Közismert az is, hogy az amerikai szenátus pénzügyi bizottságának republikánusai Mike Crapo vezetésével még 2021 decemberében Janet Yellen pénzügyminiszternek levelet írtak a globális adótárgyalások közelmúltbeli fejleményeivel kapcsolatban. Ebben többek között rávilágítottak arra, hogy számos riasztó fejlemény történt, ami aggályokat vet fel az Egyesült Államok és az OECD között kötött megállapodásnak a versenyképességre és az adóbevételekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. A javasolt globális minimumadó sokkal szélesebb körben vonatkozna az egyesült államokbeli vállalatokra, mint ahogy azt a pénzügyminisztérium korábban közölte. Ellenkező bizonyíték hiányában aggodalmukat fejezték ki, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma olyan megállapodást kötött, ami árt az USA vállalkozásainak és munkahelyeinek. Rick Scott amerikai szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális adójogszabályok tönkreteszik az Egyesült Államok versenyképességét.
Magyarország kezdettől fogva támogatta azt a korábbi tervezetet, amely speciális szabályokat állapított volna meg a nagy digitális cégekre. A nemzetközi egyezményeken alapuló adóztatási szabályok ugyanis a hagyományos gazdaságból kiindulva a vállalatok fizikai jelenlétéhez kötötték az adó kivetésének helyét. Ezzel szemben viszont a digitális vállalatok szabadon dönthetnek arról, hogy mely országban jelölik meg telephelyüket, ahol kedvezőbb adózási feltételekkel élhetnek. Ez ma is így van, ugyanis az ezzel kapcsolatos új szabályozást hekkelte meg a Biden-kormányzat globális minimumadóra vonatkozó elképzelése, ami miatt a digitális cégekre vonatkozó speciális adószabályok máig nem léphettek hatályba.
Magyarország kezdettől fogva felismerte a globális minimumadó bevezetésének fő veszélyeit, azt, hogy a javaslatot úgy alkották meg, hogy az ne csak az adóelkerülőket, hanem a valóban helyben termelő vállalkozásokat is terhelje. Azoknak az országoknak a szempontjából, amelyek magas adókkal terhelik a vállalkozásaikat, érthető a javaslat támogatása, hiszen az csökkenti az ebből fakadó versenyhátrányukat.
Magyarország azonban az utóbbi években jelentős erőfeszítéseket tett a vállalkozások adóterheinek csökkentésére, hiszen a magas adóelvonás a gazdasági növekedés akadálya nemcsak az egyes országok, de a világgazdaság szintjén is.
Ezért Magyarország és az összes többi ország érdeke alapvetően az, hogy azokat kényszerítsék adófizetésre, akik ezt elkerülik és egyáltalán nem fizetnek adót, míg ne azokat terheljék tovább, akik eddig is tisztességesen befizették az adót.
Az OECD javaslatát számos ország csak bizonyos fenntartásokkal tudta támogatni, és sokan az utolsó pillanatokban, jelentős politikai nyomás hatására csatlakoztak a támogatókhoz. Ennek a fő oka pedig az volt, hogy kommunikáció szintjén a javaslat a nagyvállalatok adóelkerülését vette célba, ezért sokan nem vállalták, hogy nyíltan szembeforduljanak vele. Az Egyesült Államok az utóbbi időben, különösen a világjárvány során, jelentős költekezésbe fogott, így fontos lett a költségvetési egyensúly javítása. Ezért a Biden-kormányzat teljes mellszélességgel beállt a korábbi német–francia kezdeményezés mögé, amely az egész világon megemelné az adókulcsokat. Ugyanakkor a jelenlegi világgazdasági helyzet miatt nagyon komoly problémákkal kell szembenézni, és a termelővállalatokat sújtó újabb adóterhek végzetesek lehetnek.
Ma a háború miatt egyre romló világgazdasági kilátások miatt egyre többen ismerik föl, hogy nem azokat kellene újabb terhekkel sújtani, akik már most is jelentős adót fizetnek, hanem a valóban adót nem fizetőket kellene adófizetésre kényszeríteni. Ez utóbbi azonban lényegesen nehezebb és összetettebb feladat, mint a meglévő adókat emelni vagy új adókat bevezetni. Sokan elfelejtkeztek már az úgynevezett Laffer-görbéről, amely a közgazdaságtanban elméleti összefüggést mutat be az adókulcsok és a kormányzat adóbevételeinek szintjei között. És arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy egy szint elérése után a növekvő adóterhek könnyen kontraproduktívvá válhatnak és a magasabb, valamint az újabb adóterhek nem eredményeznek több adóbevételt, sőt éppen ellenkezőleg, csökkenni fognak. Kétségtelen, hogy a globális minimumadó bevezetésének előkészítése jelenleg nem a megfelelő irányban halad. Az eredeti tervezet csak a nagy digitális cégekre vonatkozott volna, most viszont megerősödött egy másik kezdeményezés, amely már minden vállalatra kiterjesztené a szabályozást, ezt pedig határozottan el kell utasítani.
A szerző közgazdász, egyetemi oktató
