Kezdjük a lényeggel: a kormánnyal nem különösebben szimpatizáló GKI Gazdaságkutató konjunktúramutatója extrém ütemben lengett ki: októberben új lendületet vett az index, és kétéves csúcsára került. Az üzleti várakozások 2019 májusában voltak utoljára ilyen kedvezőek, a fogyasztói várakozások pedig három hónapos romlás után visszaemelkedtek idei júniusi szintjükre. Nem pusztán a GKI rukkolt ki ilyen kedvező prognózissal, hanem más intézetek, bankok előrejelzéséből is az derül ki, hogy a magyar gazdaság jó bőrben van. Olyannyira, hogy éves átlagban a gazdasági növekedésünkkel az uniós országok „első körében” leszünk: várhatóan több mint hét százalékkal bővülünk. S ehhez még csak kincstári derűlátás sem kell: elég a rendelkezésre álló számokból „kimatematikázni”.
De mi is áll a felettébb rózsaszínű előrejelzések hátterében?
Egyfelől a magyar gazdaság válságtűrő képessége, gyors alkalmazkodása, másfelől pedig a kormány által biztosított költségvetési fűtés. Tudniillik idén és jövőre a gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 13 ezer milliárd forinttal támogatja a hazai vállalkozásokat és családokat. A főbb gazdasági centrumokban meghozott döntések nyomán megindult a növekedés, és a lendület kitart a következő időszakban. Mind költségvetési, mind jegybanki oldalról komoly élénkítő programok erősítették az újraindítást. Ezek közül érdemes kiemelni a munkahelymegőrzést támogató programokat, illetve az NHP Hajrát és a jegybanki garanciavállalási programokat.
A gyarapodáshoz pedig szinte mindegyik szektor hozzájárult, bár van néhány olyan szektor, és ezt ne tagadjuk, ahol még vannak problémák.
A gazdaság újraindítása a beruházásokon alapszik: a hazai beruházási ráta az egyik legjobb az unióban, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 4,7 millió főt. Mindössze kilenc olyan európai ország van, amely elérte a válság előtti szintet, és Magyarország ebbe a csoportba tartozik. Erre joggal lehetünk büszkék. Kockázatok mindig vannak, miként most is. Ne kerteljünk, nem tudjuk még pontosan, mit hoz a koronavírus-járvány negyedik hulláma, és még azt sem, hogy mikor sikerül normális szintre levinni az inflációt. Tegyük hozzá: egyik rizikófaktor sem országspecifikus: begyűrűzött hozzánk. Bár a baloldal szerint a kormány már idén, jövőre pláne választási költségvetést készített, a hazai államháztartási hiány uniós összevetésben átlagosnak mondható. A kormány azért vállalja a korábbi évekhez képest ténylegesen magasabb deficitet, hogy a gazdaságot élénkítse.