlatnak. Jól példázza ezt egyébként az a seregnyi módosító javaslat is, amelyet a költségvetési törvényhez nyújtottak be, és amelyben adóemeléseket és számtalan új adó, ­például környezetvédelmi adó vagy repülési adó bevezetését javasolták a járvány által megnyomorított vállalkozások végleges ellehetetlenítésére.

A szerző közgazdász, egyetemi oktató

Kiemelt kép: Reuters/Jonathan Ernst TPX IMAGES OF THE DAY