Annál is inkább, mivel az Orbán Viktor nevével fémjelzett politika elborzasztja a demokrá­ciáért aggódókat.

Amikor a zsidó–keresztény gyökerű nemzeti kultúrát védi és építi a globalizálódó világ elvárásaival szemben. Legutóbb pedig kategorikusan kiállt a béke mellett, az orosz–ukrán proxyháborúban. A magyar közvéleményt felháborította ez az önkéntes leleplezés. Még a rezsiválság okozta vészhelyzet közepette is. Sőt talán éppen ezért. Mert a kettő szorosan összefügg.

A jelenlegi európai válság és a külső beavatkozási kísérletek között ok-okozati összefüggés van. Ezért is várja most feszülten az emberek nagy része az ügy folytatását. Ezért ezt a botrányt már nem lehet hosszú évek alatt vizsgálgatni. A magyar igazságszolgáltatás malmai sokszor túl lassan őrölnek.

Nyolc esztendő kellett KGBéla ügyének lezárásához, közel tíz az Együtt-Egymásért Alapítvány jogerős ítéletéhez. A legtöbben már alig emlékeznek ezekre.

Azért is nehéz a feladat, mert csak látszólag szól a 2022-es választásokba való külső beavatkozásról. Valójában ez egy mátrixról szól. Egy olyan, eddig jórészt a szemünk elől elrejtett struktúráról, amely már több évtizede épül, terjeszkedik és erősödik Magyarországon.

Még Kádár János engedélyezte a 80-as évek közepén, hogy Soros György megkezdhesse tevékenységét Magyarországon. Azóta pedig sok víz lefolyt a Dunán. Alapítványok, jogvédő szervezetek, vállalkozások bonyolult szervezete épült fel. Amelyek – szándékoltan – alkotnak egy szinte átláthatatlan, de egyben mélyen strukturált, szisztematikusan felépített rendszert, amit évtizedek óta jórészt külföldről finanszíroznak.

Ez alatt az idő alatt olyan személyi hálózatot is létrehoztak, amely már messze túlmutat az eredetileg hangoztatott célokon. Ráadásul ez a struktúra több generáció életét is befolyásolta. Kitermelt egy olyan gazdasági, kulturális és politikai világot, amely alapvetően a globalizált, multikulturális univerzum termékévé vált.

Meggyőződésem, hogy akkor kaphatunk valós képet a ­2022-es választási kampányban történtekről, akkor láthatjuk meg a mátrixot, ha a történteket megfelelő kontextusba helyezzük. Akkor fogunk rájönni, hogy csodák tényleg nincsenek. Hiszen ma még nem értjük egyes emberek üstökösöket megszégyenítően gyors politikai karrierjét.

Miként lehet egy frissen végzett diplomás magyar országgyűlési gyakornokból kormányzati kül- és biztonságpolitikai főtanácsadó, majd államtitkár? Ezután karrierje már az ENSZ-ben folytatódik, hogy aztán 2021-ben bejelentkezzen a következő magyar kormány külügyminiszteri posztjára. Ráadásul az ilyen hihetetlennek tűnő karriertörténetek sora igen hosszú.

Ezeknek a mozgatórugóit akkor lehet majd fölfedezni, ha összevetjük őket a már említett rejtett struktúrák világával. A nyílt információk, közérdekű adatbázisok segítségével igen jól fel lehet deríteni a titkok jelentős részét. Ez a kétmilliárd forintos külföldi támogatásról, beavatkozásról szóló vallomás ma még csak egy hógolyó, nem több.

Ha túl sokáig szorongatjuk, izzad a tenyerünk, akkor elolvad, és szétfolyik az ujjaink közt. Ám, ha bátran és kellő szakértelemmel, jó irányba gurítják el az arra illetékesek, akkor ez egy olyan lavinát indíthat el, aminek a végén mindenki megláthatja a mátrix valóságát.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

Borítókép: Bajnai Gordon (Fotó: Laufer László)