időjárás 2°C Márió, Sára 2022. January 19.
logo

A világelitbe várják a magyar gazdaságot

Szajlai Csaba
2021.12.08. 08:05 2021.12.08. 08:15
A világelitbe várják a magyar gazdaságot

Két fontos gazdaságpolitikai elismerést is bezsebelt Magyarország az elmúlt napokban. Mindkettő azt jelenti, hogy nem pusztán az elmúlt évek gazdaságpolitikája volt sikeres, hanem az újraindításé is. Ráadásul az elemzések külföldről érkeztek, aligha foghatók rájuk, hogy a kormány rendelte meg a „házi” szakértőktől.

Konkrétan: az OECD előrejelzése szerint idén 6,9 százalékkal bővül gazdaságunk, ami két százalékkal (!) jobb prognózis a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezet korábbi elemzésénél, valamint az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research szakértői azt jósolják: hazánk esetében csak két év késést okoz a világjárvány, és így az eredetileg várt 2025 helyett 2027-re érheti el a legfejlettebb országok jóléti szintjét.

Kezdjük utóbbival, tekintettel arra, hogy akkor, amikor 2020 januárjában Orbán Viktor bejelentette: 2030-ra lőtávolba kerülhet a nyugati jólét, sokan kifogásolták optimista előrejelzését. Pedig a miniszterelnök nem tett mást, csak matekozott: immár több mint fél évtizede jelentősen bővül a magyar gazdaság, és ezen logika mentén a tavalyi év elején (a világjárvány előtt) még úgy tűnt, tíz év leforgása alatt behozzuk a fejlett Nyugatot. A hőn áhított célt, amelyért 1990-ben rendszert váltottunk. A kormányfő ígérete amúgy cseppet sem volt rózsaszín: az EU átlagának 85 százalékos szintjét – ez nagyjából Olaszország és Spanyolország átlaga – célozta meg, a jelenlegi, több mint hetvenszázalékos magyarországi fejlettséghez képest.

Arról, amiről a miniszterelnök egy Kormányinfón értekezett, most közgazdasági elemzés készült. A fentebb már említett, az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatása azt vizsgálta, hogyan hat a világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.

Az elemzés arra az elsőre meglepő megállapításra jutott, hogy rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és a szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották. A közgazdász szakmában használatos besorolás szerint megkülönböztetünk alacsony, alacsony-közepes, magas-közepes és magas jövedelmi szintű országokat. Egy ország akkor kerül az utóbbi, legfejlettebb csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem ötven százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet.

Magyarország esetében a 2017-től induló erőteljes gazdasági növekedés felgyorsította a felzárkózást, és a historikus modellek alapján 2025-re értük volna el a magas jövedelmi szintet. Ám a világjárvány közbeszólt, és emiatt a felzárkózás két évet késik, így várhatóan 2027-ben éri el az egy főre eső nemzeti jövedelem azt a szintet, amely után Magyarországot is a legfejlettebb, magas jövedelmű országok közé sorolhatják majd. Ide tartozik még az is, hogy a legmodernebb gazdasági szegmensek – a mesterséges intelligencia használata, a robotizáció, az adatalapú gazdaság elterjedése, a digitalizáció – berobbanása is kedvez nekünk.

Erről ennyit, akár nyugtázhatnánk így is, ha nem érkezett volna meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Economic Outlook című megerősítő kiadványa, melyben 6,9 százalékos magyar gazdasági növekedéssel számolnak az OECD közgazdászai 2021-re. Tegyük hozzá: 2022-re ötszázalékos gazdasági növekedést valószínűsít a kiadvány.

A magyar gazdaság növekedésének motorja a beruházások és a fogyasztás lehet, amit tovább támogathat a munkanélküliség folyamatos csökkenése, a visszapattanást segítette a gyors oltási program és a korai nyitás – vélik az OECD szakértői, akik 2021-ben 7,5 százalékos költségvetési hiányt jeleznek előre, és a fiskális politika fokozatos konszolidálódására számítanak 2023-ig. Prognózisuk másik megállapítása, hogy évente csaknem kétszázalékos csökkenés várható az államháztartási hiány mértékében. Az államadósságnál pedig szintén csökkenő pályával számol a dokumentum.

Két olyan „külsős” elismerést kapott tehát Magyarország, amely után – pestiesen szólva – szavunk sem lehet. De vajon mit szólnak a kormány és a jegybank gazdaságpolitikájában örökké kétkedők? Mérget vehetnénk rá: elállt a szavuk!

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)