Sólyom László hallgatása

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója nyílt levelet írt Sólyom László volt köztársasági elnöknek, kifogásolva hallgatását a baloldal által tervezett alkotmányos puccs ügyében.

A főigazgató asszony rámutatott: „Ön hazánk jelenkori történelmének egyik legmeghatározóbb időszakában töltött be fontos tisztségeket. Alkotmánybíróként és az Alkotmánybíróság elnökeként önnek döntő szerepe volt abban, hogy Magyarországon nem valósulhatott meg a történelmi igazságtétel, nem vonhattuk felelősségre a minősített hazaárulókat.”

Muhammad Ali olimpiai bajnok és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó a hatvanas években csatlakozott egy szektához, és felvette a muszlim vallást. 1967-ben katonai behívót kapott, részt kellett volna vennie a vietnami háborúban. Ali megtagadta a katonai szolgálatot vallási okokra hivatkozva, ezért öt év börtönbüntetésre és tízezer dollár pénzbüntetésre ítélték. A jogorvoslati eljárás a szövetségi legfelsőbb bíróságon fejeződött be, ahol a testület színes bőrű bírája bejelentette, hogy erkölcsi okok miatt nem vesz részt az eljárásban, mivel Ali is színes bőrű. Mindezek ellenére Alit felmentették.

Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, az igazságtételi törvény előterjesztője a napokban a közrádióban elmondta, hogy az alkotmánybírósági ügy előadója az akkori elnök, Sólyom László volt, akinek apósa a kommunista párt központi bizottságának tagjaként szolgálta az elnyomó rendszert. Szavai szerint: „Akinek az apósa megyei első titkár volt, mármint az MSZMP első titkára és ilyen módon központi bizottsági tag, tehát a legfelsőbb országos pártvezetés tagja volt, hát ilyen státusú személy abban a kérdésben, hogy ebbe a körbe tartozó emberek büntetőjogi felelősségre vonhatók-e vagy sem, mindenképpen érintettséget jelent. Tehát egy olyan helyzet, amelyben tárgyilagos döntés nem várható el. Elfogulatlan döntés nem várható el. Hát akkor távol kellett volna maradni ettől a döntéstől.”

Az Alkotmánybíróság döntése az igazságtétel lehetőségét kizárta, ennek máig ható következményei vannak, hiszen olyanok is büntetlenül megúszták, akik kommunista vezetőként embereket tettek tönkre, felelősek egy nemzet megnyomorításában. Egy ilyen jelentőségű ügy elbírálásakor alapvető fontosságú lett volna, hogy valamennyi alkotmánybíró elfogulatlan legyen.

Schmidt Mária így folytatja: „A fentiek alapján érthetetlen számomra, hogy miért hallgat Ön, Sólyom László akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek. Alaptörvényünk, amire egyébként mindannyian felesküdtek, megsemmisítésével, kétharmados törvények feles többséggel való hatályon kívülre helyezésével fenyegetnek. Diktatórikus eszközök használatát, a legfőbb ügyész azonnali letartóztatását, a bankszámlák miniszterelnöki döntés alapján történő zárolását, egyesek földönfutóvá tételét, repülési tilalom elrendelését, vagyonelkobzást lebegtetnek, ígérnek híveiknek.”

„A szó az Öné!”– zárja sorait a nyílt levél szerzője, aki azóta is hiába várja a választ. Pedig ha a legcsekélyebb esélye van annak, hogy ezek a pokoli tervek megvalósulnak, akkor azoknak, akik képesek hatni a baloldali politikusokra, jogászokra, nem lenne szabad csendestársként csöndben maradni. A hallgatás spirálja természetesen kiterjed a baloldal jogi bérenceire is. Ahogyan Fleck Zoltán jogszociológus, az összbaloldali listavezető közjogi stábfőnöke kijelentette, egy „minimalista alkotmányra van szükség, amibe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia- és más hasonló kérdéseket.” Azt is hangsúlyozta, hogy magas közjogi tisztségviselőket, így a legfőbb ügyészt, az alkotmánybíróság tagjait, a Költségvetési Tanács elnökét „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással” el lehet majd mozdítani egy esetleges baloldali választási sikert követően. Egy korábbi interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy a Kúria elnöke „szorosan kötődik a NER-hez, az egész karrierje erre épül. Ő az egyik ideológiai atyja annak a töménytelen mennyiségű bornírt hülyeségnek, amit történelmi hagyománynak, alkotmányos tradícióknak neveznek, egyfajta nemzeti identitást helyezve az alkotmányos értékek fölé.”

Nem az első alkalom a politikai baloldal térfeléről, hogy politikusok, gyakorló jogászok és újságírók is törvénysértő eszközökkel kívánnák a saját maguk igényeire formálni a magyar demokráciát és a jogállami berendezkedést. Ezekben a különféle jogi „trükközésekről”, jogállamsértő megoldásokról értekező ötletbörzében az a közös metszéspont, hogy egy valódi jogállamban mindegyik kivétel nélkül megvalósíthatatlan: alaptörvényt és sarkalatos törvényt ugyanis csak és kizárólag kétharmados parlamenti többség birtokában lehet módosítani.

Márki-Zay főjogásza ráadásul közjogi tisztségviselők kirúgásával fenyegetőzik, ahelyett, hogy megköszönné a polgári-nemzeti oldal végtelen türelmét. Lenyeltük, hogy az ország egyik legjobb, közpénzből fenntartott egyetemén zavaros, szélsőséges nézeteivel mételyezi a jövő jogászait.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Sólyom László (Fotó: MTI/Mohai Balázs)