Következő mérkőzések
Skócia
21:002024. június 23.
Magyarország
Svájc
21:002024. június 23.
Németország

Társasági nyereségadó: Biden és a G7-ek szemben a világgal

Erősödik a félelem, hogy Amerika egy olyan nagyhatalomként kíván tündökölni, amely kedve szerint alakítja a globális játékszabályokat.

Novoszáth Péter
2021. 06. 17. 8:00
U.S. President Donald Trump and Democratic presidential nominee Joe Biden participate in their first 2020 presidential campaign debate in Cleveland
Democratic presidential nominee Joe Biden participates in the first 2020 presidential campaign debate with U.S. President Donald Trump held on the campus of the Cleveland Clinic at Case Western Reserve University in Cleveland, Ohio, U.S., September 29, 2020. REUTERS/Jonathan Ernst TPX IMAGES OF THE DAY - RC2Q8J9GQX8P Fotó: Jonathan Ernst
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közel negyven éve folyamatosan mérséklődik az átlagos társaságiadó-kulcs mértéke a világon. A csökkentési trend mögött az egyik meghatározó szándék az államok verseny- és tőkevonzó képessége. A technológia fejlődésével, valamint a globalizáció, a geopolitikai változások és a koronavírus-járvány hatására a befektetők ugyan sokkal rugalmasabbak lettek, de a beruházásoknál jelenleg is kiemelt szempont az, hogy a társasági nyereségadó szintje mekkora egy adott országban.

Ezért is különös az, hogy egy közel négy évtizedes kedvező trendet megszakítva éppen most, a koronavírus-járvány okozta recesszió közepén kíván az amerikai elnök és a világ legfejlettebb másik hat országa társaságiadó-emelést előírni a világ összes országának. Ahogy az egykori közgazdász-bölcsek mondanák, mint például John Maynard Keynes, recesszió idején a gazdaság élénkítésére van leginkább szükség, nem pedig adóemelésre és a gazdaság visszafogására. Az amerikai elnök javaslata azonban nemcsak a keynesiánus közgazdászokkal és Donald Trump előző republikánus elnök filozófiájával megy szembe, hanem olyan korábbi demokrata elnökökkel is, mint John Fitzgerald Kennedy vagy Barack Hussein Obama, akik kormányzásuk alatt a szabadkereskedelem és különösen a szabad tőkeáramlások hívei voltak és maradtak mindvégig.

A társasági adó emelése egyértelműen a nemzetközi adóverseny korlátozását jelenti, és ennek következtében a nemzetközi befektetések visszafogását fogja előidézni, és közvetve nem a világgazdaság újbóli lendületbe jövetelét, hanem a jelenlegi recesszió elmélyülését fogja eredményezni. És nemcsak azokat az országokat fogja megbüntetni, mint például Ciprust, Írországot, Moldovát, Bulgáriát, Macedóniát, Magyarországot, Montenegrót, ahol a társasági adó mértéke jelenleg kisebb, mint a bevezetendő minimálisan 15 százalékos szint. Hanem elsősorban azokat a külföldi befektetőket fogja kedvezőtlenül érinteni, akik éppen azért hozták létre új üzemeiket, gyáraikat, kutató-fejlesztő szervezeteiket éppen ezekben az országokban, mivel itt volt a legalacsonyabb a társasági adó mértéke az adott térségben, és itt biztosították ennek következtében számukra a legkedvezőbb befektetési környezetet. Csak Magyarországon több száz külföldi, elsősorban amerikai, német, francia, svéd, dél-koreai és japán céget fog hátrányosan érinteni, ha az eddigi kilencszázalékos társasági adó helyett minimum 15 százalékot kell majd fizetnie.

Tényleg ez a célja ennek a javaslatnak, jól átgondolták ezt a G7-országok vezetői, amikor rábólintottak erre a javaslatra? Készített erre vonatkozóan bárki valamilyen hatáselemzést, hogy milyen következményekkel fog járni, mennyire fogja visszavetni a világgazdaság fejlődésének egészét, illetve egyes térségek gazdasági növekedését? Ez az új társaságiadó-rendszer már az átlaghoz közeli adókulcsokat alkalmazó országok esetében is érdemben korlátozhatja a tőke szabad áramlását. Míg az adóelkerülés mértéke érdemben nem fog csökkenni.

