időjárás 26°C Huba 2022. augusztus 19.
logo

Védelem versus megszorítás

Szajlai Csaba
2022.07.03. 07:58
Védelem versus megszorítás

Megkezdődött a parlamentben a 2023-as költségvetés általános vitája. Amíg a kormánypártok szerint a rezsicsökkentést és a honvédelmet erősíti törvényjavaslat, addig az ellenzék brutális megszorítástól tart a jövő évi büdzsé kapcsán.

Nézzük, hogy kinek van igaza!

A gazdaság és a társadalom még ki sem heverte ki a koronavírus okozta sokkot, a szomszédban kitört a háború, amelynek következményeként a beszállítói láncok megszakadtak, a nyersanyagok és energiahordozók világpiaci ára elszállt, elérhetőségük szűkült. Évtizedek óta nem tapasztalt humán katasztrófa köszönt ránk. Ebben a helyzetben kellett a kormánynak elkészítenie a 2023-as költségvetési törvényjavaslatot, amelynek a fókuszában az áll: nem engedhető meg, hogy a magyar lakosság szenvedje el a háború súlyos gazdasági következményeit. Ezért lett találóan elnevezve a rezsi- és honvédelem költségvetésének Fidesz–KDNP részéről a jövő évi büdzsé tervezete. Tudniillik a javaslat stabil alapot biztosít a kormányzati programok megvalósításához.

Garantálja Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. De mit is jelent majd a gyakorlatban a védelem? Például azt, hogy a kiszámíthatatlanul emelkedő ár helyett a piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek a családok, a honvédelmi alap pedig csökkenti a térségben kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, a haderőfejlesztéssel megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Közben a makrogazdasági pálya – legalábbis ebben a helyzetben – impozánsan lefuthat. Gazdasági növekedés tekintetében várhatóan ismét felülteljesítjük az uniós átlagot és a pénzügyi egyensúlyi mutatók folytatására is lesz lehetőség.

Az ellenzék azonban nem így látja. A Demokratikus Koalíció szerint brutális csomag készült, a Jobbik szerint romló településképpel szembesül az ember Magyarországon, a Momentum szerint pedig nincs válasz a büdzsében a megélhetési válságra. A szocialisták úgy tartják, megalapozatlan a büdzsétervezet, a Párbeszéd pedig megszorításról értekezik, végezetül a Mi Hazánk sok vesztest lát a 2023-as költségvetésben.

Unalomig ismert ellenzéki kritikákról van szó: „mínuszban” az egészségügy és az oktatás, sehol nem jut béremelésre, padlóra küldi a kormány az önkormányzatokat, mi több, a választópolgárokkal fizetteti meg a rossz gazdaságpolitika árát. Újabban pedig a kabinet nem törődik a trendi – vagyis zöld – fejlesztésekkel, nem foglalkozik a klímaügyekkel sem.

Tételesen lehet persze cáfolni az ellenzéki vádakat. ­Például több jut oktatásra, egészségügyre, több ágazatban már idén is volt béremelés, és most is a fizetések további emelésén dolgozik a kormány. A rossz gazdaságpolitikáról annyit, hogy a jövő évi költségvetés nem veti vissza a gazdaság fejlődését. A kormány csak az extraprofitot adóztatja meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Az önkormányzati „tételről” pedig annyit: a második Orbán-kormány idején több mint 1300 milliárdos adósságtól szabadultak meg a települések, és az elmúlt években stabil működést is lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is. Azaz a kormány abból indult ki, hogy az önkormányzatok – saját beszámolóikból ez derül ki – stabil pénzügyi rendszerrel bírnak, így a bővülésnek köszönhetően a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.

Mindenki döntse el maga, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét év alatt milyen költségvetésekkel rukkolt ki! Feltételezhető, hogy az életkörülmények javulása benne volt a pakliban, amikor áprilisban a vokscsatában a Fidesz–KDNP fölényesen nyert, az ellenzék pedig 800 ezerrel kevesebb szavazatot kapott. Micsoda különbség! Mint a védelem és a megszorítás között.

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese

Borítókép forrása: Kurucz Árpád

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.