Két fontos gazdaságpolitikai elismerést is bezsebelt Magyarország az elmúlt napokban. Mindkettő azt jelenti, hogy nem pusztán az elmúlt évek gazdaságpolitikája volt sikeres, hanem az újraindításé is. Ráadásul az elemzések külföldről érkeztek, aligha foghatók rájuk, hogy a kormány rendelte meg a „házi” szakértőktől.
Konkrétan: az OECD előrejelzése szerint idén 6,9 százalékkal bővül gazdaságunk, ami két százalékkal (!) jobb prognózis a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezet korábbi elemzésénél, valamint az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research szakértői azt jósolják: hazánk esetében csak két év késést okoz a világjárvány, és így az eredetileg várt 2025 helyett 2027-re érheti el a legfejlettebb országok jóléti szintjét.
Kezdjük utóbbival, tekintettel arra, hogy akkor, amikor 2020 januárjában Orbán Viktor bejelentette: 2030-ra lőtávolba kerülhet a nyugati jólét, sokan kifogásolták optimista előrejelzését. Pedig a miniszterelnök nem tett mást, csak matekozott: immár több mint fél évtizede jelentősen bővül a magyar gazdaság, és ezen logika mentén a tavalyi év elején (a világjárvány előtt) még úgy tűnt, tíz év leforgása alatt behozzuk a fejlett Nyugatot. A hőn áhított célt, amelyért 1990-ben rendszert váltottunk. A kormányfő ígérete amúgy cseppet sem volt rózsaszín: az EU átlagának 85 százalékos szintjét – ez nagyjából Olaszország és Spanyolország átlaga – célozta meg, a jelenlegi, több mint hetvenszázalékos magyarországi fejlettséghez képest.
Arról, amiről a miniszterelnök egy Kormányinfón értekezett, most közgazdasági elemzés készült. A fentebb már említett, az Euler Hermes hitelbiztosító és az Allianz Research kutatása azt vizsgálta, hogyan hat a világjárvány a globális jóléti egyenlőtlenségre, illetve azon belül Magyarország mikor éri el a legfejlettebb országok jövedelmi szintjét.
Az elemzés arra az elsőre meglepő megállapításra jutott, hogy rövid távon csökkent a jóléti különbség a gazdag és a szegényebb országok között, mivel 2020-ban a világjárvány negatív gazdasági hatásai kezdetben főleg a fejlett országokat sújtották. A közgazdász szakmában használatos besorolás szerint megkülönböztetünk alacsony, alacsony-közepes, magas-közepes és magas jövedelmi szintű országokat. Egy ország akkor kerül az utóbbi, legfejlettebb csoportba, ha a vásárlóerő-paritáson (PPP) mért egy főre eső nemzeti jövedelme eléri az Egyesült Államokban számított jövedelem ötven százalékát. Ez alapján az európai volt szocialista országok közül elsőként Csehország, Szlovénia, majd Észtország érte el a magas jövedelmi szintet.
