Akik napi szinten nem foglalkoznak a közgazdaságtannal, minden bizonnyal unják már azokat a „kincstári szólamokat”, hogy például idén is gyors ütemben, 5-6 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, továbbá a gazdaságunk teljesítménye az uniós országok jelentős részénél gyorsabban elérte a válság előtti szintjét, és az említett bővülési ütemmel az unió élmezőnyébe kerülhetünk.
Miközben tehát a makrogazdasági oldal kipipálva, sokan jogosan visszakérdeznek: mit éreznek ebből a gyakorlatban, a mindennapokban? Hiszen másról sem szólnak a hírek, hogy az infláció közben „mindent visz”. Utóbbival kezdjük: a 2022-es esztendőhöz várhatóan öt százalék körüli infláció is társul majd, s a koronavírus, amely lassan két éve része az életünknek, nemcsak egészségi, de pénzügyi szempontból is hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra.
Ugyanakkor a gyors bérnövekedést is érezzük majd. A piaci és nem politikai szakértőknek számtalan, egymással akár ellentétes tényezők alapján kell kialakítaniuk a képet az idén várható folyamatokról. Amire mérget vehetünk: idén a béremelések átlagos mértéke ismét két számjegyű lesz – a becslések szerint több mint 11 (!) százalék. Ebben természetesen nagy szórás lehet, a fizetésnövelést a minimálbér és a garantált bérminimum nagymértékű emelése, illetve a járulékcsökkentések mellett a piaci folyamatok is segítik, főként az ismét feléledő munkaerőhiány. A fizetések növekedése lehet a gazdaság egyik húzóereje az idén, remélhetőleg az export helyreállása mellett. Egy kicsit visszakanyarodva az inflációhoz: nem mehetünk el amellett, hogy a fogyasztói árak emelkedése a reálbérek esetén jelent-e növekedést?
Éves alapon az infláció 2021-ben a megszokottnál magasabb, de historikusan nem kiemelkedő szinten ragadhatott be, míg éven belül részben a világpiaci folyamatok megnyugvása, részben a kifutó bázishatások (például a dohánytermékek jövedéki adójának növekedése) miatt az áremelkedés lassulhat. Vagyis a keresetek növekedését nem viszi el! Ráadásul az infláció várhatóan további szigorításra ösztönzi a jegybankot. Ennek mértékét persze nehéz megjósolni, a kamatemelések ütemezését a beérkező adatok határozhatják meg. Summa summarum: 2022-ben a vártnál lényegesen magasabb infláció ellenére jelentős reálbér-növekedés várható. Ennek alapját a minimálbér és a garantált bérminimum majdnem húszszázalékos emelése, az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a 25 év alattiak szja-mentessége és a fegyverpénz-kifizetés adja, amelyek lendületben tartják a fogyasztást. A konkrétumokról még annyit, hogy folytatódhatnak a beruházások a rekordnagyságú működőtőke-beáramlás, a hazai és uniós források megelőlegezésével nyújtott pályázati pénzek, a család-, illetve otthonteremtési támogatás, valamint a Zöldotthon program hatására. Emellett folytatódik az iroda-, a raktár- és a logisztikai ingatlanpiac fellendülése is. A jelentős béremelések mellett a fizetéseket a munkaerőhiány, valamint a régiós bérverseny is érdemben felfelé húzza. Emellett a költségvetési élénkítés szintén tovább fokozhatja az inflációs nyomást.
Szó se róla, vannak árnyoldalai is koronavírus miatti járványhatásnak: a turizmus még nem állt helyre teljesen, a szektort továbbra is jelentősen befolyásolja a fertőző betegség okozta helyzet. De a foglalkoztatottak száma már meghaladja a pandémia előtti szintet. S nem lehet tudni, hogy mit okoznak a járvány újabb hullámai, mint ahogy azt sem, hogy mikor oldódhatnak meg a beszállítói láncokkal kapcsolatos problémák, mikor és mennyire enyhül a globális alkatrész- és csiphiány, amely érezhetően visszahúzza a gazdasági növekedést.
Közben se szeri, se száma az ellenzéki rémhírkeltésnek: egyszer az okozza a gondot, hogy a kormány pénzszórásba kezdett, miután 2022-ben országgyűlési választások lesznek, máskor pedig az okozza a problémát: szigorítás lesz a költségvetésben! Valójában az a helyzet, hogy a kormány képzett egy pénzügyi tartalékalapot, továbbá bizonyos állami beruházások elhalasztása várható. Pont azért, hogy a 2022-es év az országgyűlési választások ellenére se mutasson egy túlköltekező fiskális képet Magyarországról. A hitelminősítői pozitív verdiktek érvényben maradjanak, és hazánk megőrizze a bizalmat a nemzetközi pénzpiacok részéről.
A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Várkonyi Péter)
