Magyarország esetében a 2017-től induló erőteljes gazdasági növekedés felgyorsította a felzárkózást, és a historikus modellek alapján 2025-re értük volna el a magas jövedelmi szintet. Ám a világjárvány közbeszólt, és emiatt a felzárkózás két évet késik, így várhatóan 2027-ben éri el az egy főre eső nemzeti jövedelem azt a szintet, amely után Magyarországot is a legfejlettebb, magas jövedelmű országok közé sorolhatják majd. Ide tartozik még az is, hogy a legmodernebb gazdasági szegmensek – a mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, az adatalapú gazdaság elterjedése, a digitalizáció – berobbanása is kedvez nekünk.
Erről ennyit, akár nyugtázhatnánk így is, ha nem érkezett volna meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Economic Outlook című megerősítő kiadványa, melyben 6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számolnak az OECD közgazdászai 2021-re. Tegyük hozzá: 2022-re ötszázalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.
A magyar gazdaság növekedésének motorja a beruházások és a fogyasztás lehet, amit tovább támogathat a munkanélküliség folyamatos csökkenése, a visszapattanást segítette a gyors oltási program és a korai nyitás – vélik az OECD szakértői, akik 2021-ben 7,5 százalékos költségvetési hiányt jeleznek előre, és a fiskális politika fokozatos konszolidálódására számítanak 2023-ig. Prognózisuk másik megállapítása, hogy évente csaknem kétszázalékos csökkenés várható az államháztartási hiány mértékében. Az államadósságnál pedig szintén csökkenő pályával számol a dokumentum.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!