Amikor az ezredforduló környékén végignéztük a Mátrix című filmet, csak egynek gondoltuk a tudományos-fantasztikus filmek sorában. Később kiderült, hogy jóval több annál. Egész kultusz alakult ki a sorozat körül.
Ahogy az élet halad előre, egyre inkább az az érzésünk, hogy mára már egy ilyen világ felé haladunk. Ahol párhuzamos, de a szemünk elől rejtett univerzumok, titkos világok léteznek, amelyek alapjaiban befolyásolják, sőt adott esetben meg is határozzák a mindennapi életünket.
Persze sokan vannak, akik azt mondják, hogy mindez csak a forgatókönyvírók fantáziájában létezik. A XXI. századi világunkban is minden tiszta és világos, minden az, aminek látszik. Aztán szembejön a rideg valóság, és kiderül, hogy a mátrix itt van a szemünk előtt.
Mert minek is nevezzük azt, amikor rájövünk, hogy valóban tudatosan és célirányosan beavatkoztak az életünkbe? Meg akartak téveszteni bennünket, és át akarták venni az irányítást felettünk. Csak most nem a virtuális világban, hanem nagyon is valóságosan.
Azt már 2015 óta tudjuk, hogy az Egyesült Államok kormánya közel ötmilliárd dollárt költött el Ukrajnában azért, hogy az oroszbarát elitet lecserélje. Az a Victoria Nuland irányította a „Majdan-forradalmat” akkor, aki ma már az amerikai külügyminisztérium egyik legbefolyásosabb vezetője.
Nyilván megérdemelten. De akkor 2022-ben miért lepődünk meg azon, hogy közel ötmillió dollárt költöttek arra, hogy támogassák nálunk a demokratikus értékek megerősödését és a választások tisztaságát?
A hét esztendővel ezelőtt Ukrajnában befektetett összeghez képest ez csak aprópénz, mondhatnánk. Sőt kicsit meg is sértődhetünk, hogy egyesek azt gondolták az óceán túloldalán, hogy Magyarországra ennyi pénz is elég a nekik nem tetsző kormány megbuktatásához.
Vagy ez az összeg inkább csak a jéghegy csúcsa? Tartok tőle, hogy az utóbbi az igaz. Vagy legalábbis ez a legvalószínűbb.
Azt már régóta sejteni lehetett, hogy külföldről igyekeznek befolyásolni a magyar belpolitikai életet. Miért pont mi lennénk a kivétel? Ha lehallgathatják a német kancellárt, a francia elnököt, akkor bárkit le tudnak hallgatni. Ha aktívan beavatkoztak az ukrán, osztrák, bolgár, cseh, szlovén és még ki tudja hány ország választási kampányaiba, akkor pont nálunk ne tennék ezt meg? Aligha.
Annál is inkább, mivel az Orbán Viktor nevével fémjelzett politika elborzasztja a demokráciáért aggódókat.
A saját nemzete érdekeit védi, amikor a magyar családokat támogatja és nem migránsok tíz- meg százezreit akarja betelepíteni.
Amikor a zsidó–keresztény gyökerű nemzeti kultúrát védi és építi a globalizálódó világ elvárásaival szemben. Legutóbb pedig kategorikusan kiállt a béke mellett, az orosz–ukrán proxyháborúban. A magyar közvéleményt felháborította ez az önkéntes leleplezés. Még a rezsiválság okozta vészhelyzet közepette is. Sőt talán éppen ezért. Mert a kettő szorosan összefügg.
A jelenlegi európai válság és a külső beavatkozási kísérletek között ok-okozati összefüggés van. Ezért is várja most feszülten az emberek nagy része az ügy folytatását. Ezért ezt a botrányt már nem lehet hosszú évek alatt vizsgálgatni. A magyar igazságszolgáltatás malmai sokszor túl lassan őrölnek.
Nyolc esztendő kellett KGBéla ügyének lezárásához, közel tíz az Együtt-Egymásért Alapítvány jogerős ítéletéhez. A legtöbben már alig emlékeznek ezekre.
Itt és most joggal várnak válaszokat az emberek, és nem hosszú évek múlva. Már nyomoz a rendőrség, és a hírek szerint a titkosszolgálatok is meg lettek szólítva. A feladat nem egyszerű. Főleg, ha valódi válaszokat szeretnénk kapni.
Azért is nehéz a feladat, mert csak látszólag szól a 2022-es választásokba való külső beavatkozásról. Valójában ez egy mátrixról szól. Egy olyan, eddig jórészt a szemünk elől elrejtett struktúráról, amely már több évtizede épül, terjeszkedik és erősödik Magyarországon.
Még Kádár János engedélyezte a 80-as évek közepén, hogy Soros György megkezdhesse tevékenységét Magyarországon. Azóta pedig sok víz lefolyt a Dunán. Alapítványok, jogvédő szervezetek, vállalkozások bonyolult szervezete épült fel. Amelyek – szándékoltan – alkotnak egy szinte átláthatatlan, de egyben mélyen strukturált, szisztematikusan felépített rendszert, amit évtizedek óta jórészt külföldről finanszíroznak.
Guruló dollárok 
