A kommunizmus igazi premierjére 1917-ig várni kellett, amikor is Szentpéterváron, a Néva-folyónál horgonyzó Auróra cirkáló jelző lövéseire mindenhonnan leittasodott katonák, matrózok, gyári munkások és szövőnők rontottak neki a Téli Palotának azzal a ködös ötlettel, hogy a múltat végképp eltöröljék. (Régi filmfelvételeken látni, amint a felajzott emberek átmásznak a palota kovácsoltvas kerítésén – a nagy zűrzavarban nem vették észre, hogy a kapu tárva-nyitva…) E naptól aztán hosszúra nyúlt sötétség telepedett Oroszországra, és ezen még a szovjet villamosítás sem segített.
A Vlagyimir Iljics Lenin szervezte show-műsort néhány, éppen ott időző magyar hadifogoly révén később mi is átvettük: Kun Béla ötletgazda és cimborái 1919-ben nálunk is hasonló vállalkozásba fogtak, ám a Tanácsköztársaság Kft. hamar csődbe ment. Utódaik negyedszázaddal később – immár szovjet szakemberek segítségével – újraindították a próbálkozást. Az eredmény ismert.
Megjegyzem, azóta kiderült, hogy a nagy októberi szocialista forradalom nem volt se nagy, se szocialista, emellett nem októberben történt, és nem is volt forradalom. Valójában egy bolsevik államcsíny történt német megrendelésre. II. Vilmos császár azt találta ki, úgy kapcsolja ki az antantot erősítő Oroszországot az éppen zajló első világháborúból, hogy a szélhámos Lenin vezetésével káoszt gerjeszt a hatalmas birodalomban. Így is történt, a busásan lefizetett Vlagyimir Iljics ügyesen megcsinálta az akciót. „A forradalmat.”
Érdekes megfigyelés még, hogy ahol igazán szárba szökkent a kommunizmus, ott vagy éhen haltak az emberek, vagy – jobb esetben – az elvtársak kiirtották egymást.
Ezekben a napokban a két szőrös illuzionistára emlékezünk.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!