Miután az orosz–ukrán háborúból származó gazdasági nehézségek és a menekülthullám miatt még fontosabb lehet az unió egysége, Brüsszel késleltetheti a jogállamisági mechanizmus alkalmazását Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Mindez egyelőre a Bloomberg értesülése, de érdemes eljátszani a gondolattal. Tekintettel arra, hogy az Európai Bíróság a múlt hónapban elutasította a magyar és a lengyel kormány keresetét a jogállamisági mechanizmussal szemben, vagyis lehetővé tette az Európai Bizottságnak, hogy a gyakorlatban is alkalmazza a büntetőintézkedéseket. Amennyiben Brüsszel életbe léptetné a mechanizmust, akkor Lengyelország akár 130 milliárd eurót is veszíthetne a következő hétéves költségvetésből, míg Magyarország negyvenmilliárd eurót kockáztat.

A Bloomberg forrása szerint Lengyelország esetében kicsi az esélye rövid távon a büntetésnek, mivel nem bizonyítható az uniós források nem megfelelő felhasználása. Ráadásul a lengyel kormány is kompromisszumkésznek tűnik, a parlament hamarosan tárgyalhatja a vitatott igazságügyi reform módosítását, amivel megnyílhatna az út a helyreállítási alap 36 milliárd eurós forrásának megnyitása felé. Hazánk esetében jelenleg készül az uniós források felhasználásával kapcsolatos jelentés, de kevés az esély arra, hogy az április 3-i választások előtt bármilyen gyakorlati intézkedés életbe lépjen. Magyarán világosan látszik, hogy Magyarország és Lengyelország esetében politikai okai vannak a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források visszatartásának.

Az előzményekről annyit, hogy hazánk az elsők között, 2021 májusában nyújtotta be a nemzeti helyreállítási tervét, a gyermekvédelmi törvény elfogadása miatt az Európai Bizottság azonban politikai alapokra helyezte a magyar terv megítélését. Ez az év eleji vita során megerősítést nyert, az Európai Bizottság baloldali érzelmű gazdaságpolitikai biztosa, Paulo Gentiloni ugyanis közölte, hogy a diszkriminációmentesség biztosítása az iskolai oktatásban az egyik fő érv a magyar helyreállítás finanszírozásának visszatartására.

Nota bene: gyakorlatilag ez az első alkalom, amikor az ­uniós jog és a gazdaság összekeveredik. Az ezzel kapcsolatos magyar álláspont amúgy ismert: ez számunkra elfogadhatatlan. A tisztességes versenyt sérti az, amit az Európai Bizottság tesz, hiszen Brüsszel más országoknak több tíz millió ­eurós tételeket kifizetett, amelyek ez által előnybe tudták hozni saját vállalkozásaikat, saját gazdasági szereplőiket. Szemben azzal: nálunk erre csak úgy nyílt lehetőség, hogy a kormány létrehozott egy nemzeti helyreállítási alapot.

Visszatérve a Bloomberg információjára, a jelenlegi helyzetben, amikor az emelkedő energiaárak és az orosz–ukrán háború gazdasági következményei mellett az Ukrajnából érkező menekülthullám is sújtja Európát, kockázatos lenne a büntetőintézkedések élesítése a magyarokkal és a lengyelekkel szemben. Ez a pénz jár nekünk, bármi fajta halasztást a magyar gazdaság elleni lépésnek lehet tekinteni. Közben tegyük hozzá, hogy uniós engedéllyel fennmarad a „laza költségvetések korszaka”. Tudniillik az Európai Bizottság a háborús helyzetre történő tekintettel lehetővé teszi 2022-ben is, hogy a kormányok a nemzeti büdzsékből segítsék a gazdaságokat. Vagyis következmények nélkül lehet költekezni, természetesen az észszerűség keretéig.

Még nem tudni, hogy mikor engedélyezik az uniós források folyósítását, ám annyi biztos, hogy az uniós forrás elmaradása ellenére Magyarország elérte, hogy nem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) vagy az Európai Uniótól kell hitelt vagy kölcsönt kérnie, hanem képes finanszírozni és működtetni magát a pénzpiacokról. Cseppet sem mellesleg: az Európai Bizottság legutóbbi gazdasági előrejelzésében azt írta, hogy a magyar gazdaság visszatért a jó és stabil egyensúlyi növekedési pályára. S a háború kirobbanásáig a kormány azon dolgozott, hogy a folyamatosan csökkenő államadósság és az államháztartási hiány mértéke visszatérjen a járvány előtti szintre. De sajnos ez már egy régi történet, a szomszédban dúló fegyveres konfliktus ugyanis mindent felülírt. Lehet, hogy erre jöttek rá Brüsszelben is.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)