Természetesen nem az okozza a legnagyobb problémát, hogy óriási az eltérés a két nyilatkozat között, hanem sokkal inkább az:

EU-bizottság jogot sért, diszkriminatív szabotázsakciót követ el, s nyíltan nagypolitikai játszmát folytat.

Vagyis több mint egyértelmű a helyzet: nem szabad sem az uniós szerződések, sem a helyreállítási alapról szóló jogszabályok alapján összekötni az ügyeket. A hatályban lévő szabályozás ugyanis kimondja: nem indíthatják el Brüsszelben a jogállamisági mechanizmust, amíg az uniós bíróság el nem dönti, hogy az megfelel-e az uniós jognak.

Akárhogyan is nézzük ezt a témát Budapestről, ez bizony a kettős mérce esete: ugyanis a magyar félnek nincs információja arról, hogy vajon a többi tagállamnak is ­küldtek-e a tárgyalások során végeláthatatlan kérdéssorokat a korrupció és csalás elleni fellépésről. Erre konkrétan a magyar kormány és az uniós képviselők is rákérdeztek, de nem érkezett válasz.

De mennyire lóg ki Magyarország az uniós sorból? A patthelyzet miatt akár jogos is lehetne a kérdés, egyébként nem az. Az Orbán-kormány számos alkalommal kinyilvánította ugyanis, hogy elkötelezetten EU-párti, sőt az unió bővítésé­ben érdekelt. Hazánk soros elnöksége alatt sokat tettünk Horvátország felvételéért, most pedig Szerbia bekerüléséért dolgozunk. Ám az Európai Bizottságnak ez nem elég, és az sem, hogy Magyarország az Európai Számvevőszék jelentése szerint magasan az EU-átlag felett használta fel az elmúlt pénzügyi időszak forrásait. Emellett az elsők között fogadta el, adta be az Európai Bizottságnak és kapott jóváhagyást a csalás elleni nemzeti stratégiájára. Magyarország a csalás elleni uniós hivatallal, az OLAF-fal legjobban együttműködő államok között van, valamint elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel azon országok közül, amelyek annak nem tagjai.

A jelek szerint Brüsszel enged a politikai nyomásnak, a magyar választásokig nem is akarja elengedni ezt a témát: ez pedig nyílt beavatkozást jelent. Paolo Gentiloni, a gazdasági ügyekért felelős európai uniós biztos beismerése ezt támasztja alá.

Ezzel szemben az Európai Bizottságnak csakis szakmai szempontok alapján lenne szabad értékelnie a magyar (és lengyel) helyreállítási terveket, és mielőbb jóvá kellene hagynia őket. Bármilyen meglepő, most csak a franciákban bízhatunk: el is várjuk a soros francia elnökségtől, hogy ne engedjen teret a bizottság jogellenes magatartásának. És terjessze elő jóváhagyásra a helyreállítási tervünket. Ami jár, az jár. 

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapot reklámozó óriásplakát az Európai Bizottság brüsszeli székházának, a Berlaymont-épületnek a homlokzatán, a Schuman téren 2021. január 7-én. (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)