Schmidt Mária így folytatja: „A fentiek alapján érthetetlen számomra, hogy miért hallgat Ön, Sólyom László akkor, amikor a hatalomra készülő ellenzék politikusai nyilvánvalóan alkotmányos puccsra készülnek. Alaptörvényünk, amire egyébként mindannyian felesküdtek, megsemmisítésével, kétharmados törvények feles többséggel való hatályon kívülre helyezésével fenyegetnek. Diktatórikus eszközök használatát, a legfőbb ügyész azonnali letartóztatását, a bankszámlák miniszterelnöki döntés alapján történő zárolását, egyesek földönfutóvá tételét, repülési tilalom elrendelését, vagyonelkobzást lebegtetnek, ígérnek híveiknek.”

„A szó az Öné!”– zárja sorait a nyílt levél szerzője, aki azóta is hiába várja a választ. Pedig ha a legcsekélyebb esélye van annak, hogy ezek a pokoli tervek megvalósulnak, akkor azoknak, akik képesek hatni a baloldali politikusokra, jogászokra, nem lenne szabad csendestársként csöndben maradni. A hallgatás spirálja természetesen kiterjed a baloldal jogi bérencei­re is. Ahogyan Fleck Zoltán jogszociológus, az összbaloldali listavezető közjogi stábfőnöke kijelentette, egy „minimalista alkotmányra van szükség, amibe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia- és más hasonló kérdéseket.” Azt is hangsúlyozta, hogy magas közjogi tisztségviselőket, így a legfőbb ügyészt, az alkotmánybíróság tagjait, a Költségvetési Tanács elnökét „gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással” el lehet majd mozdítani egy esetleges baloldali választási sikert követően. Egy korábbi interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy a Kúria elnöke „szorosan kötődik a NER-hez, az egész karrierje erre épül. Ő az egyik ideológiai atyja annak a töménytelen mennyiségű bornírt hülyeségnek, amit történelmi hagyománynak, alkotmányos tradícióknak neveznek, egyfajta nemzeti identitást helyezve az alkotmányos értékek fölé.”

Nem az első alkalom a politikai baloldal térfeléről, hogy politikusok, gyakorló jogászok és újságírók is törvénysértő eszközökkel kívánnák a saját maguk igényeire formálni a magyar demokráciát és a jogállami berendezkedést. Ezekben a különféle jogi „trükközésekről”, jogállamsértő megoldásokról értekező ötletbörzében az a közös metszéspont, hogy egy valódi jogállamban mindegyik kivétel nélkül megvalósíthatatlan: alaptörvényt és sarkalatos törvényt ugyanis csak és kizárólag kétharmados parlamenti többség birtokában lehet módosítani.

Márki-Zay főjogásza ráadásul közjogi tisztségviselők kirúgásával fenyegetőzik, ahelyett, hogy megköszönné a polgári-nemzeti oldal végtelen türelmét. Lenyeltük, hogy az ország egyik legjobb, közpénzből fenntartott egyetemén zavaros, szélsőséges nézeteivel mételyezi a jövő jogászait.

A szerző alkotmányjogász

Borítókép: Sólyom László (Fotó: MTI/Mohai Balázs)