Akkor ki is volt az, aki elzárkózott más országok produktumaitól? Orbán Viktor, aki elmondta százszor, hogy nem az számít, hogy honnan jön a vakcina, hanem az, hogy jöjjön és minél hamarabb, vagy a brüsszeli elit, amelyik elzárkózott a kínai és orosz vakcináktól, kifejezetten ideológiai megfontolásokból? Harari úr, önnek igaza van, csak nem Orbán Viktorral, hanem az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottsággal szemben!
S vajon arról tud-e a vagdalkozó Próféta, hogy Orbán Viktorról közismert, hogy sokat olvas gyakran külföldi szerzőktől, olyannyira, hogy a számára fontos tudósokat meg is hívja beszélgetésekre, például Harari honfitársát, Yoram Hazonyt, aki a magyarra is lefordított A nacionalizmus erénye című művében éppen a Harari által képviselt elképesztő globalista nézetekkel szemben áll ki a konzervatív és szuverenista értékrend mellett? Emellett sorolhatnánk a számos amerikai vagy nyugati konzervatív szerzőt, akikkel Orbán már megivott egy kávét és beszélgetett a karmelita kolostorban.
De a tények mit sem számítanak Hararinak. A jól bevált balliberális, sőt most már globalista módszerrel él: kitalál valamit az ellenfeléről, majd azt erősen kritizálja.
Ám ez a módszer – mondjuk ki bátran – jellemtelenségre vall. És egyáltalán, Harari érvelése amellett, hogy ne zárkózzunk el a más országokban feltalált, megtermelt, megalkotott stb. értékektől, tárgyaktól és hagyománytól, már-már a nevetségesség határát súrolja.
Azt állítja ugyanis, hogy ha egy ország nem nyitja meg a határait a „bevándorlók” előtt, akkor az megfelel annak, hogy mindentől elzárkózunk, ami kívülről jön. Azt állítja, nevetséges az a gondolat, hogy egy ország elzárkózhat az emberiség többi részétől, mert az nagyon-nagyon szegényes és lehetetlen dolog. Igen, de ez olyan logikai bakugrás, amit egy történész és tudós nem engedhet meg magának. Mi köze van annak, hogy egy ország nem a valóságos menekültek, hanem az illegális migránsok előtt lezárja a határait, tehát törvényesen jár el és védi saját országát (a nemzetközi egyezmények alapján!), ahhoz, hogy egy ország minden dologtól elzárkózik, ami külföldről jön?
Mi köze van annak, hogy egy kormány nem akarja, hogy tömegesen ellepjék az országát más kultúrájú, vallású és szokású népek, akik között akár rossz szándékú emberek is megbújhatnak, ahhoz, hogy más kultúrákat és vallásokat tisztelünk, becsülünk és elfogadunk, s időnként átveszünk tőlük jó modelleket és akár szokásokat is?
Vagy meg is fordíthatom a dolgot, hogy még világosabb legyen. Azért, mert mi, magyarok sokan szeretjük a pizzát és a spagettit, minden egyes embernek be kellene fogadnia a házába, lakásába tíz olasz embert? Azért, mert szeretjük a kebabot, még nem kell akarnunk, hogy több százezres, milliós tömegben érkezzenek hozzánk török emberek és telepedjenek itt le nálunk – egyébként is, utóbbival kapcsolatban voltak már „keserű” tapasztalataink. És ha netán szeretjük is az orosz vodkát, azért még nem örülnénk annak, ha „ideiglenesen” oroszok lepnék el az országot fegyverrel a vállukon.
Ha Harari úr nem tud különbséget tenni Gizike és a gőzeke között, akkor az nagy baj, és két oka lehet. Vagy az, hogy egyszerűen butaságokat beszél, vagy, s ez a rosszabb, tudatosan erőltetett és logikátlan dolgokat mond csak azért, hogy egy feladatot teljesítsen, ami tetszik a nagyfiúknak.
Én az utóbbira gyanakszom. És ezért számomra hiteltelen – és veszélyes! – figura Harari. De hiszen akiknek dolgozik, azok is nagyon-nagyon veszélyes figurák.
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
Borítókép: Yuval Noah Harari (Fotó: Flickr)