Holnap még egyszer, utoljára műsort vezet az ATV-n Simon András; természetesen függetlenül és mélyobjektíven, ahogyan szokta, utána viszont Márki-Zay Péter stábjához szegődik, hogy kommunikációs tanácsokkal, tippekkel, sorvezetőkkel segítse a kereszténységről prédikáló áljobboldali, a baloldalba hézagmentesen belesimuló Márki-Zay politikáját, amely lényegében ugyanaz, mint Gyurcsányé. Támadja a rezsicsökkentést és a gyermekvédelmi népszavazást. Talán éppen ezen okból kifolyólag érkezik most Simon András extrafüggetlenül objektív showman. Simon András a lehetetlenre vállalkozik, de azért szurkolok neki.
Mindenesetre különös. Pár hete éppen Simon András celebrálta a baloldali vágyminiszterelnök-jelöltek tévévitáját, ahol Márki-Zayt is kérdezgette erről-arról, persze csak szőrmentén, kedveskedve. Ő volt a mikrofonállvány. Aztán most meg hirtelen elhajítja a mikrofont, levedli független-objektív kitinpáncélját, hogy csatlakozhasson pártszolgálatra Péter úr hóna alá tanácsokat osztogatni. Hát nem édes?
Kabul Mákvirága, Szabó Tímea máris lelkes bejegyzéssel üdvözölte a frissen igazolt sztárbemondót: „Nagy öröm és büszkeség, hogy Simon Andrással együtt dolgozhatok Orbán Viktor leváltásán és egy új, tiszta, szolidáris és zöld Magyarország felépítésén! Ma már el is kezdtük a munkát!”
Pompás! Tehát a híres médiaszemélyiségnek nemcsak Márki-Zayt kell(ene) majd kordában tartania, hanem Szabó Tímeát is. Ám attól tartok, Tímeához a bilincs meg a szájkosár már kevés lesz: hozzá gumiszoba és hanggránát szükséges. Különben menthetetlenül szétüvölti, lehülyegyerekezi az első szembejövő újságírót. Remélem, Simon Andrásnak volt annyi sütnivalója, és új munkaköréhez igényelt veszélyességi pótlékot is.
Persze előfordult már ilyesmi szép hazánkban. Sőt mostanában meglehetősen gyakran. Mármint hogy egy magát független-objektívnak hirdető „valódi újságíró” egyik pillanatról a másikra elszegődött pártszolgálatra azokhoz, akiknek egyébként – igaz, sumákolva – odáig is nyalta a talpát, kötögette a cipőfűzőjét. Mondanom sem kell: kivétel nélkül mindegyikük balliberális. Tudniillik: nemzeti-konzervatív újságíró sohasem veri át az olvasókat, nézőket azzal a bornírt hazugsággal, hogy ő „független”. Alap, hogy a politikai közéletben mindenki tartozik valahová. Akár így, akár úgy. Aki ezt tagadja, aki az ellenkezőjét hirdeti: az teljesen hülyének nézi a közönségét. A „függetlenség” is olyan, mint a „szakértelem”: ócska, bolsevik trükk, amelyet csak azok vesznek be, akik most jöttek a falvédőről.