Akárhogyan is alakul, az MNB elszánt: addig emeli a kamatot, amíg az inflációt nem sikerül megtörnie. De ejtsünk néhány szót arról is, hogy ebben a helyzetben be lehetne-e vezetni az eurót? Tekintettel arra, hogy az ellenzék öt éven belül áttérne a közös uniós fizetőeszközre, legalábbis most ez a választási ígéret. Amúgy ez az ígéret nem túl impozáns politikai szempontból, miután esetleges hatalomra kerülésük esetén sem jönne össze a következő négyéves ciklusban.
A kormány és a jegybank álláspontja az, hogy reálgazdasági fejlettség is kell az euróhoz, elkerülendő a görög, a portugál, vagy éppen az olasz szituációt. A déli uniós tagállamok fejlettsége ugyanis nem érte be akkor a gazdag északi tagállamok fejlettségét, amikor beléptek az eurózónába. Ha nem jött volna közbe a háború, Magyarország pár éves távlatban elérte volna az uniós átlagot, vagyis az „öt év alatt bevezetjük az eurót” ígéretében nincs semmi extra.
Előtte azonban fel kell mérni a terepet, csökkenteni a hiányt, az adósságot, az inflációt, erősíteni a forint árfolyamát. A háború elhúzódása esetén azonban sajnos pont az ellenkezője zajlik majd le, az egész kontinensen. Tudniillik mélyen zsebükbe kell nyúlniuk a kormányoknak, s magának az egész EU-nak is, hogy mérsékeljék a háború miatt kieső bevételt.
Summa summarum: a magyar gazdaságpolitikának most arra kell koncentrálnia, hogy erősödjön, majd stabilizálódjon a forint. Olyan intézkedésekkel, hogy fájjon a spekulánsoknak!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!