idezojelek

A satuféktől a padlógázig

Íme a legújabb gazdaságpolitikai bizonyítvány: Magyarország idei növekedésére vonatkozó előrejelzését 7,6 százalékra javította a Nemzetközi Valutaalap.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Íme a legújabb gazdaságpolitikai bizonyítvány: Magyarország idei növekedésére vonatkozó előrejelzését 7,6 százalékra javította a Nemzetközi Valutaalap. Korábbi előrejelzéséhez képest az IMF 1,4 százalékkal korrigálta felfelé a bővülés lehetséges ütemét, amely jelentős – pozitív értelemben természetesen – eltérés. Ha összejön a prognózisban szereplő szám, akkor az IMF szerint az Európai Unió országai közül a második legmagasabb növekedést érheti el Magyarország, messze meghaladva az 5,1 százalékos uniós átlagot.

Hogy jutottunk el idáig?

Emlékezzünk csak vissza: miközben 2020 januárjában biztató prognózissal – négyszázalékos gazdasági növekedéssel és egyszázalékos hiánnyal – vágtunk neki az esztendőnek, addig a vírus megjelenésével a helyzet totálisan megváltozott. A magyar gazdaság satufékezett, 2020 áprilisában volt a mélypont. Májustól kezdve csökkent a visszaesés mélysége, majd elkezdtünk kijönni a gazdasági visszaesésből. Ez nagyjából illeszkedett az európai gazdaságok változásához; talán egy picit kedvezőbb volt abban a tekintetben, hogy az uniós átlaghoz képest kisebb mértékben zsugorodott a magyar gazdaság.

Ugyanakkor – a költségvetési „fűtésnek” tulajdoníthatóan – az egyszázalékos hiányból nyolc százalék lett, így a hiányunk 5500 milliárd forintra duzzadt. Ha nincs az állami beavatkozás, akkor még mélyebb lett volna a recesszió, és még a slamasztikában csücsülnénk. S azokkal is egyet lehet érteni, akik azt mondták, bizonyos elemeiben a visszaesés a 1929-es gazdasági válságra emlékeztetett. Amennyiben visszaemlékezünk a kihalt utcákra, a bezárt vagy nem működő üzletekre és intézményekre, akkor ilyenre a világháborúkat leszámítva nem volt példa. Bár az ellenzék már a 2020-as büdzsét is választási költségvetésnek címkézte, nem ismerek olyan országot, amelyiknek a költségvetését ne írta volna fölül a járvány és az ennek következtében bekövetkező gazdasági visszaesés.

Magyarország sem volt ezzel másképp. Azonban érdemes összevetni a 2008-as helyzetet a mostanival: nagy különbség, hogy ez a költségvetés ütésállóbb volt, miként a magyar gazdaság is ellenállóbb. A járvány következtében kialakuló gazdasági visszaesés mértéke azonban mindenkit meglepett, éves alapon ötszázalékos volt a zuhanás, ezért kellett még a tervezett hiány mértékét jelentős mértékben túllépő pénzügyi forrásokat előteremteni. A képlet bejött: a kormány a hangsúlyokat alapvetően a beruházásokat, a gazdaság távlati növekedését megalapozó intézkedésekre tette. Vagyis nem az amerikai típusú helikopterpénz-szórást vagy éppen Kurzarbeitot „tolta” a kabinet. A konstrukció eredményességét mi sem igazolja jobban: a beruházási rátánk magas, a munkaerőpiaci helyzet pedig több mint biztató; soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon, mint most.

A Magyarországon működő német vállalatok körében pedig soha nem volt még olyan magas azok aránya, akik azt mondják, hogy jól döntöttek, amikor Magyarországot választották, és továbbra is itt kívánják működtetni a vállalkozásaikat, mint jelenleg. A gazdaságpolitika prioritása a beruházás- és kapacitásbővítés, további munkahelyek létrehozása. Ezekbe az irányokba kell majd további finomhangolásokat, lépéseket tenni, de még a járvány gazdasági hatásait szükséges orvosolni. Vagyis a fiskális – költségvetési – politika szerepét ebben a helyzetben senkinek nem szabad lebecsülnie. De aki tud jobbat, jelentkezzen! Például lát-e valaki koherens ellenzéki gazdaságpolitikát? Itt lenne az ideje, hogy hat hónappal az országgyűlési választások előtt az ellenzéki pártok bemutassák gazdaságpolitikai terveiket!

De azt most hagyjuk! Azért, hogy a megszűnő kapacitások és munkahelyek helyett gyorsan keletkezzenek újak, most nemcsak a monetáris-jegybanki politikának, de a költségvetési politikának is ösztönzőnek kell lenniük. Jövőre egy hároméves folyamat közepén leszünk; a 2020-ban beütő válság gazdasági következményei ugyanis nem egy-két év alatt orvosolhatók.

Eljutottunk azonban a satuféktől a padlógázig: a magyar gazdaság külföldről nézve – lásd az IMF-jelentés mellett a hitelminősítői előrejelzéseket – soha nem tapasztalt ütemben növekedhet. Eközben kétségtelenül törekedni kell az egyensúlyra (alacsony deficit mellett magas bővülésre), de 2022 még a mérsékelt hiánycsökkentés éve lesz. Pont azért, mert segítő, ösztönző, támogató fiskális hozzáállásra van szükség az újraindításhoz. Ha ugyanis kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt.

Borítókép: Pexels

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Európa már megint lemarad

Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.