Végezetül ejtsünk néhány szót az uniós forrásokról. Köztudomású, hogy az Európai Bizottság még nem fogadta el a magyar helyreállítási tervet, ezért döntött a kormány az előfinanszírozás mellett. Kétségtelen, hogy az uniós pénzek jelentős szereppel bírnak a felzárkóztatásban, hiszen ez a funkciójuk. Magyarország pedig élen jár a közösségi források lehívásában és felhasználásában: a 2013-ban lezárult ciklusban a rendelkezésre álló keretet gyakorlatilag teljes mértékben sikerült lehívni, és a 2014–2020-as ciklusban is hasonló eredményt tudtunk felmutatni. A nemrég kezdődött, új, hétéves közösségi költségvetés pénzeit egyelőre semmi sem veszélyezteti, azonban az említett helyreállítási terv forrásait blokkolja Brüsszel. Félreértés ne essék: ez nem az állam pénze lesz, hanem a recesszió miatt ronccsá vált vállalkozásokat, gazdasági szektorokat dotálná. Ha Brüsszel meggátolja az egyébként jogos források átutalását, azzal a magyar gazdaságot szúrja hátba. Reméljük azért, hogy az ­uniós forrás körüli viták csillapodnak, és a józan ész győzhet a politikai megfontolások felett.

Addig is kibírjuk, és élünk a régi módszerrel. Amit úgy hívnak: piaci finanszírozás.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen a budapesti Larus Rendezvényközpontban 2021. szeptember 24-én. Fotó: MTI/Soós Lajos