Mi, magyarok sajnos már megértünk hasonló helyzetet a szovjet érában, a KGST kebelében, amikor különféle gazdasági és politikai diktátumoknak kellett alávetnünk magunkat. Ami pedig végképpen nem világos, hogy mi is a valódi célja ennek az elképzelésnek. Akik eddig is csak az adóelkerülés miatt fektettek be valahol, azok eddig sem csak a társasági adó különbségeit vették figyelembe, hanem sokkal inkább azokat az adókedvezményeket, amelyek révén valóban jelentős mértékben csökkenthették az adóalapjukat annyira, hogy akár semmi adót se kelljen fizetniük. Mint például 2010 előtt a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején, amikor több száz amerikai úgynevezett speciális célú vállalkozás jött létre Magyarországon kifejezetten adóelkerülési célból. De ez az intézkedés arra sem lesz alkalmas, hogy ettől a fejlett országok szupergazdagjai, mint Warren Buffett, Jeff Bezos, Michael Bloomberg, Elon Musk vagy ­George Soros több adót fizessenek. Vagyonuk például a részvényeik és ingatlanjaik eget verő értékéből származik. Az ebből származó jövedelmeiket, nyereségeiket a jelenlegi amerikai törvények nem adóköteles jövedelemként határozzák meg mindaddig, amíg azokat el nem adják.

De azt is hiába remélik ettől az intézkedéstől, hogy a befektetők ezek után a G7-országaiban fognak befektetni. A közgazdasági elmélet alapvető szabályai szerint az lesz a leginkább várható hatása ennek az intézkedésnek, hogy a vállalatok csökkenteni fogják gazdasági tevékenységüket és külföldi befektetéseiket, és ennek következtében a világ azon fele, amelyre az Egyesült Államoknak ma még jelentős befolyása van, még inkább le fog maradni azoktól, akikre már csak minimális hatása van. Kínát, Ázsiát, Oroszországot a közel-keleti arab országokat, ha akarnák, sem tudnák jobban támogatni a nemzetközi versenyben, mint ezzel az intézkedéssel!

Mindenesetre a Biden-adminisztráció e lépése is egyre inkább megerősíti azokat az aggodalmakat, hogy Amerika egy olyan globális hatalomként kíván tündökölni, amely kénye-kedve szerint alakítja a globális játékszabályokat, akár fittyet hányva olyan korábbi ideológiai sarokkövekre is, mint a tőke szabad áramlása vagy a versenysemlegesség. Ez a logika már megjelent a kínai vállalkozásokra vonatkozó tiltó listánál is, miszerint a Xiaomit szereti az új amerikai vezetés, míg a Huaweit nem. Ukrajnát és Tajvant is nagyon szereti az új amerikai vezetés, míg Oroszországot és Kínát nagyon nem.

A támogatjuk, tűrjük és tiltjuk birodalmi gyakorlata egyáltalán nem ismeretlen a magyar közvélemény előtt. De az Egyesült Államok esetében igencsak visszatetsző ez az egykori Szovjetunióra jellemző sztálinista gyakorlat. És ne legyenek illúzióink, a magyar ellenzék Gyurcsány vezetésével – mint annak idején Rákosi a legjobb tanítványként – igyekszik megfelelni ennek a gyakorlatnak. Jól példázza ezt egyébként az a seregnyi módosító javaslat is, amelyet a költségvetési törvényhez nyújtottak be, és amelyben adóemeléseket és számtalan új adó, ­például környezetvédelmi adó vagy repülési adó bevezetését javasolták a járvány által megnyomorított vállalkozások végleges ellehetetlenítésére.

A szerző közgazdász, egyetemi oktató

Kiemelt kép: Reuters/Jonathan Ernst TPX IMAGES OF THE DAY

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.