A modern politikai környezetben felértékelődött az új típusú média szerepe és létrejött az aktivista újságírás műfaja. Ennek egyik sajnálatos következménye, hogy bizonyos sajtóorgánumok átveszik a pártok szerepét és közéleti véleményformálókként lépnek fel, különösen akkor, amikor a hagyományos politikai csoportosulások inkompetensek és tehetetlenek legalábbis a tekintetben, hogy a közvéleményre érdemi hatást gyakoroljanak. Emiatt a média alapvető funkciója is megváltozik: hírközlés helyett hírgyártás jellemzi – álcivil szervezetekkel karöltve, amely egyre gyakrabban nélkülöz bármiféle valóságalapot, teret engedve a fake news elterjedésének.
Magyarországon a helyzetet nehezíti az, hogy az 1990-es rendszerváltoztatás után a posztkommunista struktúrák továbbélése miatt a konzervatív, jobboldali hangok megjelenésének komoly korlátja volt. A szebb napokat megélt MSZP egykori miniszterelnöke, Medgyessy Péter a médiaegyensúly totális hiányát – és balliberális oldalnak kedvező összetételét – kimért eleganciával intézte el: akinek médiára van szüksége, vegyen magának. Ellenben most, amikor az utóbbi 12 évben valódi médiaegyensúly kezd létrejönni Magyarországon – mert a jobboldal is feljött végre a pályára – sokan médiaszabadság-deficitről beszélnek. Régi kommunista trükk: vádold meg azzal az ellenfeled, amit te magad csináltál!
Az elmúlt tíz-tizenöt évben jelentősen megnőtt a nyugati országok polgárainak internetes- és közösségimédia-fogyasztása, a hagyományos médiumok (print sajtó, televízió) rovására. Ez a folyamat azért lényeges a fake news sajtó felerősödését megérteni kívánók számára, mert az internetes portálok nagy mennyiségű információt adnak olvasóiknak (ez hatványozottan igaz a közösségi média platformokra), ennek következményeként az olvasók kevesebb időt töltenek egy-egy cikk elolvasásával és a hír valóságtartalmának kiderítésével. Mivel csökken a hírekre fordított egységnyi idő – a tartalomfogyasztó gyakran csak a címet vagy a leadet olvassa el –, ezáltal sokkal könnyebbé vált megkérdőjelezhető hitelességű és hatásvadász cikkek terjesztése. Ezt a folyamatot tovább erősíti, hogy a hírportálok előszeretettel használnak „clickbait” címeket, vagyis szándékosan figyelemfelkeltő és kevés információt tartalmazó címeket adnak írásaiknak.