Garantálja Magyarország biztonságának erősítését, a haderőfejlesztést és a rezsicsökkentés megőrzését. De mit is jelent majd a gyakorlatban a védelem? Például azt, hogy a kiszámíthatatlanul emelkedő ár helyett a piaci árnál alacsonyabb energiaárat fizessenek a családok, a honvédelmi alap pedig csökkenti a térségben kialakult háborús konfliktus biztonsági kockázatait, a haderőfejlesztéssel megerősíti hazánk fizikai biztonságát. Közben a makrogazdasági pálya – legalábbis ebben a helyzetben – impozánsan lefuthat. Gazdasági növekedés tekintetében várhatóan ismét felülteljesítjük az uniós átlagot és a pénzügyi egyensúlyi mutatók folytatására is lesz lehetőség.
Az ellenzék azonban nem így látja. A Demokratikus Koalíció szerint brutális csomag készült, a Jobbik szerint romló településképpel szembesül az ember Magyarországon, a Momentum szerint pedig nincs válasz a büdzsében a megélhetési válságra. A szocialisták úgy tartják, megalapozatlan a büdzsétervezet, a Párbeszéd pedig megszorításról értekezik, végezetül a Mi Hazánk sok vesztest lát a 2023-as költségvetésben.
Unalomig ismert ellenzéki kritikákról van szó: „mínuszban” az egészségügy és az oktatás, sehol nem jut béremelésre, padlóra küldi a kormány az önkormányzatokat, mi több, a választópolgárokkal fizetteti meg a rossz gazdaságpolitika árát. Újabban pedig a kabinet nem törődik a trendi – vagyis zöld – fejlesztésekkel, nem foglalkozik a klímaügyekkel sem.
Tételesen lehet persze cáfolni az ellenzéki vádakat. Például több jut oktatásra, egészségügyre, több ágazatban már idén is volt béremelés, és most is a fizetések további emelésén dolgozik a kormány. A rossz gazdaságpolitikáról annyit, hogy a jövő évi költségvetés nem veti vissza a gazdaság fejlődését. A kormány csak az extraprofitot adóztatja meg, nem a normál üzleti tevékenységet. Az önkormányzati „tételről” pedig annyit: a második Orbán-kormány idején több mint 1300 milliárdos adósságtól szabadultak meg a települések, és az elmúlt években stabil működést is lehetett látni, még a koronavírus-járvány idején is. Azaz a kormány abból indult ki, hogy az önkormányzatok – saját beszámolóikból ez derül ki – stabil pénzügyi rendszerrel bírnak, így a bővülésnek köszönhetően a helyhatóságok legfőbb bevételi forrása, az iparűzésiadó-bevétel növekedni fog.
Mindenki döntse el maga, hogy az Orbán-kormány az elmúlt tizenkét év alatt milyen költségvetésekkel rukkolt ki! Feltételezhető, hogy az életkörülmények javulása benne volt a pakliban, amikor áprilisban a vokscsatában a Fidesz–KDNP fölényesen nyert, az ellenzék pedig 800 ezerrel kevesebb szavazatot kapott. Micsoda különbség! Mint a védelem és a megszorítás között.
A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese
Borítókép forrása: Kurucz Árpád
